Varga Mihály furcsán védi a kötvényeket

A magyar gazdaság számára a letelepedési kötvények akkor is biztonságos devizaforrást jelentettek, amikor szűkös volt Magyarország eurófinanszírozási lehetősége – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk tegnapi cikkére, amelyben arról írtunk, hogy a kötvénnyel az állam az elmúlt két évben 8,7 milliárd forintot bukott.

Több sebből vérzik az NGM reakciója, mivel a valóságban hazánknak 2011-ben és 2012-ben okozott komoly nehézséget az államadósság finanszírozása, ezért is fordult a kormány 2011 novemberében a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) segítségért. 2013 februárjában már sokkal kedvezőbb volt a helyzet, ezt bizonyítja az is, hogy ekkor bocsátott ki hazánk 3,25 milliárd dollár értékben devizakötvényeket, amelyekre négyszeres túljegyzés érkezett, így az eredetileg tervezetthez képest olcsóbban adta el a papírokat az állam. A letelepedésikötvény-program csak négy hónappal később, 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésnek indultak, tehát élénken érdeklődtek irántuk a befektetők. Azóta az állam mintegy 330 milliárd forint értékben vonzott be forrást a letelepedési papírok révén, de ezzel az államadósságnak mindössze 1,3 százalékát finanszírozta.

 Főleg kínaiak veszik a letelepedési kötvényt Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet  

Az NGM tegnapi közleménye azzal is védi a letelepedésikötvény-programot, hogy az első másfél évben a piacokon elérhető árazással szemben 7-8 mil­liárd forintot spórolt az állam a programmal. Ezt lapunk nem is vitatta, azonban a következő két évben már több mint nyolcmilliárd forintot bukott, vagyis az egyenleg negatív. A jogszabály szerint a letelepedési kötvények után a piacinál másfél százalékkal kisebb kamat jár, de valami érthetetlen okból az is bekerült a törvénybe, hogy legalább két százalékot mindenképpen kifizet a magyar állam. A Bloomberg adatai szerint ma már csak 0,2-0,3 százalékos kamat mellett forognak a másodpiacokon a papírok. Így négyszer több közpénzt emészt fel a kötvények után most is érvényben lévő kétszázalékos hozamszint, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »