Világunk végső elemeit keresik az atomkutatók

Világunk végső elemeit keresik az atomkutatók

A 18. és a 19. században a vegyészek sportot űztek a különösebb erőfeszítés nélkül elkülöníthető kémiai elemek gyűjtéséből, amiket aztán könnyedén beilleszthettek a periódusos táblázatba. 1898-ban sir William Ramsay és Morris Travers röpke hat hét alatt a nemesgázok ritka családjának 3 tagját is sikeresen izolálta. A kripton, a neon és a xenon azóta is hasznos részei a fény-, a lézer és fényképezőtechnikának.

 

Ma egy új elemet felfedezni rendkívül nehéz feladat. A sok tagból álló kutatócsoportok több milliárd dolláros gépekel kísérleteznek évekig, mire felfedeznek valamit, ami a másodperc tört részéig létezik, majd egyszerűen lebomlik.

 

Atomütköztetésekkel próbának új elemket létrehozni. Forrás: CNN.com

 

Idén januárban négy új elem került be a periódusos táblázatba, vagyis a kémiai tankönyvek jelentős része a világon elavultnak számít.

 

Nemzetközi összefogás a végső elem felfedezése érdekében

 

Összesen tehát 118 elemet ismertünk meg vagy állítottunk elő az általunk ismert világ építőköveiből. A legnehezebb, a természetben is előforduló elem a 92-es sorszámú urán, minden, ami utána jön, azt szintetizálni kell – létrehozásukhoz szupernehéz elemek fúzióját kell előidézni. A feladat szakértői az Oroszországban működő Egyesült Atommagkutató Intézet (JINR) amerikai és orosz munkatársai, akik több hónapnyi munkával próbálnak egy részecskegyorsító segítségével előállítani újabb elemeket.

 

A JINR ciklotronja vagy részecskegyorsítója. Forrás: CNN.com

 

Az egyelőre név nélküli 117-es elemet például 20-as rendszámú kalcium és a 97-es rendszámú berkélium „összeolvasztásával” alkották meg. Mivel az új anyag rendkívül instabil és rövid életű, ezért az új részecskét a gyorsítóban töltött rövid élete folyamán elektromos dekóderek segítségével vizsgálják – erre csupán néhány másodperc áll rendelkezésre.

 

A tudósoknak jelenleg fogalmuk sincs, hogy az újonnan felfedezett elemeket milyen célra lehetne használni. Ettől függetlenül azonban bizakodóak, mert úgy gondolják, ha egyszer megtalálják a végső elemet, az utolsót a periódusos rendszerben, megtalálják azt a pontot, ahol az anyag megszűnik létezni, és ez kulcsfontosságú lesz a világegyetem megértése céljából.

 

Az oroszországi nemzetközi kutatóállomás. Forrás: CNN

 

A kutatások arra utalnak, hogy összesen 172 elem létezhet, amiből jelenleg 118-at sikerült előállítani vagy bizonyítani. „A jelenleg használt részecskegyorsító kapacitása a 118-as rendszámú elem esetében egy atom havonta. Egy új részecskegyorsítóval ezt javítani lehetne heti egy atomra. Azt tervezzük tehát, hogy tovább kutatunk, de vannak arra utaló jelek, hogy a 118.-on túl már nincsenek felfedezésre váró elemek” – mondta a JINR igazgatóhelyettese, Dr. Andrey Popenko.

 

Pár pillanatig létező elemek legfeljebb a világű rusztikusabb tájain keletkezhetnek, például egy szupernóva létrejöttekor, ami lényegében egy öreg, a mi Napunknál jóval nagyobb csillag felrobbanásával születik meg. Forrás: CNN.com

 

CNN.com

Nyitókép: physicsworld.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »