Visszértágulat: a lábakon a leggyakoribb, de a karokon nincs

 

Megfelelő életmóddal kordában lehet tartani, de hatvan éves korára mindenkinél kialakulnak a visszértágulatok.

A visszerek vagy más néven gyűjtőerek, vénák a szív felé vezetik a szén-dioxidban gazdag vért.

Ha a visszér kitágul, súlyosabb esetben akár egy centiméter átmérőjű, kanyarulatos érré is alakulhat.

Ez már nem csak esztétikai probléma, hanem egészségügyi szempontból is kockázatos lehet.

A visszértágulat civilizációs betegség, egyidős azzal, hogy az ember két lábra állt, hiszen főként a gravitáció hatására nő meg a nyomás a visszerekben, ez vezet a vér pangásához és az erek kitágulásához.

Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, elsősorban a lábszáron jelentkezik, de a combon is előfordulhat, a karokon ugyanakkor soha nem jelenik meg.

A látható visszértágulat annak a jele, hogy a visszér billentyűi már nem működnek megfelelően. A vénák billentyűi a vér egyirányú áramlását biztosítják a test, illetve a szív felé.

Ezek a billentyűk azért tágulnak ki, mivel az egész érfal meggyengül, a rendszer rosszul működik, ezért megfordul benne az áramlás vagy rendkívüli módon lelassul – mondta el Szeberin Zoltán, a SOTE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense.

Ilyenkor a műtét az egyetlen valódi megoldás. Ez azért is fontos mert ezzel elkerülhető a láb visszereinek gyulladása, trombózisa.

Ritkán, de előfordulhat a legrosszabb eset is, amikor az alsó végtag valamelyik mélyen található vénájában, visszerében kialakult vérrög, vagy annak egy része leszakad.

Ez a véráram segítségével eljuthat a tüdőbe, ahol a verőeret elzárva tüdőembóliát okozhat.

„Igazából más kezelés nem ad tartós eredményt, tehát nincsen olyan krém, gyógyszer, ami visszaszorítaná magát a visszerességet, a tüneteit tudja enyhíteni, de magát a problémát nem változtatja meg érdemben” – részletezte a szakember.

A tüneteket ugyanakkor jelentősen csökkenti a kompressziós kezelés. Nyáron, kánikulában, azonban a kompressziós harisnya viselése sem túl kellemes.

Szeberin Zoltán azt mondja, a visszér hajlam kérdése is, a gyengébb vénafalú embereknél gyakrabban fordul elő. A megelőzés, a visszér kordában tartása életmód kérdése.

Az orvos szerint már a napi rendszeres séta, kocogás, úszás, biciklizés is sokat tud ezen segíteni.

A felnőtt magyar lakosság körülbelül negyven százaléka szenved visszérbetegségtől, az esetek nagyjából fele elsősorban esztétikai probléma.

A kidudorodó erek azonban már egy súlyosabb stádiumot jeleznek.

Hatvan év fölött gyakorlatilag szinte mindenkinek lesz kisebb nagyobb visszértágulata, ez nem azt jelenti, hogy ő visszérbeteg, csak azt, hogy vannak tágult visszerei.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »