Az 1 Úton zarándoklat idén egybeesett a Nagyboldogasszony ünneppel, mely a Kárpát-medencei Mária-kegyhelyek búcsúja is egyben. Így számos zarándokcsoport indult el nem csak gyalogosan, de a vízen, vagy autóbusszal, autókkal, motorokkal és még lóháton is, akik az ünnephez kapcsolódóan felkeresték a Mária-kegyhelyeket.
A Párkány környéki falvak híveinek régi hagyománya az az autóbuszos zarándoklat, amely a Mátraverebély-Szentkút főbúcsújára viszi őket a kőhídgyarmati Chudý Margit szervezésében. Margit elmondta, hogy a régi zarándokoktól maradt rá örökül a mátraverebélyi kegyhely látogatásának megszervezése, melyet azóta minden évben nagy lelkesedéssel szervez. Így volt ez most is. Ezúttal is megtelt az ötvenszemélyes autóbusz a Párkányból, Kőhídgyarmatról, Nánáról, Lekérről, Libádról, Kürtről és Szőgyénből érkezett zarándokokkal.
A Mátraverebély-Szentkút Magyarország nemzeti kegyhelye, mely Mátraverebély település határában található a Váci egyházmegyében. A ferences rendi szerzetesek által vezetett búcsújáróhely 2015-ben megújult a szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal, zarándokszállással, étteremmel. Egy völgy torkolatában, erdővel körülvett területen fekszik. Vadregényes parkja történelmi helyszíneket őriz, köztük a forrásokat, a Szent László-hasadékot, a remeték barlangrendszerét, a Ferences-rendházat, a szentkúti Nagyboldogasszony-bazilikát.
A századok homályába vész Szentkút alapító eseménye, az első csoda, amikor a néma pásztorfiúnak megjelenik a Szűzanya egy tölgyfa koronájában. Arra szólította fel, hogy ásson a fa gyökerénél, és igyon abból a vízből, amit ott talál, hogy beszélni tudjon. A fiú szót fogadott, ásott, vizet talált, ivott és megszólalt.
Ez a víz, a szent kút vize, amelyhez azóta rengetegen zarándokolnak el, hogy Mária segítségével az Istennél gyógyulást találjanak testi-lelki bajaikra. Ez az a különleges vallásos ok, amiért erre a szent helyre (locussacer), a Katolikus Egyház jóváhagyásával ellátogatnak az emberek.
1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Már az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. A zarándokhely 1756-tól az Almásy grófok birtokába jutott. A templomában található (Az angol beteg című filmben is megörökített) Almásy László családi sírboltja.
2000 óta a kegyszobrot öltöztetik. 2010 táján évente körülbelül kétszázezer zarándok látogatott el ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.
Szombaton a felvidéki zarándokok mellé érkeztek gyalogosok Gyöngyöstarjánból, Szécsényből, Gyöngyösről, Szerencsről, több kilométer megtételével. A több mint száz rimóci zarándok rezesbandával érkezett a kegyhelyre, a leányok Mária-szobrot hoztak a vállukra emelt tartón a régi hagyományok szerint.
A nap folyamán sor került szentmisékre, körmenetre és lehetőség volt szentgyónás elvégzésére. Volt éjszakai keresztút-járás, virrasztás, imaóra és zenei dicséretek. A vasárnapi és a hétfői ünnep alatt sem szűnt meg a zarándokok érkezése, köztük az Esztergomból indult, ötnapos ifjúsági ferences zarándok csoport, akiknek végállomása volt a kegyhely. A vasárnapi ünnepi szentmisét Mohos Gábor segédpüspök, a hétfői szentmisét Spányi Antal megyés püspök mutatta be.
Sok formája van az imádságnak, az 1 Úton járó zarándokok ezt gyakorolták a háromnapos ünnep alatt, amikor a Nagyboldogasszony közbenjárását kérték a magyar nemzet megmaradásáért és a békéért.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
