Zöldenergia: megtorpan a bővülés

Zöldenergia: megtorpan a bővülés

Bár a kormány adminisztratív eszközökkel és súlyos adókkal akadályozza a megújulóenergia-termelés terjedését, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb adatai szerint tavaly idehaza az előző évhez viszonyítva tovább növekedett az újratermelődő energiát hasznosító egységek teljesítménye. A MEKH közölte: a kötelező átvételi rendszer (kát) keretében értékesített villamos energia mennyisége 2015-ben 2438,24 gigawattóra volt, ebből 2402,31 gigawattóra megújuló­ alapú. Tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. Ezt a termeléscsökkenést azonban ellensúlyozta a szél-, a nap-, a biomassza- és a hulladékot égető erőművek termelésének növekedése, így összességében az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt a kát keretében értékesített energia mennyisége. 2015 végén a rendszeren keresztül értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 megawattot, ami 4,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, főként a napenergiát felhasználó, illetve vegyes tüzelésű erőművek révén.

Ám az idei év a napenergia-piacon nem lesz olyan sikeres, mint az előzők. Amíg ugyanis az elmúlt két esztendőben évről évre megduplázódott országunkban a szolárrendszerek kapacitása, ami a tavalyi év végén már elérte a 150 megawattot, addig ebben az évben már az is jó eredmény lesz, ha szinten marad a termelés – tudtuk meg szakértőktől.

Ennek az egyik oka, hogy idén megzavarta a piac működését Az otthon melege program keretében részben kiosztott, kisebb összegű, pontosan meg nem határozott nagyságú támogatás, amelyet a napenergia hasznosításának elterjesztése céljából hirdetett meg a kormány.

Ez a forrásszerzési lehetőség arra elegendő volt, hogy hamis várakozásokat keltsen a kis méretű naperőművek telepítését tervezők körében. Ahhoz azonban már kevés volt, hogy fellendítse az iparágat. Így sokan elhalasztották a beruházásaikat a megszerzendő támogatásban bízva, amelyhez végül nem jutottak hozzá.

 Kaliforniai látkép. Nálunk nem ebben látja a jövőt a jelenlegi politikai vezetés Fotó: David McNew / Europress/AFP  

 

Hozzáértők úgy vélik: az sem segíti a napenergia-üzletág bővülését, hogy bizonytalan a jogszabályi környezet, s a kormányzat időnként visszamenőleges hatályú törvényekkel gátolja az ágazat fejlődését.

Emellett a szakma továbbra is túlzott mértékűnek tarja a napcellákra kivetett termékdíjat. Ismeretes: a kormány tavaly a napelemekre kilogrammonként 114 forintos környezetvédelmi termékdíjat rótt ki, ami európai mércével mérve is nagyon magas összeg. Emellett a kevésbé veszélyes hulladéknak számító napcellákat terhelő adó kétszer akkora, mint például az erős szennyezőanyagokat tartalmazó akkumulátorok termékdíja.

Úgy tudjuk: az iparágban tevékenykedőknek továbbra sincs információjuk arról, mire költötte a kormány azt a csaknem kétmilliárd forintot, amit eddig termékdíjként beszedett a szektortól. A díj bevezetése óta eltelt csaknem két év alatt ugyanis nem sikerült megoldania a kormányzatnak még a sérült, illetve leszerelt napelemek újrahasznosítását sem – noha a sarc kirovásának az volt az egyik legfőbb indoka, hogy meg kell teremteni az újrahasznosítás anyagi hátterét.

A szélenergia-ipar fejlődését pedig már évek óta jogszabályokkal blokkolja a kormányzat. Utoljára tíz éve adtak ki engedélyt szélkerekek felállítására. Miközben szakértők szerint a jelenlegi mintegy 330 megawattról akár 2000 megawattra is lehetne növelni a hazai szélkerekek áramtermelő kapacitását anélkül, hogy veszélybe kerülne a villamosenergia-hálózat működése. Magyarországon jelenleg mindössze 37 szélfarm működik, összesen 172 toronnyal. A kormány pedig idén tovább szigorította a szélfarmokkal szembeni műszaki, illetve egyéb követelményeket. Így szinte lehetetlenné teszi a szélkerekek elterjedését.

A tervek szerint január 1-jétől hatályba lép a megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszere, az úgynevezett metár, aminek keretében évente lehet majd pályázni a támogatásra. 2017 és 2021 között a kötelező átvételi rendszerben (kát) minden évben legfeljebb 12 milliárd forint osztható ki az érintett áramtermelőknek úgy, hogy az adott évre jutó keret mindig csökken az előző évi kifizetésekkel. Ugyanilyen rendszer szerint ítélhető meg 10 milliárd forintnyi, prémium típusú támogatás pályázat nélkül, illetve 70 milliárd forint pályázattal. A kát keretében 2015-ben – az előző évhez képest egy százalékkal növekedve – összesen 79,94 milliárd forint volt a kifizetett összeg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »