2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

10 tény a huszitákról

2016. január 6. 18:35

1. A Husz János (Jan Hus) prágai egyetemi tanár vezetésével megalakult huszita mozgalmat sokan a reformáció közvetlen előfutárának tekintik. Husz John Wycliffe angol hittudós az egyházat számos ponton bíráló tanait hirdette, amelyek az angol-cseh dinasztikus összeköttetés révén (Csehországi Annát, IV. Károly német-római császár és cseh király lányát 1382-ben II. Richárd angol király vette feleségül) jutottak el Csehországba. 

2. A husziták különösen két vívmányukra voltak büszkék, amiben eltértek a pápákkal egységben megmaradt egyháztól: a liturgiában a cseh nyelvet vezették be a nemzetközi latin helyett, a két szín alatti áldozást (vagyis hogy az áldozók ne csak kenyeret, hanem bort is magukhoz vehessenek) pedig a laikus hívekre is kiterjesztették.  

3. Bár Zsigmond német-római császár azzal csábította a tanai megvédése érdekében a kettészakadt egyház egyesítése végett összehívott konstanzi zsinaton való megjelenésre Huszt, hogy menlevélben garantálta: bűnössége megállapítása esetén is szabadon távozhat, ennek ellenére halálra ítélték, és Konstanz főterén – fején egy "eretnekek ura" feliratú papírsüveggel – megégették a prédikátort.

4. Husz szabadon bocsátásának kérdése megosztotta a konstanzi zsinat résztvevőit, és a végeredmény csak néhány szavazaton múlott. A brixeni püspök meglehetősen cinikus felszólalásban szavazott Husz szabadon bocsátásnak elutasítására: „Lúdnak [a hus csehül ludat jelent] nem tesz rosszat, ha megkopasztják és megsütik. Már megkopasztották. Hadd süljön még ma. Nem!” Bár II. János Pál pápa 1999-ben mélységes sajnálkozását fejezte ki a reformátor kegyetlen halála miatt, a katolikus egyház mindmáig nem rehabilitálta Huszt.

5. A husziták vezetőjük halála után sem hátráltak meg: 1419. július 30-án a Jan Zelivsky huszita pap vezette tömeg elfoglalta a prágai újvárosi városházát, majd az ablakokon kihajította az épületben tartózkodó, a fogva tartott eretnekek szabadon bocsátását megakadályozó városi elöljárókat. Ez volt a cseh történelem első defenesztrációja, amelynek komoly szerepe volt az ún. huszita háborúk kirobbanásában.

6. A huszita háborúk során a csehek nem kevesebb, mint öt alkalommal győzték le a pápa által harcba küldött keresztes hadakat. A huszitákat 1424-ig a gyerekkorában fél szemére megvakult, 1421-ben pedig a másik szeme világát is elveszítő Jan Žižka vezette.

7. A huszita mozgalomban két szárnyat lehetett megkülönböztetni. A mérsékeltebb kelyhesek mögött főként a nemesek és a városi polgárok, míg a radikálisabb követelésekkel fellépő táboriták mögött az alacsonyabb néprétegek sorakoztak fel. Miután a kelyhesek 1433-ban kiegyeztek a katolikusokkal, a huszita háború lezárásaként 1434-ben döntő csapást mértek addigi szövetségesükre, a táboritákra.

8. A husziták sikereiben több katonai újítás is nagy szerepet játszott. Az olykor 3 ezernél is több szekérrel körülvett és ágyúkkal védett tábor, az ún. szekérvár biztos védelmet nyújtott a lövészeknek a lovasság rohamai ellen, támadáskor pedig a vasláncokkal összekapcsolt szekerek közül a lovagok felé kinyomuló harcosok szétzilálták az ellenséges hadrendet.

9. Husz nevéhez új helyesírási rendszer kidolgozása is köthető. 1406 és 1412 között keletkezett, De Ortographia Bohemica című művében ő vezette be a cseh nyelvbe az ún. hacseket, vagyis a főként mássalhangzók hangértékét módosító, szavak fölé írt mellékjelet (lásd pl. č, ň, ř betűknél).

10. 1913-ban Giovanni Hus, il Veridico (Husz János, az igazmondó) címmel maga Benito Mussolini is írt egy életrajzot a huszita vezérről. A műtől azt remélte, hogy „gyűlöletet fog ébreszteni mindenféle zsarnoksággal szemben”.

+1 Az 1457-ben a megmaradt radikális huszitákból létrejött cseh-morva testvériség (unitas fratrum) az erőszak minden formáját elítélte: a halálbüntetés és a hadi szolgálat mellett a politikai elnyomást és a földi hatóságoknak teendő bármiféle esküt is. A testvériség vezetőjét, Petr Chelčickýt sokan a reneszánsz első, Erasmust is megelőző „pacifista” szerzőjének tartják.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár