Víz, víz, tiszta víz…

Víz, víz, tiszta víz…

Talán ismerősnek cseng a fenti mondóka szövege. Még kisgyermekkorban tanítják az óvodában, a tiszta víz fogalmával már ott megismerkednek a gyerekek.  De mi történik felnőttkorban? Mennyire becsüljük meg a tiszta vizet, az ivóvizet, az egyik legnagyobb kincsünket?

A héten hallhattuk a híradásokban, hogy a Pozsony melletti Vereknyén található, a korábbi Juraj Dimitrov Vegyi Művek hulladék lerakatából immár 15 éve folyamatosan szivárog a szennyeződés a talajba, mérgezve ezzel az ivóvizet. Az illetékesek azt mondják, nem veszélyezteti a Csallóközt, illetve „A szennyezett termények egyszeri elfogyasztása nem jelent veszélyt az egészség számára…” Köszönjük szépen a szakember nyilatkozatát, ha neki nem gond, igya ő a szennyezett vizet!

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz – a tengerek, illetve óceánok vize. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme – olvashatjuk a lexikonban.

Tudjuk jól, hogy a Csallóközben található Közép-Európa egyik legnagyobb ivóvízkészlete.  Sokan, főleg az irodákban ülők viszont nem tudatosítják, mekkora veszély fenyegetheti ivóvizünket. A tárca vezetője próbálkozik, de sajnos az elmúlt éveket nehéz lesz behozni, hacsak nem szánják el magukat azonnali cselekvésre. A szennyeződés terjedése előbb vagy utóbb elérheti az Aranykertet is. A halogatás, a különböző bürokratikus folyamatok, az anyagi források hiánya oda vezethet, hogy ami eddig természetes volt, azt majd megakadályozza a tilalom. Vagyis amíg eddig gyanútlanul ittunk a csapból, öntöztünk a kertben a kútból, megmosakodtunk a vízben, mindezeket a szennyeződés után már nem tehetjük meg. Ez lenne a jövőkép? Nem gondolnám, ezért szükséges, hogy az illetékes szakemberek és politikusok mihamarabb cselekedjenek és fékezzék meg a szennyeződést, majd pedig keressék meg a felelősöket is.

„Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” Antoine de Saint-Exupéry francia író méltatta e gondolattal a vizet. S valóban, a víz maga az élet, hisz földi életünk nem lehetne meg nélküle.

Mi, csallóköziek sem szeretnénk létezni a természetes ivóvíz nélkül, ezért szükséges, hogy hallassuk szavunkat. Gazdáink most az aszállyal is küzdenek, vízre van szükségük. Kertjeinkben a zöldség, gyümölcs öntözésére is víz szükséges. Ha megszomjazunk, egy pohár vízzel csillapítjuk szomjunkat. Az embernek lételeme a tiszta víz. A mai korban, amikor a környezetszennyezés óriási problémákat jelent a földön, egyedül csak a közösség józan akarata és fellépése állíthatja meg a felelőtlen embereket.

Pénznek pedig erre lennie kell! Míg északon autópályák épülnek nyakra-főre, különböző jogcímek alatt történő óriási juttatásokról, vagy túlárazott közbeszerzésekről olvashatunk a lapok címlapján, addig nem lehet, hogy a csallóköziek attól rettegjenek, hogy megmérgezik a vizet. A vizet, amely mindenkié. Magyaroké és az itt lakó szlovákoké is.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Hányszor halljuk ezt a kifejezést és mennyire igaz annak tartalma. A szennyeződés veszélyes és ártalmas emberre és minden élőlényre, azt mihamarabb meg kell fékezni, hogy ne terjedjen tovább. Röviden és tömören ennyit kell, hogy takarjon a „tiszta vizet a pohárba” fogalma. Bízzunk benne, hogy meghallották ezt a parlamentben ülők is, és cselekedni fognak! Mert ez mindannyiunk érdeke!

Karaffa Attila


Forrás:mkp.sk
Tovább a cikkre »