10 tény az angliai csatáról

10 tény az angliai csatáról

1. Az angliai csata időpontját tekintve nem alakult ki egységes álláspont a kutatók között. A német történészek javarészt 1940 júliusától 1941. május végéig, a britek viszont 1940. július 10. és október 31. között adják meg az ütközet időintervallumát. A brit légierő kiiktatására irányuló német offenzíva célja a békefeltételeket elutasító szigetország elleni szárazföldi invázió (Oroszlánfóka hadművelet) előkészítése volt.

2. A britek túlbecsülték a német veszélyt (a pilóták állományát egyenesen 70 %-kal), a németek viszont túlzott önbizalommal vágtak neki a csatának. A német légierő főparancsnoka, Hermann Göring úgy gondolta, hogy négy hét alatt megsemmisítik a brit repülőgépgyártást, augusztus végén pedig biztosra vette, hogy a brit vadászgépek felét elpusztították, holott a vadászgép-különítmény hadműveleti ereje alig csökkent. A britek repülőgépgyártás tekintetében is felülmúlták a németeket. Míg a brit gyárakat 1940 júniusa és szeptembere között 1900 új vadászrepülő hagyta el, a német üzemeket csak 775.

3. 1940. július 10. és október 31. között mindössze egyetlen olyan hét volt, amikor a RAF-nak nagyobbak voltak a veszteségei, mint a Luftwaffénak. A németek az angliai csata során közel kétszer annyi gépet veszítettek, mint a britek. Az 1733 német géppel szemben a britek veszteséglistája 915 repülőt tett ki.

4. Bár Churchill 1940. augusztus 20-én a brit alsóházban elhangzott híres mondata („Az emberiség viszályai során soha nem köszönhettek ilyen sokat ilyen keveseknek”) téves feltevéseken alapult, mivel a RAF állománya meghaladta a Luftwafféjét, a brit kormányfő szavai hozzájárultak az Egyesült Királyságot utolsó erejükkel megmentő „kevesek” mítoszához.

Hírdetés

5. Az angliai csatában a brit légierő nem csak britekből állt: a pilóták között voltak ausztrálok, új-zélandiak, kanadaiak, dél-afrikaiak, rhodéziaiak, franciák, belgák, csehek, lengyelek, amerikaiak és írek is. A RAF az angliai csata alatt két lengyel, valamint egy cseh vadászrepülő-századot is felállított. A légi háború legeredményesebb RAF-pilótái között egy cseh fiatalember, Josef František is helyet kapott.

6. Annak ellenére, hogy a 303. számú lengyel vadászpilóta-század csak augusztus végén szállt be a küzdelembe, 126 lelőtt német gépével a legeredményesebb RAF-századnak bizonyult. A RAF-nál öt ellenséges gépet kellett leszedni ahhoz, hogy egy pilóta megkapja az „ász” minősítést. Ez 188 embernek – a pilóták 8 %-ának – sikerült. Egy brit és egy lengyel, valamint két új-zélandi pilótának ezt egy nap alatt sikerült elérni.

7. Bár a széles körben elterjedt vélekedés szerint a Luftwaffe a Sas napján, augusztus 13-án megindított kiterjedt offenzívát követően nagyon közel állt ahhoz, hogy legyőzze a Brit Légierőt, a RAF valójában nem sodródott a vereség szélére, a németeknél ugyanis jóval könnyebben tudta pótolni veszteségeit.

8. A brit pilóták a legnehezebb időszakokban sem vettek részt több mint három bevetésen egy nap, a németek azonban olykor hétszer is felszálltak. Sok angol pilótát többször is lelőttek. Számos olyan esetet feljegyeztek, hogy a pilótákat már támaszpontjuk közelében leszedték, ők azonban rohantak a következő géphez, hogy újból felszállhassanak.

9. Bár a brit civil lakosságnak egy ideig nem kellett tartania a légicsapásoktól, miután egy német bombázó egy ipari célpontot elvétve London egyik lakónegyedét bombázta, a brit légierő bombatámadást indított Berlin ellen. Hitler ezen felbőszülve elrendelte a brit városok bombázását. Megkezdődött a több mint 40 ezer civil halálos áldozatot követelő, 1941. május végéig tartó Blitz.

10. Hitler számára szeptember közepére nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja biztosítani a britekkel szembeni légi fölényt, így 1940. szeptember 17-én úgy döntött, bizonytalan időre elhalasztja az Oroszlánfóka hadművelet megindítását.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »