13 év fegyházat kapott Budaházy a hazaárulók elleni állítólagos fellépése miatt

Tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte első fokon Budaházy Györgyöt a Fővárosi Törvényszék, feltételesen sem szabadulhat. A büntetés idejébe beleszámítják az előzetesben és házi őrizetben töltött éveket is. Az ítélet szerint Budaházy “bűnszervezetben, társtettesként követte el terrorcselekményét”, testi sértés és kényszerítés is a rovására írható. A másodrendű vádlott 12 év fegyházbüntetést kapott, és a legtöbben is tíz év körüli büntetést kaptak. Valamennyiük esetében kizárta a bíró a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét is. Zoom Állva tapsolták az ítélethirdetés előtt.

A vártak szerint óriási érdeklődés mellett hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét a Fővárosi Törvényszék kedden. Hét év után hozta meg ítéletét a Budaházy György és tizenhat vádlott-társa ellen folyó büntetőeljárásban a bíróság. A Hunnia-perként is emlegetett eljárásban az ügyészség terrorcselekménnyel vádolta Budaházyékat. A per fővádlottjának ügyvédje korábban azzal védekezett: az eljárás koncepciós jellegét mutatja többek között az is, hogy az ártatlanság vélelmének durva megsértésével olyan iratok kerültek a nyomozás során a sajtóhoz, amelyek védence bűnösségét prejudikálták a közvéleményben – vélekedett az ügyvéd. Hozzátette: akkor figyelt fel az ügyre, amikor a nyomozás alatt a sajtóban sajátos módon az jelent meg, hogy perdöntő bizonyíték került elő Budaházy György ellen.

Budaházyt 2009 tavaszán akkor fogta el a rendőrség, amikor maga ment be, hogy bejelentsen egy későbbi demonstrációt. A gyanú emberölés előkészülete, terrorcselekmény és robbanóanyaggal való visszaélés volt. A hídlezárás és más politikai akciók révén közismert férfi előzetes letartóztatásával szemben akkor a Jobbik, a HVIM és a Magyar Gárda is tiltakozásának adott hangot, utóbbiak a nemzeti oldal megfélemlítésének szándékát sejtették a kényszerintézkedés mögött.

 A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködése során szerzett adatok alapján a hatóságok úgy gondolták, Budaházy György áll a Hiller István, Kóka János és más politikusok háza ellen intézett lőfegyveres, illetve Molotov-koktélos támadások elkövetői mögött, valamint az ő utasítására készítettek elő további legalább két országgyűlési képviselő ellen robbantásos merényletet a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű csoport tagjai, méghozzá focilabdába rejtett bombákkal.

 A vádirat szerint a Budaházy György és társai számlájára írt cselekmények:
– A csoport tagjai Budaházy utasítására 2007. december 13-a és 16-a között Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők házai ellen fegyveres, illetve Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre.

– A vádlottak 2007. december 16-án egy radikális honlapon figyelmeztették az országgyűlési képviselőket arra, hogy senki nem utolérhetetlen, és ennek tudatában szavazzanak másnap – aznap volt a 2008-as költségvetésről és az egészségbiztosítási pénztárakról szóló szavazás.

– Budaházy utasítására a csoport tagjai 2008. február 7-éről 8-ára virradó éjszaka Cegléden, Dunaújvárosban, Rácalmáson, Gödön, Kunhegyesen és Sarudon hajtottak végre parlamenti képviselők házai elleni támadásokat.

– A csoport a HírTV szerkesztőségébe 2008. február 10-én levelet küldött az alábbi tartalommal: „A péntek hajnali lángok emlékeztessenek minden hazaárulót arra, hogy hol a nem gomb. Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg.”

– A vádlottak 2009. április 8-án egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál kívántak elhelyezni futball-labdába rejtett pokolgépeket. A bombákat egy időben akarták felrobbantani, ezt a rendőrség akadályozta meg.

 – A csoport több más támadást is elkövetett: Molotov-koktélt dobtak például az SZDSZ XI. kerületi székházára, az MSZP kispesti és kőbányai székházára, valamint a Vörös Csepel nevű XXI. kerületi szórakozóhelyre.

– Ők gyújtották fel a vád szerint egy Hollán Ernő utcai jegyiroda kirakatát 2008. április 1-én, illetve ők dobtak gyújtóbombát Szilvásy György korábbi miniszter lesencefalui házára 2008 őszén, továbbá megverték Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, volt MSZP-s képviselőt is.

“A megfélemlítés volt a cél” 
Az ügyész szerint a tucatnyi Molotov-koktélos támadás, valamint a Szilvásy György vidéki ingatlanánál végrehajtotta robbantás “terrorcselekményt megvalósító rongálásnak minősül”, célja ugyanis nem pusztán a károkozás, hanem állami szervek, az akkori kormánytöbbség kényszerítése, szimpatizánsaik megfélemlítése volt. A terrorszervezet előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni. Az eljárás adatai szerint kezdetben terveztek Fidesz-irodák elleni támadásokat is. Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a terrorcsoportot. Budaházy György a „katonai parancsnokság” elnevezést használta, „katonái” pedig jelentettek neki, az ő irányításával vidéken gyakorlatoztak, felkészültek például a Molotov-koktélos támadásokra. A célpontokat előre kiszemelték, felderítették, a támadásokat előkészítették. Az elkövetők tisztában voltak a cselekménysorozat súlyával, ezt jelzi, hogy a másodrendű vádlott egy lehallgatott beszélgetésben azt mondta: amit ők elkövettek „az kőkemény terrorizmus, amiért tíz-tizenöt évet lehet kapni” – idézte fel az ügyész.

“Életfogytiglani is kiszabható” – most örülnünk kellene?
A vádlottak egy kivétellel tagadták a vádakat, jobbára azzal védekeztek, hogy törvénysértő, koncepciós eljárás folyik ellenük, de az ügyész szerint számos terhelő bizonyíték van, így többek között szemtanúk vallomásai, szakértői vélemények, valamint az egyik vádlottnak és a csoport egyik tagjának beismerő és másokat is terhelő vallomása. A vádiratot az ügyész szerint alátámasztja még számos lehallgatott beszélgetés, az egyik vádlott volt élettársának vallomása, a másodrendű vádlottnak egy, a rendőrséggel együttműködő személlyel folytatott beszélgetései, valamint helyreállított elektronikus levelezések a csoport tevékenységéről, “terrorakcióiról”. A vádbeli cselekmények a törvény szerint tíztől húsz évig, illetve életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

A védő felmentést kért 
Az ügyész súlyos börtönbüntetési indítványával szemben Budaházy védője minden vádpontban felmentést kért védencére. Szikinger István ügyvéd perbeszédében törvénytelenségekre hivatkozott. Szerinte kényszerítettek gyanúsítottakat a vallomásra, illetve jogellenesen gyűjtöttek titkos információkat. Mintegy három és fél órás védőbeszédet tartott maga mellett a per júniusi tárgyalásán Budaházy György. Ebben a tudósítások szerint visszautasította az ügyészi vádat – amellyel állítása szerint az ügyész meg is sértette –, miszerint veszélyes lenne a társadalomra. Azt hangoztatta, hogy mint hazafias érzelmű magyar ember különösen sértve érzi magát emiatt. „Én, ha valamire, a magyar társadalomra biztosan nem vagyok veszélyes. Az egész életem arról szól, hogy jót akarok a magyar nemzetnek” – mondta Budaházy. Az ügyvéd szerint a terhelő vallomások többségét olyanok tették, akik vagy érdekeltek voltak, vagy megfélemlítettek. A védő úgy vélte, nem terrorcselekményekről van szó, hanem vélemény kifejezéséről, ráadásul megítélése szerint a vádbeli bűncselekmények többnyire nem túl nagy értékű rongálások, és korántsem olyan súlyúak, mint egy terrorcselekmény. (Pesti Srácok – Origó nyomán, kép: Index, Alfahír)

Forrás: https://kuruc.info/r/2/163177/


Forrás:magyarellenesseg.com
Tovább a cikkre »