Valószínûleg folytatja a parlamenti együttmûködést az RMDSZ a kormánykoalícióval

Arra kell felkészülnünk, hogy a PSD-ALDE koalíció fogja vezetni jól vagy rosszul az országot 2020-ig – vélekedett Kelemen Hunor egy szerda délelőtti, aktuálpolitikai témákról szóló sajtóbeszélgetésen. “Nem vagyok baloldali beállítottságú, de azt látom, hogy ebben a fél esztendőben a kormánykoalícióval tudtunk valamit elérni, a másik oldalon csak konfliktusaink voltak, illetve viccelődéseink Basescuval” – tette hozzá.

Elmondta: bár az RMDSZ frakciói augusztus második felében ülnek össze, hogy döntést hozzanak a kérdésben, de meglátása szerint folytatni fogják a parlamenti együttműködést a PSD-ALDE koalícióval. Az első féléves parlamenti ciklus kiértékelése jórészt befejeződött, és úgy látjuk, a koalíció részéről nyitottságot tapasztaltunk, és néhány fontos kérdésben sikerült előrelépést elérni, mondta el az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az is a megállapodás folytatása mellett szól, hogy semmiféle partnerség nélkül nem érdemes a parlamentben ülni, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nincs kivel tárgyalni az ellenzékből.

Az RMDSZ elnöke pozitívan ítélte meg az RMDSZ-frakciók munkáját, úgy vélte, a szakbizottságokban jól teljesítettek kollégái, az RMDSZ súlyának megfelelő erőt képviselt, illetve az új képviselők és szenátorok közül többen is bizonyították, hogy jó politikus lesz belőlük.

A Grindeanu-kormány elleni bizalmatlansági indítvány kapcsán elmondta: Dragnea felajánlotta a kormámyra lépést az RMDSZ-nek, és ezt az ALDE is támogatta, de az RMDSZ nemet mondott – bár volt egy olyan forgatókönyv is, hogy egy meghatározott periódusra, 2017 végéig vagy egy egyéves periódusra vállaljanak kormányzati szerepet, nagyon konkrét célkitűzésekkel.

A kormány megbuktatása után a Klaus Johannisszal folytatott megbeszélésen az államfő három meglepő dolgot is mondott, számolt be Kelemen Hunor. Johannis egyrészt kifejtette, hogy nem érti, miért tette ki magát az RMDSZ ennek a támadássorozatnak, amely a bizalmatlansági támogatásáért támasztott három feltételük (anyanyelvhasználat kiterjesztése a közigazgatásban, kisebbségi törvény és március 15. ünneppé nyilvánítása) kapcsán érte őket; másrészt úgy vélekedett, a három tervezet közül akár egy elfogadása is etnikai feszültségekhez vezetett volna Erdélyben; harmadrészt pedig felvetette, hogy miért nem vele tárgyaltak ezekről a kérdésekről. (tudósítónktól)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »