Washingtoni bírálat magyarellenesség miatt

Keményen bírálja Romániát a korrupció miatt az Egyesült Államok tavalyi évre vonatkozó emberi jogi országjelentése. A dokumentumból a magyar közösség sérelmei sem maradtak ki.

vertanuk_delutan_1_bA jelentésben azt is felróják, hogy tavaly betiltották a március 10-re tervezett székely szabadság napi menetelést

Felrója Romániának a magyar közösséggel szembeni diszkriminatív intézkedéseket – többek között a székely jelképek elleni román hatósági hadjáratot is – az Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok témájában összeállított, 2015-re vonatkozó éves jelentése, amelyet helyi idő szerint szerdán délután hoztak nyilvánosságra.

A jelentés azt is leszögezi: a korrupció, különösen a hivatalos személyek körében tapasztalható korrupció továbbra is problémát jelent Romániában, a törvénytelenül szerzett vagyonok elkobzása még mindig nehézkes, és számos akadályba ütközik.

A magyar közösség kapcsán a jelentés, amelyben az RMDSZ által összeállított dokumentumokat is felhasználtak, megállapítja: folytatódott az anyanyelvhasználat korlátozása a bíróságokon és a közigazgatásban, és az önkormányzatok egy része nem hajlandó kétnyelvű feliratokat kihelyezni. Kitér arra is, hogy a bíróságok megakadályozták a magyar nyelvű lapok önkormányzati finanszírozását, és hogy a kormány továbbra is elutasítja a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását. Emellett a magyar nyelvű kulturális intézmények számát is kevesli.

Felrója a nemzeti, főleg a székely jelképek használatának korlátozását, és azt is, hogy tavaly a marosvásárhelyi önkormányzat betiltotta a március 10-re tervezett székely szabadság napi menetelést. A jelentés kitér a moldvai csángók helyzetére, amelynek kapcsán megjegyzi: egyes teleüléseken kormánytámogatással tartanak magyar órákat, más településeken azonban a hatóságok megtagadták a magyarórák megtartását.

A dokumentum a restitúciós ügyekben tapasztalható hiányosságokra is kitér: a magyar panaszok közül a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítását rója fel. A restitúció témájában egyébként megemlíti azt, hogy egyes esetekben a helyi hatóságok hátráltatják az ingatlanok visszaszolgáltatását, bár annak felgyorsítására korábban a parlament kidolgozta az úgynevezett pontrendszeres eljárást. Felrója a dokumentum, hogy a görög katolikus egyház még mindig nem kapta vissza minden ingatlanát.

Mindemellett a romák és a fogva tartottak jogainak megsértése, a szexuális kisebbségek elleni diszkrimináció és a sajtószabadság megsértése miatt elmarasztalja Romániát.

Korrupció minden szinten

A jelentés egyúttal hosszasan ostorozza a korrupciót. „Bár a jogszabályok bűnügyi felelősségre vonást írnak elő a korrupción ért hivatalosságok számára, a kormány nem ültette hatékonyan gyakorlatba a törvényeket, a hatóságok képviselői, beleértve a bírákat is, pedig anélkül keveredtek korrupciós ügyekbe, hogy elnyerték volna büntetésüket” – áll a jelentésben.

A dokumentum rögzíti, hogy a mentelmi jog, amit azon jelenlegi és volt kormánytagok élveznek, akik parlamenti mandátummal rendelkeznek, egyes esetekben megakadályozta a nyomozás folytatását. Kitér arra is, hogy a kenőpénz adása továbbra igen elterjedt az állami szektorban, különösen az egészségügyben.

A korrupciós ügyekben lefolytatott perekről a jelentés megállapítja, hogy az ítéletek gyakran következetlenek voltak, hasonló jellegű bűncselekményekben jelentős eltérés mutatkozott köztük. A meghozott ítéletek gyakorlatba ültetése ráadásul eljárásjogi problémákba ütközött, különösen ami a vagyonelkobzásokat illeti. Az összeférhetetlenség, az etikai követelmények semmibe vétele és az, hogy a közigazgatás tagjai továbbra is gyakran büntetlenek maradnak, mindhárom hatalmi ág, a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom körében is problémát okoz. A jelentés külön felhívja a figyelmet, hogy a korrupcióval leginkább fertőzött terület a közbeszerzéseké.

Késlekedő vagyonelkobzás

A dokumentum rámutat: a törvény értelmében a törvénytelenül szerzett vagyonokat el kell kobozni, ám a bírák és ügyészek ezt rendszeresen elmulasztják elrendelni, a hatóságok pedig amúgy is nehezen képesek ezeket a vagyonelemeket azonosítani.

Az adóhivatalnak, amelynek a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzása, kezelése és felszámolása lenne a feladata, sem elegendő személyzete, sem forrásai nincsenek. Ráadásul  az elkobzás folyamata maga nehézkes és nem hatékony.

Bár a törvények nyilvános hozzáférést írnak elő a kormányzati döntéshozatali folyamatra vonatkozó adatokhoz, a jogvédő szervezetek és a sajtó gyakran panaszkodnak arra, hogy a kormány  következetlenül alkalmazza a jogszabályt. A kormány és a parlament nem átlátszó módon alkotott meg és fogadott el törvényeket, és a kormány továbbra is túl sok, a parlament által nem ellenőrzött rendeletet dolgoz ki, ami növeli a törvényhozói hatalmát. A washingtoni külügyi tárca ennek nyomán megállapítja: a hatóságok gyakran nem tartják tiszteletben a döntéshozatali folyamatok átláthatóságára vonatkozó előírásokat.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente ad ki jelentést a világ országaiban tapasztalható emberi jogi helyzetről. A mostani jelentésben megjegyzik: továbbra is a világ számos országában tesznek olyan lépéseket kormányszinten, amelyek sértik az alapvető jogokat. John Kerry külügyminiszter a jelentés ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy a demokratikus értékeket ért támadások azt jelzik: az irányításban világszerte válságjelenségek mutatkoznak.

„A világ összes régiójában azt tapasztaljuk, hogy kormányzati és kormányon kívüli szereplők növekvő mértékben korlátozzák a civil társadalom mozgásterét, korlátozzák a média és az internet szabadságát, megpróbálják kiszorítani az ellenzék hangjait, egyes szélsőséges esetekben pedig embereket ölnek meg vagy kényszerítenek otthonuk elhagyására” – hangoztatta Kerry.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »