Visszaesett a részvételi kedv a kvótareferendumon

Csökkent a kvótanépszavazáson való részvételi hajlandóság, de a kampány hatására növekedett a szavazói aktivitás a biztos szavazók körében – derül ki a Publicus Intézet friss közvélemény-kutatásából. Jelenleg a népszavazás érvényessége erősen kérdéses.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 24-e és 28-a között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a kvótanépszavazás megítélését és a pártok támogatottságát.

Az eredményből kiderül, hogy egy héttel ezelőtti kutatásukhoz képest 8 százalékponttal csökkent a kvótanépszavazáson való részvételi hajlandóság, így most a megkérdezettek 46 százaléka ígéri biztosra a részvételét. A biztos szavazók körében a kvótát támogatók aránya 5 százalék, az érvénytelenül szavazóké 3.

A Publicus Intézet megjegyzi: a részvétel a legnehezebben mérhető szándék, és általában többen jelzik részvételüket annál, mint akik végül el is mennek. Így jelenleg a népszavazás érvényessége erősen kérdéses.

Aki részt vesz, nemmel szavaz

Az összes megkérdezett körében mindössze 6 százaléknyian terveznek a kvóták mellett szavazni, és az összes megkérdezett közel kétharmada, 64 százaléka a kvóták ellen voksolna.

Az elmúlt egy hónapban kvótapártiból érvénytelen szavazóvá lett választópolgárok többsége az utolsó pillanatban már nem változtatott álláspontján, arányuk 9 százalék – olvasható a közleményben.

A biztos szavazók körében már csak a megkérdezettek 5 százaléka kvótapárti, és 3 százalékra csökkent az érvénytelenül szavazni szándékozók aránya. A részvételüket biztosra ígérő, de szavazási irányában még bizonytalan 18 százaléknyi szavazó – ha egyáltalán elmegy – várhatóan nem fogja érdemben felborítani az arányokat, így szavazók várhatóan 90 százalék feletti arányban fogják elutasítani a kvótát, írja kommünikéjében a Publicus.

A kampány hatására növekedett a szavazói aktivitás, és az egy hónappal ezelőtti kutatáshoz képest érdemben csökkent a bizonytalanok aránya. A Fidesz szavazóinak száma az elmúlt négy hónap kampánya alatt folyamatosan, így az utóbbi egy hónapban újabb 1 százalékponttal, 26 százalékra növekedett. A párt támogatóinak aktivitása ebben a hónapban is nőtt, rájuk van leginkább hatással a népszavazási kampány.

Az MSZP támogatottsága a múlt havi apró visszaesés után 1 százalékponttal, 12 százalékra nőtt, a Jobbik támogatóinak aránya az elmúlt két hónapban mért mélypontjáról 1 százalékpontot elmozdulva 11 százalékot mutat. A Publicus szerint a nemzeti párt támogató továbbra is a legkevésbé aktívak, csupán 56 százalékuk menne el szavazni, és meglehetősen nagy a párthoz lazán kötődők aránya.

A Kétfarkú jól teljesített

A többi párt megítélése is némileg változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is 3 százalékon áll. A DK támogatóinak száma 1 százalékpontot növekedve 4 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban elérte az 1 százalékot, és ez most először sikerült a Kétfarkú Kutya Pártnak is. A PM és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az 1 százalékot. Mindezek következtében a bizonytalanok aránya e hónapban érdemben, 5 százalékponttal 41 százalékra csökkent.

A Publicus szerint a kvótanépszavazási kampány tehát a célegyenesébe fordulva valamennyire felrázta a szavazókat, ám érdemi változásokat nem ért el.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »