10 tény a berlini falról

10 tény a berlini falról

1. Idén 30 éve, 1989. november 9-én omlott le a berlini fal, amely évtizedekig a második világháború utáni Európa megosztottságának jelképe volt.1949-től 1961-ig, a fal megépítésének kezdetéig közel 3 millió keletnémet hagyta el az NDK-t. A falat elsősorban a további kivándorlás megakadályozása miatt kezdték el építeni.

2. Az NDK vezetése „antifasiszta védőgátnak” tekintette a falat, amelynek építése 1961. augusztus 13-án kezdődött meg. Willy Brandt fasisztának és „egy új koncentrációs tábor külső falának” nevezte a határzárat.

3. A fal számos családot szakított el egymástól, és megépítése után korábban Nyugat-Berlinben dolgozó NDK-állampolgárok tízezrei voltak kénytelenek új munka után nézni.

4. A fal megépítésének kezdetén a berlini fal mindkét oldalán hangosbeszélőket állítottak fel, amelyeken folyamatosan üzengettek egymásnak keletiek és a nyugatiak.

Hírdetés

5. A Nyugat-Berlinbe történő szökést megakadályozó határőrök átlag 100-200 keletnémet márka jutalmat és 3-6 nap szabadságot kaptak.

6. A 70-es évek elejétől az NSZK „új keleti politikájának” eredményeként csökkentek a nyugat-berliniek keleti, valamint a keletnémetek nyugati városrészbe történő utazásának korlátozásai.

7. A berlini falnál 1989. február 6-án történt az utolsó gyilkosság. A 20 éves Chris Gueffroyt lelövő határőr 150 keletnémet márka jutalmat kapott.

8. A szabadság hiánya sokaknál pszichés problémákat okozott. Az ún. falbetegség miatt kelet-berliniek tömegei voltak kénytelenek pszichiáterhez fordulni.

9. A falhoz legközelebb lakó kelet-berlinieket jóval súlyosabban érintette az alkoholizmus, a depresszió és a családon belüli erőszak, mint a távolabb élő városiakat.

10. A Nyugat-Berlint körülzáró két betonfal közötti ún. halálsáv a nyulak lakhelyévé vált. A fal lebontása után számos állatot agyontapostak, míg a többiek javarészt a környékbeli bokrokban kerestek menedéket, ám sokan közülük éhen haltak.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »