Visszaszámlálás! Két hónap múlva külföldiek és cégek vihetik a magyar földet

Az Európai Bizottság (EB) arra szólította fel csütörtökön Bulgáriát, Magyarországot, Lettországot, Litvániát, valamint Szlovákiát, hogy “tartsák be a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó uniós előírásokat”. Bekövetkezett, amitől tartottunk: fel kell oldani a külföldiek és a cégek földvásárlásának tiltását. S akkor itt jegyezzük meg, ha az Orbán-kormány betartotta volna 2010-es választási ígéretét, most nem lennénk ennyire kiszolgáltatva a spekulatív tőkeérdekeknek.

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Bulgáriát, Magyarországot, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát, hogy módosítsák a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó jogszabályaikat, mivel azok sértik a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát – olvasható a Bizottság honlapján.

Az EB emlékeztet: a 2003-as csatlakozási szerződés az új tagállamok számára átmeneti időszakot biztosított azzal a céllal, hogy az új tagállamok a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó nemzeti jogszabályaikat összhangba hozzák az uniós joggal. Az említett időszak 2014-es lejártát követően Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia olyan új törvényeket fogadott el a mezőgazdasági földterület megszerzésének szabályozásáról, amelyek a Bizottság véleménye szerint korlátozzák a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát, és ez a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.

S bár a korlátozások némelyike megindokolható a Bizottság szerint is,

“ugyanakkor a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosaknak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez”.

A csütörtöki felszólítás indokolással ellátott vélemény formájában kerül megküldésre. Amennyiben az említett országok két hónapon belül sem hozzák összhangba nemzeti jogszabályaikat az uniós joggal, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Mielőtt beindulna a kormányzati támadás Brüsszel ellen, húzzuk alá, erre a lépésre már jó előre lehetett számítani.

Több alkalommal is hivatkoztunk Tanka Endre professzor szakmai anyagára, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU később csatlakozott országainak össze kellene fognia és közösen kiharcolnia azt, hogy módosítsák Csatlakozási Szerződést (erre vonatkozott a Jobbik népszavazási kezdeményezése is, amit viszont simán lesöpört a Választási Bizottság) Azt a megállapodást, amelyet bár a Medgyessy-kormány írt alá, de az első Orbán-kormány tárgyalt ki.

Csak a látszat

Elszalasztott esély volt a 2010-es kormányváltás is. Mint ahogy azt az élet igazolta, Ángyán Józsefre azért volt csupán szüksége a második Orbán-kormánynak, hogy az elismert és megbecsült agrármérnök neve hallatán a Fideszre húzza be még a néhány százezer vidéki szavazó az ikszet. Ugyanis, a magyar állam ahelyett, hogy bővítette volna a közösségi tulajdonban lévő földek területét, a szabálytalanságoktól hemzsegő bérleti szerződésekkel megágyazott az új oligarcháknak (például: Mészáros Lőrinc). Persze, a „piszkos tizenkettőként” elhíresült földprivatizáció is Orbán Viktorhoz köthető (abban az időben emelkedett fel Csányi Sándor, Simicska Lajos és Leisztinger Tamás is).

Ha a külföldiek, illetve a cégek valóban vásárolhatnak magyar termőföldet, nem csupán a zsebszerződések által már évek óta lefoglalt területek válthatnak gazdát, hanem a most privatizált birtoktesteknek is új tulajdonosa lehet. Bár az igaz, hogy jelenleg 20 éves elidegenítési tilalom vonatkozik a Földet a gazdáknak! program földjeire, de a moratóriumot mindössze egy kormányrendelet szabályozza. Az ilyen rendeletek módosítása pedig napi rutin a parlamenti törvénygyárban.

S most már lesz is mire fogniuk.

Mert az Európai Unió Bírósága előtt ebben az ügyben nem lesz igazunk.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »