10 tény az atombombáról
2015. január 26. 08:28
Korábban
1. A történelemben először az USA-ban a Franklin D. Roosevelt elnök engedélyével 1942-ben elindított Manhattan-terv tudósainak sikerült atombombát előállítani. Az első kísérleti robbantást 1945. július 16-án hajtották végre Új-Mexikóban.
2. A Manhattan-tervben 36 ezer vállalatnál megközelítőleg 600 ezer tudós, mérnök és munkás dolgozott. Közülük csak minden ezredik tudta, hogy mi a projekt célja.
3. A Manhattan-terv annyira titkos volt, hogy az USA cenzori hivatala 1943-ban többek között az atomenergia, a plutónium és az urán szavak használatát is megtiltotta a sajtónak.
4. Az atombomba atyját, J. Robert Oppenheimert az 50-es években kommunistaszimpátiája miatt száműzték a tudomány élvonalából, és csak a 60-as években rehabilitálták.
5. Az amerikaiak az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott atombomba bevetése előtt két nappal 720 ezer röpcédulát dobtak le a városra, de senki sem vette komolyan a figyelmeztetést.
6. Az USA 1959-ben azt tervezte, a szovjetek megfélemlítése céljából atombombát robbant a Holdon. Végül – a Föld lakosságát féltve – elvetették az ötletet.
7. 1961.október 30-án a történelem legnagyobb erejű nukleáris fegyvere, a szovjet hidrogénbomba (Cár-bomba) felrobbantásának helyszínétől még 900 km-re is betörtek ablakok.
8. Az 50-es években a britek a szovjet invázió megakadályozása érdekében nukleáris taposóaknák telepítését tervezték az NSZK-ban. Az aknák megfelelő hőmérsékletét a szerkezetbe bezárt élő csirkékkel kívánták elérni.
9. Az 1960-as évek közepére az ENSZ BT mind az öt állandó tagja rendelkezett atomfegyverrel. Azóta már Pakisztán, India és Észak-Korea is állított elő atombombát.
10. 1961 januárjában két, atombombát szállító B-52-es bombázó kettétört az észak-karolinai Goldsboro felett, de csodával határos módon egyik bomba sem robbant fel a becsapódáskor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap