Zúgott zakatolt a törvénygyár!

Mély elmélkedésre késztető elfogadott javaslatok is szerepeltek a héten az Országgyűlés napirendjén, hangos küzdelemben elfogadva! Íme!

A nemzeti otthonteremtési közösségekről.

Az Országgyűlés az otthonteremtési lehetőségek bővítése, a lakásállomány növekedésének elősegítése, az új lakóingatlanok vásárlásának ösztönzése, a lakosság lakáscéljainak saját erőből történő megvalósítását elősegítő közösségi előtakarékosság ösztönzése, továbbá a lakáshoz jutás zárt és elkülönült rendszerben, állami támogatással és felügyelet mellett történő lebonyolítása feltételeinek megteremtése és közvetve az építőipar erősödésének előmozdítása érdekében alkotta a nemzeti otthonteremtési közösségekről  szóló törvényt. Kivételes eljárásban fogadta el parlament március 17-i ülésnapján.

Áder János köztársasági elnök azonban  nem írta alá, több kifogással is élt, és visszaküldte megfontolást szorgalmazó javaslattal: szövege: PDF.  A megfontolásra visszaküldés azonban nem vétó, mert amikor az országgyűlés többsége újra elfogad egy vissszaküldött törvényt, azt a köztársasági elnök akkor is köteles aláírni, ha még mindig lát benne hibás vagy helytelen részeket.

A köztársasági elnök kritikáit figyelembe véve a  héten a törvény több pontja módosult. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. Közösség nem indulhat 120 főnél kisebb létszámmal. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évre. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. A szervező vagyona elkülönül az általa szervezett közösségétől.

Az új lakóingatlant vásárolni szándékozókkötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben.Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak a legalább 10 éves futamidő alatt. Az elfogadott javaslat alapján a szervezők rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módját is választhatja.

A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálja, míg a licitekét annak 60 százalékában.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani. Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet.

Fontos újdonság, hogy bár a közösségek általában legfeljebb tizenöt évre alakulhatnak, ha azonban ezalatt nem minden tag jutott lakáshoz, aki minden fizetési kötelezettségének eleget tett, akkor a közösség addig köteles működni, amíg az összes ilyen tag meg nem kapja az új lakását. (Előterjesztő: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 109  igen szavazattal, 53 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról.

A törvénymódosítás azoknak a hiteladós személyeknek ad még egy esélyt az adósságcsapdából való kikerülésre magáncsődeljárás keretében, akik nem kísérték figyelemmel a jogszabályi előírásokat és a kormányzati tájékoztatásokat, és lekésték az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére az első ütemben irányadó határidőket. (Előterjesztők: dr. Galambos Dénes, dr. Vas Imre, Fidesz, dr. Vejkey Imre, KDNP.Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 127  igen szavazattal, 29 nem ellenében, 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról.

A javaslat lehetővé teszi, hogy valamely kiemelt közfeladat ellátására vonatkozó döntést a kormány abban az esetben is meghozhasson, ha az ahhoz szükséges előirányzat időben csak később biztosítható. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 114  igen szavazattal, 56 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosításáról.

A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az adatot kezelő, közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatigénylés során vagy megtagadása esetén köteles mérlegelni, hogy az igényelt műszaki és üzleti adatok megismerése nemzetbiztonsági, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő érdeket sért-e.(Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 114  igen szavazattal, 53 nem ellenében, 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Magyarország Kormánya és Mongólia Kormánya között a diplomata és szolgálati/hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről.

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a diplomata és szolgálati/hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére. Az állami vezetők, valamint a hivatalos célból utazó képviselők, diplomaták, köztisztviselők és a gazdasági-kereskedelmi, befektetési intézményrendszer vezetői részére biztosított vízummentes tartózkodás időbeli kiterjesztése számottevően segítheti a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzését. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 175 igen szavazattal, nemek és tartózkodások nélkül  elfogadta

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról.

A jogszabályok módosításával az előterjesztés a konzuli szolgálat hatékonyságát kívánja még inkább fokozni azáltal, hogy az eljárások további egyszerűsítéshez és informatikai támogatottságuk fejlesztéséhez, valamint az európai uniós konzuli együttműködés kínálta lehetőségek kihasználásához szükséges feltételeket megteremti. Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni és a konzuli szolgálattal együttműködni az e

törvényben szabályozott eljárások során. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 175 igen szavazattal, nemek és tartózkodások nélkül  elfogadta

Az Erzsébet-programot érintő egyes törvények módosításáról.

A javaslat szerint az Erzsébet-program rendszere akként módosul, hogy az alapvetően szociális tartalmú közfeladatok ellátásának egy része, – a gyermek- és ifjúsági programok, ezen belül különösen és nevesítetten a gyermek- és ifjúsági táborok szervezése – a módosítás hatályba lépését követően a nevében is a program szellemiségét és alapvető célját tükröző Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány feladatává válik. E lépéssel az Erzsébet-program és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány közötti kapcsolat kizárólagossága megszűnik, annak érdekében, hogy helyét részben egy, a közhasznú tevékenységét az elmúlt évek során kifejezetten a Kárpát-medencei gyermekek üdültetése területén kifejtő alapítványnak adja át. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a jövőben is ellátja a szociális célú üdültetéssel, szociális célú étkeztetéssel, külön törvény szerinti szociális és gyermekvédelmi támogatások Erzsébet-utalványban történő folyósításával kapcsolatos feladatait az Erzsébet-utalvány forgalmazásából származó bevétel terhére. Így a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány feladata marad a szociális üdültetés keretében a nyugdíjasoknak, fogyatékossággal élőknek, vagy épp nagycsaládosoknak szóló programok megvalósítása is. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány ugyanakkor kizárólag ifjúsági és gyermekprogramokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési és lebonyolítási teendőkkel kapcsolatos feladatokat lát el a központi költségvetésből az Erzsébet-program megvalósításához biztosított támogatás felhasználásával. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 118  igen szavazattal, 53 nem ellenében, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról.

A módosítás a látvány-csapatsportok támogatásával kapcsolatban a gyakorlatban jelentkező értelmezési és egyéb adminisztrációs problémák kezelésére irányul. Olyan technikai módosításokat tartalmaz, amelyek a sportszövetségek és a sportági szakszövetségek égisze alatt működő egyesületek, alapítványok és sportvállalkozások számára egy jobb és még hatékonyabb elbírálási és felhasználási rendszert tehet lehetővé. (Előterjesztő: Bánki Erik, Manninger Jenő, dr. Mengyi Roland, – Fidesz. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 141  igen szavazattal, 34 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Uniós vámjog végrehajtásáról.

A törvénymódosítás alapja a minden tagállam által alkalmazandó új uniós vámkódex, amely főszabályként kötelezővé teszi, hogy a vámügyekben az adatok cseréje és tárolása elektronikusan történjék, egyszerűsíti a vámeljárásokat, hatékonyabbá teszi a kockázatkezelést. Az Európai Unió álláspontja szerint az egységes szabályok várhatóan az egész unióban erősítik a versenyképességet, a növekedést, az uniós és tagállami költségvetési érdekek védelmét és az uniós polgárok biztonságát, továbbá növelik a foglalkoztatást is.  – (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 178 igen szavazattal,  tartózkodások és ellenszavazatok nélkül elfogadta.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról.

A módosítások célja a 2016. szeptember 30-án lejáró földgáz forrásszerződések meghosszabbítása annak érdekében, hogy – összhangban a földgáz nonprofit közműszolgáltatás folyamatban lévő kiépítésével – az egyetemes szolgáltatók a 2016/2017-es, 2017/2018-as gázévekben is hozzáférhessenek a megfelelő földgázforrásokhoz, amelyekkel a rezsicsökkentések eredményei fenntarthatók. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 140  igen szavazattal, 29 nem ellenében, 7 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról való megemlékezésről.

A határozat indoklása szerint Széchenyi István gondolatai és szerteágazó életműve az utókor számára mindig minden téren idézendő példa, legyen szó az ország tudományos és gazdasági fejlődéséről, művészetről, közlekedésről, politikáról vagy éppen sportról. Alakja rövid idő alatt jelképpé nemesült, a modern polgári Magyarország egyik megteremtője, szimbolikus nemzeti hőse lett. Szerteágazó tevékenysége és eredményei a társadalom minden tagja, különösen az ifjúság számára ma is aktuális üzenetet hordoznak. Az Országgyűlés e határozattal is emlékezik, tisztelegve a legnagyobb magyar munkássága előtt. (Előterjesztők: Lázár János, L. Simon László, Dunai Mónika, Dr. Gulyás Gergely – Fidesz, Firtl Mátyás, Szászfalvi László, – KDNP. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a határozati javaslatot 174  igen szavazattal, 2 tartózkodás (dr. Vadai Ágnes, Varju László, független) kíséretében elfogadta. 

A 2017. év Arany János Emlékévvé nyilvánításáról.

Az Országgyűlés Arany János – a nemzet költője, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb egyénisége – születésének 200. évfordulója alkalmából a 2017-e s esztendőt Arany János-emlékévvé nyilvánítja. Támogatja és szorgalmazza mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok készítését, amelyek Arany János munkásságával kapcsolatosak és hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez. (Előterjesztők: L. Simon László, Németh Szilárd István, Halász János, dr. Gulyás Gergely, – Fidesz, Földi László, – KDNP. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a határozati javaslatot 174  igen szavazattal, 2 tartózkodás (dr. Vadai Ágnes, Varju László, független) kíséretében elfogadta.

A Magyar Felsőoktatás Napjáról.

Az Országgyűlés a Pécsi Tudományegyetem, mint az első magyar egyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából, a felsőoktatásban betöltött nélkülözhetetlen szerepe iránti tiszteletből szeptember 1. napját a Magyar Felsőoktatás Napjává, a pécsi egyetemalapítás emléknapjává nyilvánítja. Felhívja az intézményeket, szervezeteket és a közmédiát, egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzetünk szerves részét alkotó felsőoktatás támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és 2017. szeptember 1. napjától kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.) 

Az országgyűlés a határozati javaslatot 172  igen szavazattal, 2 nem (dr. Vadai Ágnes, Varju László, független) ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »