Visszaélnek a halottak taj számával

Visszaélnek a halottak taj számával

Tavaly a fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórházak 16 281 esetben jelentettek hibás társadalombiztosítási azonosító jelet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, miközben összesen 3,6 millió beavatkozás után kértek finanszírozást – derült ki a lapunk által készített összesítésből. Szakemberek szerint legtöbbször emberi mulasztás okozza a hibát, de olykor halottak taj számával is visszaélnek a betegek. A kórházak pedig néha olyan beavatkozásért is pénzt kérnek, amit valójában el sem végeztek.

Több mint ezer esetben jelentenek havonta hibás társadalombiztosítási azonosító jelet (taj szám) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) az egészségügyi intézmények. Tavaly több mint 16 ezer hasonló eset fordult elő. Ezeknél addig nem fizette ki a kórházak költségeit a biztosító, amíg nem tisztázták a hiba okát. A legfrissebb, februári OEP-jelentés szerint az év második hónapjában 1337 hibát jelzett a rendszer, ez tavaly ugyanebben az időszakban 1586 volt – derült ki a lapunk által összesített adatokból, amelyek szerint tavalyhoz képest egyébként javultak a mutatók.

Oberfrank Ferenc, az OEP korábbi főigazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta: a kórházakban nem mindig derül ki azonnal, ha valami nem stimmel, sokszor csak az OEP-től értesül a kórház arról, hogy nem finanszírozott az elvégzett vizsgálat. Arról, hogy pontosan mit is jelent a hibás taj, a szakértő úgy nyilatkozott: a legtöbb esetben ez csupán elütés, ilyenkor emberi hibáról beszélhetünk.

Visszaélések

– Kisebb százalékban ugyan, de előfordulhat, hogy valaki hamis adatot közöl, de az is lehet, hogy a beteg nem biztosított. Ilyenkor a szám maga érvényes, de senki nem fizeti a beteg után a kötelező társadalombiztosítást – sorolta Oberfrank Ferenc. A volt OEP-főigazgató szerint az utóbbi időben több olyan eset is előfordult, hogy valaki halottak taj számával élt vissza az ellátás igénybevételénél.

Ez azonban nem a legrémisztőbb, hiszen Oberfrank Ferenc arról is beszélt: találkozott olyan esettel, mikor a szolgáltató kórházak annak ellenére lejelentettek egy-egy vizsgálatot az OEP-nek, hogy azt valójában nem végezték el. Ilyenkor úgy kérnek finanszírozást, hogy nem voltak költségeik.

Küldik az ellenőröket

Oberfrank Ferenc kitért arra is, amennyiben egy intézményben hónapról hónapra magas a hibák száma, az OEP ellenőröket küldhet. – Minden kórháznak kötelessége javítani a visszaküldött hibalistát, ahol erre gyakran van szükség, ott érdemes utánajárni az okoknak. Ez lehet figyelmetlenség, szervezési probléma, de akár visszaélés is – mondta a szakértő. Szerinte azonban az OEP-nek nincs mindig elég szakembere és pénze arra, hogy utánajárjon a hibáknak, pedig ez valójában mindenkinek megérné. Így ugyanis a kórházak jobban figyelnének, és kevesebb esetben volna szükség arra, hogy a hibás taj miatt az OEP helyett végül a kórháznak kelljen finanszírozni az ellátást. Ezt ugyanis csak a legritkább esetben hárítják át a betegre, és akár több millió forintos költséget is jelenthet az intézményeknek.

Oberfrank Ferenc rámutatott arra is: ha összehasonlítjuk a hazai népesség-nyilvántartást és az OEP-biztosítottak számát, kiderül, hogy körülbelül 300 ezer ember esetében senki sem fizeti a tb-t, az ő ellátásukat nem finanszírozza az OEP.

Az élboly

Az összesített adatok szerint kiugróan magas két magánfinanszírozott intézmény hibaszázaléka, a budapesti Kelen Kórháznak és a tatai Kastélypark Klinikának. A Kelen Kórház csak a XI. kerületi lakosoknak nyújt OEP-finanszírozott ellátást, míg a Kastélypark Klinika esetében a beavatkozások OEP-finanszírozottak, csupán az ellátásért kell külön fizetni. Ezeknek a magánintézményeknek érdekükben állna, hogy helyesen adminisztráljanak, hiszen csak ekkor kaphatnak pénzt az OEP-től, mégis akár az esetek 41 százalékában adnak meg hibás tajt. Ennek okát több szakember sem tudta megmagyarázni.

Arról, hogy mitől lehet hibás a taj szám, az OEP-et is megkérdeztük. Mint írták, a születési dátum elírása is okozhat problémát, és akkor is jelez a rendszer, ha az illető társadalombiztosítási azonosító jele átmenetileg érvénytelen, például azért, mert külföldön tartózkodik, és ott van biztosítva. Emellett a hibás adatrögzítés is okozhat fennakadást. Az OEP is felhívta a figyelmet arra, hogy ha hibás a taj, akkor az ellátást addig nem finanszírozzák, ameddig azt ki nem javítják.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrégiben arról tájékoztatott: több háttérintézményt megszüntetnek vagy átalakítanak. A napokban kiderült, hogy a Nyugdíjbiztosító Főigazgatósággal együtt az OEP is megszűnik jelenlegi formájában, és beleolvad az Emberi Erőforrások Minisztériumába. Oberfrank Ferenc szerint ez rossz döntés, hiszen ezzel tovább csökkenhetnek az OEP erőforrásai, és még nehezebb lesz az ellenőrzés is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »