Várnai Jakab tartott előadást a szentföldi ferencesek kulturális missziójáról

Várnai Jakab tartott előadást a szentföldi ferencesek kulturális missziójáról

Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora képekkel kísért előadást tartott a szentföldi ferencesek kulturális missziójáról november 29-én az intézmény könyvtárában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Várnai Jakab rendi vizitátorként öt hónapot töltött idén a Szentföldi Ferences Kusztódia (rendtartomány) területén, az új tartományi vezető (kusztos) beiktatása előtt. A tizenkét év után leköszönő Pierbattista Pizzaballát Francesco Patton váltotta a kusztódia élén.

A Sapientia rektora fotókkal illusztrálva mutatta be a nagy múltú, a térségben jelenleg is tevékeny ferences missziót.

Elsőként Jeruzsálembe „látogathattak el” a jelenlévők, az óváros északnyugati sarkában álló San Salvatore-templom körül kialakult ferences rendi központba. Jelenleg közel hetvenen élnek itt, közülük huszonheten a helyi főiskolán tanulnak. A ferencesek általános-, zene- és középiskolát, valamint idősotthont is fenntartanak ebben a városrészben. A rendi könyvtárban több kiállítás is reprezentálja a ferencesek kulturális misszióját. Negyven könyv (köztük egy kopt kézirat) látható az egyik teremben, ahol egyetemisták, vagy éppen a helyi zsidóság képviselői is rendszeresen megfordulnak. Egy másik tárlat az 1200-as évek óta fennálló aleppói ferences könyvtár anyagát mutatja be. A háborús övezetből ide mentették a köteteket.

Az évszázadok során számos műtárgy érkezett és érkezik napjainkban is a szentföldi ferencesekhez – az előadáson bemutatott az egyik fotón éppen egy Olaszországból érkezett 16. századi feszületet kibontását láthatta a közönség. A rendi könyvtár egy újabb kiállítóteremben egy 15. századi szentföldi útikönyv csodálható meg. A következő tárlat a török időkből származó, nemrég restaurált, színes firmánokat (okmányok, rendelkezések) mutatja be. Várnai Jakab megjegyezte, ilyen firmán Budapesten, a Margit körúti rendházban is látható. A Sapentia rektora arról is tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a San Salvatore-kolostorban a következő hónapokban kialakítják a jeruzsálemi kereszténység történelmét bemutató kiállítást, melynek keretében láthatók lesznek azok a miseruhák is, amelyeket európai uralkodók adományoztak a kusztódiának.

Várnai Jakab fotósorozatában felbukkantak azok a ferencesek is, akikkel a rektor az idei vizitáció során találkozott, többek közt Eugenio Alleata, a ma élő legjelentősebb ferences biblikus professzor, Francesco Patton, az új kusztos, valamint Pierbattista Pizzaballa, aki Fouad Twal érseket váltja a jeruzsálemi latin patriarkátus vezetői székében.

A képek segítségével ezután két kis „kiruccanás” következett. Az egyik New Yorkba kalauzolta a hallgatóságot, a Metropolitan Múzeumba, ahol jövő év januárjában zárul a Jeruzsálem keresztény időszakát (Kr. u. 1099–1187) bemutató kiállítás, melyen a keresztesek korából való oszlopfőket is bemutatnak.

A másik képsorozat a Jeruzsálemtől 450 kilométerre lévő Kairóba repítette a közönséget, ahol a Muszki városrészben a szentföldi ferences kusztódiához tartozó, háromszázezer könyvet őrző szír kopt bibliotéka található. A könyvtárba muszlim hallgatók is járnak a városi egyetemekről. A keleti kereszténységet kutató kairói ferences központ ékes példája a rend kulturális missziójának.

Még egy pillantás a Ben Ezra zsinagóga 1840-ben felfedezett genizájának (ősi szövegtöredékek tárháza) bejáratára, és a következő fotók már ismét Jeruzsálembe vezették az előadás résztvevőit, a Sion-hegyen található cenákulum (az utolsó vacsora terme) emlékhelyére, ahol modern kertet alakítottak ki. A kertből nyíló alsó kápolna nonfiguratív, színes liturgikus tere is a kulturális misszió „bizonyítéka”.

Az utolsó „kirándulás” a Nébó hegyére vezetett, ahol pápák is jártak, tekintetüket – Mózeshez hasonlóan – az ígéret földjére vetve. Az itteni ferences központban idén októberben nyitották meg az ősi bazilikát, amelyet a ferencesek „Mózes szentélye” fölé emeltek, s amely körül az 5–9. században virágzó szerzetesi élet folyt. A rendház hátsó kertjében és a bazilika elkülönített részében a négy rétegben feltárt mozaikpadló csodái láthatók.

Várnai Jakab előadása végén összefoglalóan elmondta: a szentföldi ferencesek őrzik a kulturális örökséget, erősítik a zarándokok hitét, a latin keresztények identitását, valamint kapcsolatokat építenek ki a helybeli zsidósággal is.

A legutóbb felröppent hírt, miszerint „felnyitották” a Szent Sírt, a következő szavakkal kommentálta a rektor: a Szent Sír kétezer év óta nyitva van és üres. A kutatók most két belső kamrát vizsgáltak meg, pontosabban a jámborságból elhelyezett márványlap alatti területet.

A Szent Sír-bazilika jelenleg a görög ortodoxok, az örmény ortodoxok és a ferencesek joghatósága alá tartozik, meghatározott területekre osztva. „Ha éppen összevesznek valamin, az rögtön sajtóhír lesz, azt azonban tudnunk kell, hogy ez a három felekezet az év minden napján használja ezt a templomot, mégpedig egymással összhangban” – tette hozzá Várnai Jakab.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »