Védett növények értelmetlen pusztítása

„Nagy kár érte a Mecsekoldalban található városi parkerdőt, ugyanis ismeretlen tettesek kiástak és elvittek három tőnyi rendkívül értékes és csak a Mecsekben található ritka vadvirágot. A természetkárosítás mellett a legszomorúbb az, hogy a kiásott növények nem élnek majd meg a tolvajok kertjében.“ – olvasható Pernecker Dávid a pecsma.hu oldalon közzétett írásában.

 

Azért elgondolkoztató az írás, mert nem egyedi esetről van szó, hasonló pusztásokkal hazai erdeinkben is találkozhatunk, csak azokról, néhány kirívóbb esetet leszámítva ritkábban olvashatunk. Arról pedig alig, hogy a tájainkon végzett intenzív erdőkitermelés, a mezők megszüntetése  a tolvajlásnál is nagyobb mértékben pusztítja erdeink hasonlóan értékes növényvilágát.

Agárkosbor. Forrás: gyogynovenyek.info

 

Saját környezetemben tapasztalt eseteket említve pl. Jelsőc határában néhány évtizede is tömegesen fordult elő a gyógynövényként is használt agárkosbor, amelynek a közelmúltban  már a nyomát sem találtam.

Sárga kankalin. Felvétel: Puntigán József.

 

A Losonc  melletti Koháry-völgyben néhány éve, ha nem is tömegesen, de még szép számban  megtalálható volt a sárga kankalin. A erdőket szerető helyi természetvédők tiltakozását is kiváltó itteni durva erdőirtásnak, a tarvágásoknak köszönhetően az idén tavasszal már mindössze két tövét találtam meg.

Odvas keltike (piros). Felvétel: Puntigán József.

 

Odvas keltike (fehér). Felvétel: Puntigán József.

A erdővágás miatt jelentősen megcsappant az ugyancsak itt élő odvas keltike, a tavaszi csillagvirág és az erdei szellőrózsa állománya is.

Tavaszi csillagvirág. Felvétel: Puntigán József

 

De hasonló sors éri a hazai erdeinkben és erdőszéleken élő, védett, bódító illatú, egyszerűségében szépséges orchideát, a kétlevelű sarkvirágot is. Amíg a tolvajok a virágtöveket viszik el, addig az erdőirtások az orchideák társnövényét pusztítják el, s ezzel együtt természetesen magát a virágot is.

Kétlevelű sarkvirág. Forrás. nahuby.sk

Visszatérve a Mecsekbe, Komlós Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa  az idézett   lapnak elmondta, hogy az orchidea-félékhez tartozó Janka-sallangvirágból a Mecsekben eddig mindössze 4-6 tő élt, a virágok kiásása után azonban feltehetően csupán csak egy tő maradt belőle.

Hangsúlyozta, hogy a kiásás azért jelent sokkal nagyobb kárt, mint a virágok letépése, mert így nem csupán növények idei magtermése vész oda, hanem a konkrét egyedek semmisülnek meg, a Mecsekben található állományuk pedig drasztikusan lecsökken.

Forrás: pecsma.hu

Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Dombvidéki Terület osztályának vezetője elmondta, hogy természetesen nem adhatják ki a sallangvirágok pontos helyét, ahol a természetkárosítás történt, hiszen ott még virágzik az egyetlen élő tő, amit érthetően féltenek a park munkatársai.

 

Némi reményt adhat az a tény, hogy a Janka-sallangvirágoknak van egy – időjárástól függő – több éves lappangási időszakuk, ami azt jelenthet, hogy a Mecsekben megbújhatnak még a nem virágzó növények, és egyszer majd újra felbukkanhatnak.

Forrás: pecsma.hu

Mindketten hangsúlyozták azt, hogy mivel az ilyen esetekben szinte lehetetlen megtalálni az elkövetőket, ezért inkább a környék lakosságának szemléletén kellene változtatni, fontos lenne ugyanis felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a város gyönyörű parkerdejének természetes környezetében a rongálás és lopás helyett inkább gyönyörködni kellene, hiszen a védett vadvirágok is – ahogy mindegyik – saját élőhelyükön a legszebbek.

 

Érvényes ez, s teljes terjedelemben a hazai, szlovákiai erdeinkre és vadvirágaira is.

 

Nyitókép: pecsma.hu

Forrás: Puntigán József/pecsma.hu,


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »