10 tény az Einsatzgruppékról
2014. február 10. 09:42
Korábban
1. Reinhard Heydrich SS-Oberngruppenführer 1941-ben hozta létre az Einsatzgruppékat, a megszállt Szovjetunióban a Harmadik Birodalom ellenségeinek likvidálására életre hívott bevetési csoportokat.
2. Az SS-vezetés négy bevetési csoportot állított fel, melyeknek 500-1000 főből álló egységei az előrenyomuló német hadsereg nyomában haladva „tisztították” meg a front mögötti területeket.
3. Bár a bevetési csoportok eleinte csak férfiakat gyilkoltak meg, már 1941 késő nyarától bevett gyakorlatnak számított, hogy gyerekek és nők is a kivégzőosztagok elé kerültek.
4. A Szovjetunió megtámadásától, 1941 nyarától kezdve az év végéig mintegy félmillió szovjet zsidó vált a halálosztagok vérengzéseinek áldozatává.
5. A halálbrigádok tagjai nehezen bírták a fegyveres gyilkosságokkal járó lélektani nyomást, ezért 1941 végétől ún. gázteherautókat is használtak, amelyekben a belső térbe engedett kipufogógázzal ölték meg az áldozatokat.
6. Az Einsatzgruppék első számú célpontjai a zsidók voltak, de partizánok, cigányok, kommunisták, hadifoglyok és fogyatékosok is gyakran estek áldozatul a kegyetlenkedéseiknek.
7. Az Einsatzgruppék a második világháború alatt összesen mintegy 1,5-2 millió embert gyilkoltak meg.
8. A Wehrmacht alakulatai Hitler utasításainak megfelelően kötelesek voltak logisztikai segítséget nyújtani a bevetési csoportok műveleteihez.
9. Az Einsatzgruppék az utasításoknak megfelelően igyekeztek felszítani a helyi antiszemiták indulatait, hogy aztán a tömeggyilkosságokat a helyi lakosság spontán zsidóellenes pogromjának állíthassák be.
10. Az Einsatzgruppe C halálbrigádjai 1941. szeptember végén, egyik leghírhedtebb akciójuk során két nap leforgása alatt több mint 33 ezer zsidót – főként nőket, gyerekeket és időseket – lőttek bele a Kijev mellett található Babij Jar szurdokba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- 17:42
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05