Visszatértek az első portyáról Japán szigonyos tudósai

Az egyéves nemzetközi moratórium letelte után 333 déli csukabálna tetemével tért haza első antarktiszi portyájáról a japán bálnavadászflotta. Az állatokat „tudományos kutatás céljából” ejtik el, bár a hágai bíróság szerint ez nem igaz.

Japán folytatja magányos harcát a bálnavadászat újbóli legalizálásáért. A szigetország kivárta a Nemzetközi Bíróság 2014-es döntése nyomán elrendelt egyéves moratóriumot, majd elküldte flottáját a Déli-sarkot övező tengerekre. A szigonyosok 333 déli csukabálna tetemével érkeztek vissza csütörtökön a nyugat-japán Simonoszeki kikötőjébe.

Japán heves nemzetközi kritikák közepette indította útjára tavaly decemberben bálnavadászait, de ezúttal a nyílt vizeken nem ütköztek olyan ellenállásba, mint a korábbi években, amikor a Sea Shepherd természetvédő szervezet hajója gyakran zavarta a vadászatot.

A bálnákat nemcsak a zöld szervezetek védik, de az ausztrál és az új-zélandi kormány is folyamatosan bírálja a japán törekvéseket. Érdekesség, hogy 1986 óta tilos a tengeri óriásokra vadászni, mely megállapodást Japán is aláírta.

De az egyezmény egyik kitételére hivatkozva már 1987 óta végeznek „tudományos célú bálnavadászatot”, bár azt nem titkolják, hogy az ilyenkor elejtett állatokat feldolgozzák és húsukat értékesítik.

Abe Sinzó miniszterelnök emellett kifejezte: Japán a kereskedelmi célú vadászatot is vissza szeretné állítani, mivel úgy vélik, több faj populációja is elég erős ahhoz, hogy ezt a terhelést elbírja.

A Sea Shepherd mellett a legnagyobb ellenző, az ausztrál kormány korábban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte a japán bálnavadászati programot. A testület 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a vadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert programja valójában semmiféle tudományos célt nem szolgál.

Tokió ezért a 2014-15-ös szezonban kénytelen volt felfüggeszteni a bálnavadászatot a térségben és csupán populáció-felméréseket és egyéb ártalmatlan vizsgálatokat végzett január és március között.

A mostani vadászatra tavaly év végén kaptak engedélyt a japánok. Eredetileg 1000 csukabálnát szerettek volna elejteni, de a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) végül ennek harmadára, 333 példányra adott engedélyt.

Ez még így is több, mint az előző szezonok fogása. A 2013-14-es idényben 251 déli csukabálnát ejtettek el, míg egy évvel korábban 103-at. A déli csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) az egyik legkisebb sziláscet, bár így is elérheti a 10 méteres hosszt, és 10 tonnás súlyt.

Természetvédelmi besorolásáról még nincs konszenzus, de valahol a „sebezhető” és a „veszélyeztetett” kategória között mozog.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »