Veszélyben a brüsszeli milliárdok

Veszélyben a brüsszeli milliárdok

Az Európai Számvevőszék szerint Magyarország még mindig nem felel meg az uniós követelményeknek egyes közbeszerzések terén. Ezért továbbra is azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy függessze fel a hazánknak járó fejlesztési források kifizetését, ha az idei év végéig nem javul érdemben az átláthatóság hazánkban.

Most még nehéz megítélni, hogy az év hátralévő részében Magyarország át tudja-e alakítani a közbeszerzési eljárások lefolytatásának menetét úgy, hogy a közlekedés- és energiainfrastruktúra területéhez köthető tendereken megfeleljen a hatályos európai uniós jogszabályoknak – közölte a Magyar Nemzet érdeklődésére az Európai Számvevőszék sajtóosztálya. A könyvvizsgálói testület – melynek feladata ellenőrizni az Európai Unió intézményeinek pénzügyeit, valamint az EU-s forrásokból részesedő, illetve azokat kezelő szervezetek pénzügyeit és gazdálkodását – lapunkkal tudatta: ha a magyar kormány december végéig nem értelmezi újra a közbeszerzési gyakorlatot, akkor javasolni fogja az Európai Bizottságnak, hogy függessze fel a hazánk rendelkezésére álló fejlesztési források folyósítását.

Mások is vétkesek

A közbeszerzések terén azonban nem Magyarország az egyetlen EU-tag, amely nem felel meg az uniós előírásoknak, a 28 tagország közül 12-ben tártak fel kisebb-nagyobb rendszerszintű hiányosságokat. Így a „feketelistán” rajtunk kívül Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Málta, Olaszország, Románia, Szlovénia és Szlovákia is szerepel. Az Európai Számvevőszék hangsúlyozta, a felsorolt országokban nemcsak a jogszabályi környezet változását követik nyomon, hanem azok gyakorlati alkalmazását is, így az érintettek arra számíthatnak, hogy a brüsszeli auditorok még éveken át figyelik a kérdéses közbeszerzéseket. Eszerint kevesebb, mint kilenc hónapja maradt a kabinetnek, hogy a tavaly november 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvényt átszabja, amire jelen állás szerint nincs reális esély.

Csillagászati összeg a tét

A pénzcsap elzárása beláthatatlan következményekkel járna, hiszen a 2014–2020-as ciklusra több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel együtt 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent az évtized végéig.

Pedig a kormány azt várta az új törvénytől, hogy megszűnjön a 2004-es EU-csatlakozásunk óta fennálló közbeszerzési ellentét Brüsszellel. Az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmazott meg. Már nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe kell helyezni a munkahelyteremtést, az innovatív megoldásokat és a gazdaságfejlesztés szempontjait. Ez azonban az Európai Számvevőszék szerint nem elég, továbbra sincs valódi verseny, különösen a közlekedés- és az energiainfrastruktúra területén. Az valamelyest mégis előremutató, hogy a legutóbbi kormányinfón Lázár János több uniós konfliktusról is nyíltan beszélt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az ország 623 milliárd forintos keretet különített el hat jelenleg is zajló vita rendezésére. Ezek közül az aszfaltkeverőügy 125 milliárd forintot vihet el korrekció (büntetés) formájában, a felfüggesztett regionális operatív program 34,6 milliárdot, a környezet és energetika két részletben 24,7-et, illetve 4,7-et, a társadalmi megújulás operatív programja 10,6-ot, az Öveges-program pedig 2,1 milliárd forintot. Lázár hangsúlyozta, ha mind a hat tételtől elesünk, az is „csak” 201,7 milliárd forintnyi veszteséget jelent, ami nem éri el a rendelkezésre álló keret harmadát sem.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »