Wittenbergi gyilkosságok

Wittenbergi gyilkosságok

Történelmi krimit olvasni az adott korszak iránt érdeklődők és a bűnügyi történetek kedvelői számára is élvezetes lehet. Ugyanakkor, ha olvastunk már néhányat, egyre igényesebbé válunk. Elvárjuk, hogy a történet valós és fiktív szereplői organikusan illeszkedjenek a történelmi kontextusba, a bűnügy felderítése ne követelje meg tőlük, hogy természetüktől és a kortól teljesen idegen módon viselkedjenek. Emellett igen pontos írói arányérzékre van szükség ahhoz, hogy a krimi és a történeti magyarázat ne nyomja agyon egymást.

Brigitte Riebe irodalomból és művészettörténetből diplomázott az egyetemen, így a német kultúrtörténetet bizonyosan töviről hegyire ismeri. A három grácia című regényét olvasva ez nyilvánvalóvá is válik. A regény cselekménye a XVI. századi Wittenbergben – a reformáció talán legforrongóbb korszakában – játszódik. Természetesen megjelenik benne maga Luther Márton és felesége, ahogy János Frigyes fejedelem és Lucas Cranach festő is. Meg persze rajtuk kívül sok fiktív szereplő.

A történet központjában – hisz krimiről van szó – egy igen talányos gyilkossági ügy áll. Valaki megbízza a híres festőt, Cranachot, hogy fesse le a három gráciát ruha nélkül, méghozzá a megadott modellek alapján (A három grácia valóságos festmény, Cranach egyik leghíresebb műve). Csakhogy a gráciák első két valós megtestesítőjét valaki meggyilkolja rögtön azután, hogy elkészült a képmásuk. Innentől értelemszerű a sztori: hajtóvadászat indul a tettes után, a harmadik modell életét veszély fenyegeti, és természetesen van szerelmi szál is. Luther, bár nem ő a főszereplő, igen tevékeny a nyomozásban, ahogy a regényben felbukkanó többi híres alak is.

És ez a regény leggyengébb pontja. A történelmi krimik alapvető követelménye, hogy a valós karaktereknek önmagukhoz hűen kell viselkedniük a kitalált jelenetekben is, itt nem teljesül. A nyomozó, gyanúsítottakat kihallgató, Sherlock Holmesot játszó Luther kifejezetten zavaró, tettei, reakciói idegenül hatnak.

A könyv másik problémája, hogy az író, a műfaj sajátságait figyelmen kívül hagyva, túlzásba vitte az ismeretterjesztést. Igen alapos képet kapunk a reformáció kori társadalomról, Luther tanításairól. A kultúrtörténeti indíttatású mellékszálak azonban széttöredezik a fő cselekményt, és untatni fogják a krimit kereső olvasókat. A regény teljes élvezetéhez legalább annyira kell érdeklődni az 1500-as évek német teológiai küzdelmei és városfejlődése iránt, mint amennyire a gyilkos következő lépése borzongat minket.

(Brigitte Riebe: A három grácia. Ford.: B. Szabó Károly. General Press Kiadó, Budapest, 2016. Ára: 3490 forint.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »