Világszerte várják a csalódott briteket

Világszerte várják a csalódott briteket

Kanada, Skócia, Új-Zéland, Írország, Gibraltár. A brexitnépszavazás utáni napokban ezekre a helyekre települtek volna át legtöbben a brit állampolgárok közül – legalábbis a Google keresőbe Nagy-Britanniából ezeket az célországokat ütötték be a legtöbbször.

Hogy egy uniópárti brit állampolgár a kilépni akarók győzelmét hozó szavazás után miért választaná inkább Kanadát vagy Új-Zélandot, és miért nem kézenfekvőbb a szomszédba, például Írországba áttelepülni, arra még kitérünk. De hogy a „költözés Kanadába”, illetve a „költözés Skóciába” keresőkifejezések száma a négyszeresére nőtt a referendum hajnalán a megszokott napi átlaghoz képest, az azt jelzi, nem az Európai Unió védőhálója alatti megmaradás volt a vezérelv, hanem az, amiről a BBC-nek a negyvenéves Tabhitha Wilson személyi edző is beszámolt, az „őrület és felfordulás”, a „bárhova, csak el innen” indítéka. Az agóniát a Google-nak feltett kérdések Európa-szerte jelezték (lásd ábránkat).

Az új-zélandi bevándorlási hivatal honlapját június végén 5500-an keresték fel Nagy-Britanniából az átlag napi kétezerhez képest, a kanadai hatóság pedig hasonló mértékű, egészen pontosan 223 százalékos növekedést könyvelt el június 24-én. Az ír bevándorlási hivatal június végén kifogyott az állampolgárságot kérvényező űrlapokból.

Mivel jobb máshol?

De mégis miért érdemes Új-Zélandra költözni? Mert Kaitangata városában a brit szintekhez mérve nagyon olcsón lehet új házhoz jutni, és a kert is hatalmas. Ausztráliában pedig egész farmokat árulnak fél áron, valamint kiemelkedően nagy kereslet van orvosokra, mérnökökre, akiket legalább olyan jól megfizetnek, mint Angliában. A kanadai Manitobában centekért lehet földhöz jutni, de csak akkor, ha három hónapon belül ház is épül a megvett parcellán. Itt 32 ezer kanadai dolláros üzletindítási ösztöndíj várja a mezőgazdaságban vagy olajiparban elhelyezkedni vágyó bevándorlókat. A keleti parti New England térsége különösen hívogató lehet a brit mindennapoktól megcsömörlött fiataloknak. Connecticut állam a New Havenbe költözőknek 10 ezer dollár ingyenpénzt ad, ezenfelül 30 ezret lakásfelújításra, 40 ezret továbbképzésre lehet költeni.

És hogy miért repülnének most hirtelen ilyen sokan Új-Zélandig vagy Kanadáig a brexit elől? Ennek oka az amúgy is jelentős mértékű nagy-britanniai migrációban keresendő. Évente 300 ezren vándorolnak ki a szigetországból (miközben például 2015-ben 630 ezren érkeztek), és akik amúgy is fontolgatják az áttelepülést a távoli világrészek valamelyikébe, most legalább előre hozzák az utazást.

De a legkézenfekvőbb váltás mégis Írország. Bárki megkapja az ír állampolgárságot, akinek akár csak egy felmenőjéről sikerül bizonyítani, hogy ír. Az országban amúgy is rengeteg IT-cég és szolgáltatóközpont működik, amelyek Európát látják el, nem beszélve arról, hogy például az Apple amerikai óriáscég az európai lábát is épp Corkban vetette meg. Az informatikusoknak és pénzügyi szakembereknek tehát nem kell húszórás repülőutaktól tartaniuk, a két sziget között szinte ötpercenként indulnak légi járatok.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »