Visegrád ellensúlyozza a francia–német központosító erőket

Visegrád ellensúlyozza a francia–német központosító erőket

Az amerikai elnökválasztási kampányra időzítette The President nevű számítógépes játékának debütálását, amelynek célja a világ irányítása. Közben könyvet ír, céget irányít, és gyakori vendégszerzője a cseh napilapoknak. Pavel Kohoutnak sarkos véleménye van az európai uniós politikáról, a bevándorlásról, Angela Merkelnél pedig az ő szemében nincs sok rosszabb politikus. A közgazdász e-mailben válaszolt a Magyar Nemzet által feltett kérdésekre.

– Jól ismeri önt a cseh közvélemény a bevándorlást illető radikális álláspontjáról és határozott Amerika-kritikájáról. Hogy érzékeli, ma másképp vélekednek a döntéshozók a migrációról, mint akár egy éve?
– Európa nem elég nagy és gazdag ahhoz, hogy a harmadik világból érkező szegényeket eltartsa. Nem teheti meg, hogy gazdasági vagy menedékjogi alapon milliókat befogadjon. Ha mondjuk a mértan alapjait radikálisnak nevezzük, akkor igen, nézőpontom radikális. Amerika pedig egyetlen és legnagyobb szövetségesünk, és én Amerika-barát vagyok. Ha Amerika megdönt egy diktátort, mondjuk Szaddám Hu­szeint, alapvetően nem rossz dolog, de felelősséget kell vállalni érte. Viszont Irakot a felkészületlen hadseregével és a gyenge kormánnyal magára hagyni súlyos hiba volt, a hatalmi vákuumból nőtt ki az Iszlám Állam. A hatalomnak tehát felelősséggel kell járnia.

 Pavel Kohout  

– Súlyos incidensek, terrorcselekmények történtek az elmúlt évben, miért működhet mégis a befogadás-központú retorika?
– A politikusok csak akkor emberbarátok, ha más pénzén kell jótékonykodni. Legtöbbjük új – leginkább balos – szavazókat szimatol az érkezőkben. A svéd kormányt is a bevándorlók voksai juttatták hatalomra. Nagy-Britanniában a muszlim bevándorlók kétharmada a Munkáspártra szavaz. Nem csoda, ha a baloldal kiáll a liberális bevándorláspolitika mellett. Sok európai azt hiszi, hogy a harmadik világbeli szegénységért a Nyugat a felelős, és ezért kell beengedni mindenkit. Nos, ez épp ellenkezőleg van, az európaiak vetettek véget a rabszolgaságnak, és a gyarmatok sok minden mást is köszönhetnek nekik. Van egy tévedés az anyagi javakkal kapcsolatban. Ha valaki gazdag, valaki másnak szegénynek kell lennie, például az araboknak, de ez butaság, hiszen a közgazdaság nem nulla összegű játék. Nem mi uszítottuk egymásnak a szír milíciákat és frakciókat, háborújuk és szegénységük nem a mi világunk, ezért nem kell bűntudatot érezni. Kontinensünk egykor a fejlődés élharcosa volt, de mit teszünk? A multikulti jegyében meghívunk rengeteg középkori ideológiával sújtott fanatikust, akik világhódítást akarnak, és a nem hívőket pedig alávetni. Évekig azt hittük, hogy az antiszemitizmus kiveszett a földről. Most viszont zsidók hagyják ott a nem biztonságos Franciaországot, és mennek Izraelbe. Hát mi történt Európával?

– Milyen a csehek hozzáállása a bevándorláshoz? A 70 ezer vietnamival nincs probléma?

– Az ukrán és a vietnami letelepülőkkel nincs gond, többségük munkavállaló vagy vállalkozó. Nem hallottam egyetlen etnikai alapú összetűzésről sem, és ez érvényes a más országokból érkezettekre is.

– Miért olyan nehéz intelligens bevándorlási politikát alkotni, ahol azok jönnének, akikre valóban szükség van, például gazdasági megfontolásból?
– Gondoljunk a XIX. századi amerikai bevándorlási politikára. Amerika mindenkit beengedett, aki csak dolgozni akart, de semelyik kormány se ígért társadalombiztosítást, lakhatást, ingyenételt vagy -ruhát. Csak azt mondták, gyertek, legyetek szabadok, és keressétek a boldogulást. Na ez a klasszikus liberális recept, amely Amerikát naggyá tette. A mai liberalizmus alatt a dajka állam mindenhatóságát értjük, ami beleszól a legapróbb dolgokba. Németország ennek nevében vezetett be nagyvonalú támogatásokat, nem csoda, hogy a bevándorlók oda igyekeznek.

– Egy beszélgetőfórumon azt mondta, liberális bevándorlási politikájával Angela Merkel tönkretette a CDU-t. Ennek milyen következményei lehetnek a pártban?
– Merkel katasztrófa. Nem vagyok konspirációs teóriák híve, de esetében még akkor se lennék meglepve, ha kiderülne róla, hogy KGB-ügynök volt. Az NDK idején magas rangú pártfunkcionárius volt, de bárhogy is, nem a szabadságért dolgozott. Utazhatott Nyugatra, ami nem sok ember kiváltsága volt. Nos, ez azért valamit elárul. Most, amihez hozzányúl, tönkremegy. A görög pénzügyi válságon csak rontott, a német energiaipart végzetesen eltorzította. És most jön a német bankrendszer. De kitartóan harcol lázálmaiért a keserű végkifejletig.

– Nagy-Britannia uniós távozásával milyen lesz az európai térkép, ki lesz, aki a helyébe lép?
– Olaszország a csőd szélén táncol, egyetlen reménysége az EU föderális átrendeződése lenne, amely egyben adósságai szétterítését is lehetővé tenné. Ha nem lesz föderáció, Olaszország lesz a következő Görögország. Franciaország sose gyógyult ki a napóleoni komplexusból, azt hiszi, neki kell irányítani Európát. Németországnak meg 71 évvel a második világégés után még mindig azt kell bizonygatnia, hogy nem akarja német arcúra formálni Európát. Ami a visegrádi államokat illeti, sokáig szkeptikus voltam, de már azt tartom, hogy nagyon jól tudják a francia–német központosító erőket ellensúlyozni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »