Venezuela, ahol a part szakad

Venezuela, ahol a part szakad

Ketyeg a venezuelai bomba. Nicolás Maduro fegyveres erői hadgyakorlatokat tartanak, a lakosság éhezik, a média szinte hetente számol be csoportos verésekről, önbíráskodásokról. A kérdés, hogy az 1989-es Caracazóhoz hasonló éhséglázadás és sztrájk 2016-ban megismétlődhet-e. Akkor Carlos Andrés Pérez elnök neoliberális megszorításai, ma Maduro szocialista kártyavárának összeomlása miatt. Egyre több ország kezd komolyan aggódni az olajnagyhatalomért, Spanyolország különösen aktív szerepet szeretne játszani a rendezésben.

Nicolás Maduro másfél hete szükségállapotot rendelt el az országban, ahol az éhínség, a kétnapos munkahetek, az áramszolgáltatás szüneteltetése egyre nagyobb ellenállást vált ki a venezuelaiakból. Az ellenzék az elnök visszahívására összegyűjtött aláírásokban bízik, Nicolás Maduro viszont lehet, hogy egy puccs kiprovokálásával igyekszik megideologizálni hatalmának megerősítését.

Elképesztő deklasszálódás

Míg tavaly decemberben örömittas venezuelaiak lepték el Caracas utcáit az ellenzék győzelmét ünnepelve, ma megtört, beesett arcú tömegek árasztják el a köztereket, hogy órákig tartó sorban állás után végre élelmiszerhez jussanak. A 68 eurós minimálbérből tizenöt tonhalkonzervre futja, a munkahét hétfőre és keddre korlátozódik, nincs gyógyszer, akadozik a víz- és áramszolgáltatás, a bankautomaták is kezdenek kiürülni. A világ legnagyobb olajtermelő országa, ahol az IMF számításai szerint év végére az infláció 720 százalékos is lehet, végnapjait éli.

Hugo Chávezt, úgy tűnik, csak három évvel élte túl politikai rezsimje, Maduro elnök magára maradt.

Henrique Capriles, a venezuelai ellenzék első számú vezetője múlt szerdára hívott össze újabb tüntetést, ahol a fegyveres erőkkel való összecsapások árán – könnygázt és ólomsörétet is bevetettek a lázadók ellen – sikerült elérnie, hogy a nemzeti választási tanács az elnök visszahívására összegyűjtött 1,8 millió aláírás hitelesítésére ígéretet tegyen, igaz, a szabályok szerinti öt nap helyett egy hónapos határidővel.

Capriles a hadsereget is arra szólította fel, hogy válasszanak az alkotmány vagy Maduro között. A bolíviai fegyveres erők (FAN) Maduro meghosszabbított karja, így nem fognak hátat fordítani a kormánypártnak, így az ellenzék és a polgárok számára továbbra is csak a békés rendezés marad, egy katonai puccs egyértelműen negatív megoldás lehet csak – kommentálta lapunknak a történéseket a hazánkban élő María Beatriz Rossell Perez, aki korábban a választásokon való részvételre mozgósító ellenzéki összefogás, a Simón Bolívar Kommandó tagja volt. Az időhúzás nem véletlen, hiszen ha 2017. január 10-ig Madurót nem sikerül eltávolítani négyéves elnöki mandátumának lejárta előtt, új választások kiírása sem lehetséges, posztját a jelenlegi alelnök, a chávista rendszerhez lojális Aristóbulo Istúriz örökli meg.

Teljes a káosz

A buszsofőrből lett dél-amerikai elnök hároméves ciklusa alatt Venezuela összeomlott. Míg Hugo Chávez az olajexportból nyert pénzekből szociális programokat is indított, és élvezhette regionális szövetségeseinek támogatását, Maduro merőben új helyzetben találta magát. Az argentin és brazil baloldali kormányok bedőltek, a nagy barát, Kuba az Egyesült Államokkal újra felvette a kapcsolatot, az olajár drasztikusan visszaesett, krízisbe sodorva ezzel a gazdaságot, egyúttal Venezuela karibi és közép-amerikai térség feletti befolyását is.

Ferenc pápa még áprilisban írt Madurónak levelet (választ nem kapott, nemrégiben pedig Paul Richard Gallagher vatikáni tanácsos május végi látogatását mondták vissza Caracasban), a napokban Amerika és Franciaország szólította fel a venezuelai kormányt politikai párbeszédre. Az Amerika-közi Demokratikus Charta főtitkára pedig a hét elejére tervezi, hogy szavazásra bocsátja Venezuela felfüggesztését a 34 tagországot számláló Amerikai Államok Szervezetéből (OAE). Argentína, Chile és Uruguay pénteken ajánlotta fel segítségét a súlyos válságba süllyedt ország kormánya és ellenzéke közötti közvetítéshez. A saját belpolitikai válságát megoldani képtelen Spanyolország most Venezuelában igyekszik főszerephez jutni, a volt szocialista kormányfő, Zapatero azonban megbukott a mediátori szerepkörben. A hét elején a centrista Ciudadanos vezetője, Albert Rivera érkezhet Venezuelába, de a Maduro támogatta Podemosszal ellentétben őt az ellenzék várja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »