Versenyfutás: elsőből lettünk sereghajtók

Versenyfutás: elsőből lettünk sereghajtók

A kormány által vezérelt gazdaságpolitika a versenyképesség halála – mondta lapunknak Róna Péter közgazdász arra reagálva, hogy egy konferencián Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hazánk versenyképessége folyamatosan romlik.

Függésre berendezkedve

A szakember szerint veszélyben az ország jövője, csodafegyver pedig nem létezik, de több összetevős folyamat áll az évek óta tartó rossz tendencia mögött. A lejtő állomásait taglalva kiemelte, hogy versenyellenes a magyar gazdaságpolitika, hiszen a valós teljesítmény és tudás figyelembevétele nélkül a kabinet azokra a vállalkozásokra építi a gazdaságot, amelyek közel állnak a hatalomhoz. Mint mondta, az oktatáspolitika is jó ideje alkalmatlan egy fejlett gazdaság kialakításához, és a gondok nemcsak az egyetemeken, főiskolákon mutatkoznak meg, hanem jóval hamarabb, már a bölcsődékben, az óvodákban. A rendszer ugyanis a tehetség kibontakoztatása helyett a függésre, az alkalmazkodásra van berendezkedve. Róna Péter úgy látja, komoly hiányosság, hogy Magyarország nem ápolja azokat a nemzetközi kapcsolatokat, amelyek elengedhetetlenek lennének a magyar vállalatok piacszerzéséhez. Ennél is szembetűnőbb hiba, hogy a magyar mezőgazdasággal, iparral és szolgáltatási szektorral szemben a kormány rendre a multinacionális cégek mellé áll, így nem csoda, hogy a fiatalok többségét is a multik szívják fel. Ebből viszont a nemzetgazdaság nem profitál, hiszen az említett nemzetközi vállalatok magyarországi telepeit alacsony hozzáadott érték jellemzi, jelentős részük összeszerelő üzem. Ez a folyamat se a magyar gazdaság, se a magyar társadalom fejlődését nem segíti.

Elsőkből utolsók

– Míg 2001-ben még a 29. helyen álltunk a világ legversenyképesebb országainak rangsorában, addig most be kell érnünk a 69. pozícióval, így lettünk elsőből utolsók a volt szocialista országok között – állapította meg Chikán Attila. A közgazdász lapunknak hangsúlyozta: az azonos történelmi múltú versenytársainkhoz viszonyítva ugyanez a lecsúszó folyamat játszódott le az egy főre jutó GDP, illetve a növekedési ütem terén is. A vizsgált 12 pillér közül kettőben vagyunk – szavait idézve – betegesen rosszak, az intézményrendszer és az üzleti felkészültség tekintetében. A felmérés tanulságai szerint a korrupció, illetve a szakpolitika háttérbe szorítása leginkább a javulás gátja, de sokan azért is szkeptikusak hazánkkal kapcsolatban, mert megkérdőjelezik a kormányzati döntéseket, illetve kételkednek a bíróságok függetlenségében. Chikán Attila szerint mindezt nehezen viseli a gazdasági környezet, ezekhez a szempontokhoz képest eltörpülnek az adórendszerrel kapcsolatos problémák.

Költés helyett bérelvonás

Mellár Tamás úgy látja, a romló versenyképesség mögött az áll, hogy nem költöttünk eleget a humántőkére, a színvonalas oktatás és egészségügy megteremtése helyett mindkét területről csak bért vont el az állam. A közgazdász amondó, a kutatás-fejlesztés is mostohagyerek: miközben a skandináv országokban a GDP-arányos ráfordítás a 4 százalékot is eléri, addig az uniós tagállamok átlaga 2 százalék. Nálunk sokáig mindössze 1 százalék jutott a kutatás-fejlesztés területére, ezt úgy sikerült feltornászni 1,5 százalékra, hogy annak csak a felét adja az állam, a másik fele a magánszektorból származik. A szakembernek amiatt is hiányérzete van, hogy elmaradtak a kis- és középvállalkozásokat segítő beruházások. Ehelyett az erre szánt uniós milliárdok is játszóterekre és városközpont-rekonstrukciókra mentek el, mert így könnyebb eltüntetni a támogatásokat. Aláhúzta, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, a stabilitást tekintve globálisan nincs az első száz helyezett között hazánk, de amíg a különösebb megfontolás nélkül kivetett különadók és a személyre szabott törvényhozás a trend, ebben nem is lehet várni érdemi előrelépést.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »