Vegyespárt vegyes prioritásai

Több beszámoló, kevesebb vélemény és elemzés (Szőnyeg alá söpört problémák. A vegyespárti kongresszus üzenetei) látott már napvilágot a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt IX. kongresszusáról, amelyre a közelmúltban került sor Érsekújvárott.

 

Ennek az írásnak sem a kongresszus eredményeinek vagy eredménytelenségének az összefoglalása a célja, csupán egy gondolatra kíván reflektálni, amit Bugár Béla pártelnök fogalmazott meg a közgyűlésen:

 

 „Prioritásaink sosem érvényesültek még annyira és olyan mértékben, mint ebben a kormánykoalícióban.”

 

Amennyiben azokra a párt előtt álló lehetőségekre gondolt Bugár, amelyek a kormánytagságból erednek, egyet is lehet vele érteni, hiszen a hatalom sok lehetőséggel kecsegtet különösen akkor, ha a kormánykoalíciót csupán három párt alkotja, mint jelenleg.

 

Bugár ilyen kormányban még nem vett részt!  Az első Dzurinda féle kormányt hivatalosan négy párt alkotta, köztük a Bugár vezette MKP is, de valójában az SDK egy Mečiar ellenes gyűjtőpártként indult, öt párt tömörüléseként, tehát összesen nyolc párt prioritásait kellett kielégíteni ebben a választási időszakban. A második Dzurinda kormány ideje alatt már javult a helyzet, a kormányt akkor négy párt alkotta, köztük ott volt újra az MKP is még mindig Bugárral az élén.

 

A helyzet nagyon nem változott Radičová miniszterelnöksége alatt sem, csupán annyiban, hogy ekkor már Bugár a Most-Hidat vezette a parlamentbe és a kormányba. Tény és való tehát, hogy a Sieť kormányból való kitessékelésével a vegyespárt pozícióját és súlyát tekintve most a legkedvezőbb a vegyespárt helyzete, de egyáltalán nem biztos, hogy ezek a lehetőségek a felvidéki magyarság érdekeivel és prioritásaival is egybeesnek, illetve ezeket szolgálják.

 

Minden egyes, a magyar közösségünk jövőjét kedvező módon befolyásoló kezdeményezésnél, döntésnél mérlegelnie a vegyespártnak a szlovák szavazók reagálását, nehogy rásüssék a pártra magyar bélyeget és szlovák szavazatokat veszítsen, illetve számolnia kell a másik két kormánypárt reakciójával is. Nem könnyű ugyanis a magyar érdekek képviselete egy olyan kormánykoalícióban, amelynek egyik pártja a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt, a másik meg a nyelvtörvénykező és állampolgárság-fosztó Smer!

 

Prioritásaink érvényesülése végett akár az ördöggel is!

                         

Amennyiben az idézett mondatot abból a szemszögből közelítjük meg, hogy a hatalom minden áron, és cseppet sem számít, kivel, csak részese legyek függetlenül az előzményektől, függetlenül a koalíciót alkotó pártok ideológiai különbözőségeitől, függetlenül az egyik koalíciós társ burkoltabb, a másik nyíltabb korábbi magyarellenes megnyilvánulásaitól, már kevésbé lehet vele egyetérteni. Prioritásaink érvényesülése végett akár az ördöggel is lepaktálhatunk (Faust Béla esete Robert Mefisztóval)?

 

Miként reagál a felvidéki magyar sajtó erre a bölcs és reményteljes megállapításra?

 

A felvidéki magyar sajtó egy része a tavaszi kormányalakítást követő első felháborodás után – melyet bizonyos sugallatra gyorsan meg is bánt – megbékélt a Smer, SNS, Most-Híd alkotta kormánykoalícióval. Ma is bölcsen hallgat, és nem kér magyarázatot Bugártól arra vonatkozóan sem, hogy miben nyilvánul meg szerinte a felvidéki magyarság prioritásainak soha nem tapasztalt érvényesülése és mértéke.

 

Viszont el tudom képzelni, hogyan reagálna például egyetlen magyar nyelvű napilapunk egy olyan magyarországi politikai helyzetre 2018 után, amiben a Fidesz-KDNP rászorulna a Jobbikkal való közös kormányzásra (de nem fog, dadus…).

 

Kapna Orbán hideget-meleget, apait, anyait! Pedig a Jobbik szalonképessége még kőkemény Európa Uniós liberális szemmel is lazán meghaladja a Szlovák Nemzeti Pártét, annak ismert előélete alapján, melyet nem is olyan régen mindnyájan a saját bőrünkön tapasztaltunk meg.

 

Száraz Dénes

 

Nyitókép: TVnoviny.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »