Világraszóló lépés az űrkutatásban magyar tudósokkal

Világraszóló lépés az űrkutatásban magyar tudósokkal

Ember alkotta szerkezetnek először sikerült leszállni egy üstökösmag felszínén, és ott helyszíni méréseket végezni. Ez világraszóló lépés az űrkutatásban és nem sikerülhetett volna magyar tudósok ötletei és munkája nélkül. A csillagászok pedig közben már azt figyelik feszülten, vajon a Jupiter közelében találhatnak-e emberi életre alkalmas közeget?A kép illusztráció. / Forrás: tiki-toki.com

2014. november 12. történelmi dátum az űrkutatás világában: ekkor szállt le először emberkéz által készített objektum egy üstökösmag felszínére. A Philae leszállóegység viszontagságos, de összességében sikeresnek mondható története tavaly júliusban lezárult, mostanra pedig a Rosetta űrszonda küldetése is a vége felé közeledik.

Az Európai Űrügynökség (ESA) programjának köszönhető, hogy most először sikerült hosszú időn keresztül megfigyelni egy üstökös aktivitásának változását a napközeli pályaszakasz során, valamint először sikerült landolni egy üstökösmag felszínén, és ott helyszíni méréseket végezni. A sikerből magyarok is kivették a részüket. Az űreszközök fejlesztésében ugyanis komoly részt vállaltak magyar kutatók és mérnökök is.

A leszállóegység „agyát”, a működését irányító számítógépet a az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és az SGF Kft. fejlesztette. A valós idejű, sokfeladatos szoftver és a hibatoleráns hardver teljes egészében magyar fejlesztésű, az igen költséges, tényleges repülő hardvert ugyanakkor Németországban gyártották, de  magyarok végezték a bemérését és a tesztelését. A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportjának tagjai az MTA kutatóival együttműködésben a leszállóegység fedélzeti energiaellátó és tápelosztó rendszerének fejlesztésében vettek részt.

A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhető, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát – mondta Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Az ESA Rosetta űrszonda és a Philae leszállóegység 2014-ben indított párosa az űrkutatás történetének kiemelkedően sikeres programja, mivel most először sikerült hosszú időn keresztül megfigyelni egy üstökös aktivitásának változását a napközeli pályaszakasz során, valamint először sikerült leszállni egy üstökösmag felszínén, és ott helyszíni méréseket végezni. Ezekből a mérésekből arra következtettek a tudósok, hogy az üstökösmagnak összepréselt porból és jégből álló, szilárd héja van. Az anyagvizsgálat során a jégen kívül komplex szerves vegyületekben gazdag port sikerült kimutatni, melynek összetétele jól modellezhető a Földön is megszokott vegyületek keverékeként.

A leszállóegység és a keringőegység együttműködésében sikerült meghatározni az „üstökös dalának”, azaz a megfigyelt koherens mágneses hullámoknak a terjedési irányát és sebességét. Szintén a leszálló- és keringőegység együttműködéséből származnak a mag belső szerkezetére vonatkozó információink. A magot átvilágító rádióberendezés adataiból kitűnik, hogy a mag kis skálán rendkívül porózus, viszont nagyobb üregeket nem tartalmaz. Sikerült pontosítani a jég és por arányára, valamint a por lehetséges összetételére vonatkozó információkat is.

Szenzációra készül a NASA. Sikeresen pályára állt a napokban az ügynökség Juno űrszondája a Jupiter körül. Ettől a küldetéstől meghatározó felefedezéseket várnak. A tudósok úgy vélik, ez az égitest lehet az egyik hely a Naprendszerben, ahol talán életre bukkan egyszer az ember. Legnagyobb esély erre a Jupiter egyik holdján, az Európén van, de a Jupiter körül keringő Ganimédesz is esélyes erre.  Az Európé körül van egy vékony, oxigénből álló légkör és ugyan a  felszíni hőmérséklete legfeljebb a −160 Celsius fokot éri el, de azt feltételezik, hogy a vastag jégkérege alatt 90 kilométer mély vízóceán húzódik, amelyben oxigénből is sok lehet. Ez pedig akár a földi élőlényekhez hasonló szervezeteknek is megfelelő környezetet nyújthatna.

 

Forrás: Vasárnap Reggel

The post Világraszóló lépés az űrkutatásban magyar tudósokkal appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »