Véget érhet az évtizedes palesztin megosztottság

Véget érhet az évtizedes palesztin megosztottság

Tízévnyi megosztottság után felcsillant a remény a rivális palesztin szervezetek megbékélésére: csütörtökön Kairóban a Gázai övezetet uraló radikális Hamasznak és a Ciszjordániát irányító Fatahnak sikerült megállapodnia. A hathatós egyiptomi segítséggel tető alá hozott egyezmény több részlete még tisztázatlan. Az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint a felek megállapodtak, hogy

a Hamasz december elsejéig átadja az irányítást a palesztin hatóságnak a Gázai övezet felett;a terület biztosításában a palesztin hatóság 3000 rendőre is részt vesz majd;ugyancsak átveszik az ellenőrzést az Egyiptom és Gáza közötti Rafah határátkelő felett, ahová európai megfigyelőket is beengednének;egy átmeneti egységkormány felállítása után egy éven belül új választásokat írnak ki.

Sokadik nekifutás

Bár Gázában már boldogan ünnepeltek a hírek hallatán, és tény, hogy ilyen közel még sosem volt a megbékélés, azért még korai előre inni a medve bőrére. Hasonló kísérletek az elmúlt tíz év során már többször történtek, Mekkában, Szanaaban, Kairóban, Dohában, ám egyik sem bizonyult tartósnak. Egyelőre a mostani megállapodás sem tért ki a teljes megbékélés útjában álló, és még megbeszélésre váró legégetőbb kérdésekre.

http://mno.hu/

Ezek közül a legfontosabb, hogy mi lesz a Hamasz katonai szárnyának sorsa? A radikális szervezet ugyanis azt leszögezte, hogy nem hajlandó lemondani hadseregéről. Mahmúd Abbász, a palesztin hatóság elnöke és a Fatah vezetője viszont azt tette egyértelművé, hogy nem fog belemenni egy olyan helyzetbe, mint amilyet a Hezbollah teremtett Libanonban, azaz hogy egy független milícia működjön irányításán kívül. Köztes megoldásként állítólag felmerült, hogy a katonai szárny maradna a Hamász felügyelete alatt, de az irányításába bevonnák a Fatahot is.

Ha erre sikerül is választ találni, még akkor is egy sor további megoldandó ügy marad. Ilyen például, hogy mit szól a megbékéléshez a nemzetközi közösség? Vajon képes-e a terrorszervezetként számon tartott, és Izrael létezését el sem ismerő Hamász „megszelídülni”? Ha nem, azért a Fatah is magas árat – a pénzcsapok elzárását – fizetne. Az sem egyértelmű, hogy mi lenne a választások következménye. A közvélemény-kutatások szerint a Fatah jelenleg népszerűbb, tehát ha nem ismétlik meg a múlt hibáit, valószínűleg magabiztosan nyernének egy voksoláson. De belenyugodna-e ebbe a Hamasz?

Miért jó ez a Hamasznak?

Ennek fényében joggal tűnik úgy, hogy a Fatah nyer többet az alkuval. Hogy akkor mégis miért megy bele a Hamasz? Elsősorban azért, mert teljesen sarokba szorították. A szervezet máig nem tért magához a legutóbbi, 2014-es gázai háborúból, ráadásul közben a közel-keleti helyzet is teljesen megváltozott. Felbukkant például az Iszlám Állam, amely nem csupán a nemzetközi figyelmet lopta el, de belső riválist is teremtett. Az úgynevezett arab tavasz következményei sem kedveztek a Hamasznak, lassan elfogytak a külső támogatók is, a kegyelemdöfést a Katar elleni szankciók jelentették. Közben a Mahmúd Abbász által elrendelt intézkedések, így a fizetések egy részének megvonása, és még inkább az elektromos ellátás korlátozása (nem fizette tovább a gázai villanyszámlát), ellehetetlenítették az egyébként is humanitárius katasztrófa szélén álló Gázai övezetet.

http://mno.hu/

Nagy kérdés még, hogy mit szól a megbékéléshez Izrael? Abdel Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök korábban már arról beszélt, hogy a kiegyezés az izraeli–palesztin békemegállapodásnak is előkészíti a terepet. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont kijelentette, hogy minden jövőbeni kormánynak fel kell oszlatnia a terrorszervezet fegyveres szárnyát, és meg kell szakítania a kapcsolatokat Iránnal. Egyelőre úgy tűnik, ezek közül egyik sem valósul meg.

Bye-bye UNESCO!

Mi sem jelzi jobban, hogy az izraeli–palesztin béke még messze van, hogy csütörtökön az Egyesült Államok bejelentette, 2018. december 31-ei hatállyal kilép az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, az UNESCO-ból. Washington a lépést – melyről állítólag Rex Tillerson külügyminiszter döntött – azzal indokolta, hogy a szervezet elfogult Izraellel szemben, és reformokra szorul. De szerepe lehetett Donald Trump azon szándékának is, hogy le kell faragni az ENSZ költekezéséből, márpedig az UNESCO-nak 500 millió dolláros tartozása van. Igaz, az Egyesült Államok már a palesztinok csatlakozása óta beszüntette a tagsági díj fizetését, mire 2013-tól megvonták szavazati jogát. A kijelölt dátum után Washington megfigyelőként lesz jelen a szervezetben. A lépés inkább szimbolikus – ahogy gyakran az UNESCO döntései is –, azonban nem elképzelhetetlen, hogy dominószerűen más szövetségesekre is hatással lesz a 195 tagú szervezetben. Izraelben például azonnal jelezték, hogy csatlakoznának az Egyesült Államokhoz.

http://mno.hu/

Az amerikai vádakat arra alapozzák, hogy 2011 óta Palesztina teljes jogú tagja az UNESCO-nak, az utóbbi hónapokban pedig több olyan határozatot hoztak, melyek Izrael ellen irányultak. Például úgy döntöttek, hogy a ciszjordániai Hebron óvárosa veszélyeztetett világörökségi helyszín, más határozatokban pedig a zsidók és Jeruzsálem történelmi kapcsolatát tagadták meg. Az időzítés sem véletlen, az UNESCO élére ugyanis éppen a héten választanak új vezetőt. A szavazáson jelenleg az egykori francia, illetve katari kulturális miniszter a legesélyesebb, utóbbit pedig meglehetősen Izrael-ellenesként tartják számon.

Nem ez az első eset egyébként, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi székhelyű szervezetből. 1984-ben Ronald Reagan kormányzata döntött így, akkor azzal vádolták az UNESCO-t, hogy túlságosan szovjetpárti. A Szovjetunió már rég felbomlott, mire George W. Bush 2002-ben végül úgy döntött, hogy újra csatlakoznak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »