Zalaegerszegen őrzik II. Erzsébet szobrait

Saját magát gyermekként ábrázoló virtuális képeslappal köszöntötte II. Erzsébet királynőt a Göcseji Múzeum, Zalaegerszegen őrzik ugyanis Kisfaludi Strobl Zsigmondnak két olyan szobrát, amelyet a mai királynőről gyerekkorában Londonban készített – tájékoztatta az intézmény szerdán az MTI-t.

Az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségére is eljuttatott üzenettel és virtuális képeslappal (http://gocsejimuzeum.hu/hirek/koszontjuk-ii-erzsebet-kiralynot-90-szuletesnapja-alkalmabol) köszöntötte 90. születésnapján II. Erzsébetet a Göcseji Múzeum. A képeslapon a zalai születésű Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) Londonban készített, Erzsébetet még tizenéves hercegnőként ábrázoló két szobra szerepel, amelyek a múzeum gyűjteményében találhatók.

Az életnagyságú, bronzszínűre festett gipsz mellszobor 1936-ban készült és jelenleg is megtekinthető a múzeumban. Leírása szerint tízes évei elején járó kislány mellképe, akinek ruhája egyszerű, gallér nélküli. Fejét enyhén balra fordítja, figyelmesen előre tekint, arca széles, szája keskeny. Nyakig érő, hullámos haja dús és tömör, jobboldalt elválasztott, elöl ferdén a homlokára fésült.

A porcelánból készült, 45 centiméteres lovas szobrot 1937-ben alkotta Kisfaludy, ez a szobra a zalaegerszegi látványraktárban tekinthető meg. A múzeumi tárgyleírásban az áll: nyugodtan álló lovon, lovaglóruhában, a fején zsokésapkával ül a fiatal, tizenegy éves hercegnő. Lába a kengyelben van, két kezével a gyeplőt fogja, előre néz. Lova a fejét kissé jobbra fordítja, farka a földet söpri.

A Zala megyei Alsórajkon született szobrászművészről a Göcseji Múzeum honlapján található kislexikon megjegyzi: Kisfaludi 1932 és 1938 között az év középső hónapjait Londonban töltötte, ahol önálló műtermet tartott fent. Az ábrázoltakat enyhén idealizáló, tetszetős arcmásaival az angol társasági elit – köztük a királyi ház tagjainak – legkedveltebb portrészobrásza lett, néhány év alatt csaknem hetven modellje volt. Híressé vált portréja révén barátságot kötött George Bernard Shaw-val, aki előszót is írt az 1935-ban Londonban rendezett gyűjteményes kiállítás katalógusához.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »