Valóra válhat a törökök rémálma

Valóra válhat a törökök rémálma

Komoly szövetségese akadt a független kurd állam eszméjének. Miután az izraeli miniszterelnök, államfő és az előző külügyminiszter az elmúlt években rendre bedobta ezt az ötletet, januárban a zsidó állam igazságügyi minisztere már a kurd–izraeli politikai kapcsolatok erősítése mellett érvelt. Ez pedig valóságos vészriadó a térség államainak abban az időszakban, amikor a kurdok egyre nagyobb területeket ellenőriznek – fegyveresen.

Aligha örülnek a törökök az elmúlt napok szíriai fejleményeinek: a szíriai kurdok március 17-i döntése értelmében föderációba tömörülnek az észak-szíriai kurd önigazgató térségek: ez Afrint, Kobanit és Dzsazirit, valamint a nemrég elfoglalt észak-szíriai területeket egyesíti majd. Az így létrehozott föderatív régió fontos lépés lehet az országon belüli, szélesebb körű autonómia felé, amilyet Irakban már élveznek a kurdok.

A két terület ráadásul abban is megegyezik, hogy mindkettő felett fegyveres ellenőrzést gyakorolnak a kurdok: Észak-Irakban a pesmergák, Észak-Szíriában – vagyis a Rodzsavában – pedig a Népvédelmi Egységek kezében van a hatalom, miután sikeresen felvették a harcot az Iszlám Állammal.

Ezért nem véletlen a térség szereplőinek félelme sem, akik attól tartanak, hogy ha az észak-szíriai föderáció más kisebbségek körében is követőkre találna, az akár Szíria felosztásához is vezethet. Így a szír kormány és az ellenzék is elutasította a tervezetet. És bár az Egyesült Államok mellett Oroszország is bírálta a kurdok lépését, egyre nyilvánvalóbb: a kurdok a véres harcok árán az Iszlám Államtól megvédett vagy visszafoglalt területeket nem adják majd fel egykönnyen.

Sőt, újabban egy lelkes támogatójuk is akadt: a kurd vezetők most abban bíznak, hogy a jövőben Izrael lobbizni fog nyugaton a független kurd államért – írja a The American Interest a legújabb elemzésében.

Egymásra utalva

Az egyre gyümölcsözőbb baráti kapcsolat nem ma kezdődött: az izraeliek már a hatvanas években felvették a kapcsolatot az észak-iraki kurdokkal, ezt azonban jó ideig titokban tartották. Az 1991-es öbölháború után újjáélesztették a régi jó viszonyt, majd a 2003-ban kezdődő iraki háború után egyre közelebb került egymáshoz a két fél.

A kurdisztáni regionális kormánynak napjainkra már több okból is szüksége van az izraeliek segítségére. Egyrészt a kurd vezetők abban bíznak, hogy Izrael nyugaton lobbizni tud a független kurd államért. Erre tulajdonképpen már sor került 2014 júniusában, amikor Simon Peresz izraeli elnök felvetette a kurd függetlenség ötletét Barack Obama amerikai elnöknek. Ehhez hasonlóan az izraeli véleményformálók támogatása sem mellékes.

A kurdoknak azonban más szempontból is fontos az izraeliek segítsége: az Iszlám Állam elleni harchoz nélkülözhetetlenek a fegyverek, akárcsak az ehhez szükséges katonai kiképzés. Gazdasági téren máris sikeresnek bizonyult a közeledés: míg a kurd olajat a többi ország nem akarta megvásárolni, Izrael vállalkozott erre, így az izraeli import olaj háromnegyede napjainkra már Kurdisztánból származik.

Azonban az izraelieknek is szükségük van a kurdokra: geopolitikai megfontolásból ugyanis a zsidó állam „periférikus szövetségesei” lehetnek, de egyezik a sorsuk abban is, hogy egyiküknek sem sikerült elérniük, hogy a régió országai elismerjék a legitimitásukat. De az sem mellékes, hogy a kurdok az Izrael-ellenes iszlamisták számára is akadályt jelentenek.

Mindent titokban

Érdekes módon, míg a kurdok mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne kerüljenek ki részletek az izraeli kapcsolataikról, Izrael már egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy támogatja a kurdok ügyét. Így Ayelet Shaked, az izraeli igazságügyi miniszter januárban egyenesen kijelentette: „Nyíltan fel kell szólalnunk egy kurd állam megalapítása mellett, amely elválasztja Iránt és Törökországot egymástól és amely barátságos lesz Izraellel”. Ezzel szemben a kurdok jóval óvatosabban teregetik ki a lapjaikat, amikor arról van szó, hogy kik is támogatnák tulajdonképpen a független kurd államot.

A The American Interest elemzője azonban úgy véli, hogy Izrael és az iraki kurdok közti barátság egyre szorosabb lesz az elkövetkező években. Sőt, a szerző tovább megy: az izraeliek eddigi óvatos politikája megváltozhat a szíriai kurdok március 17-i deklarációja után, melyben azok egy föderációban egyesítik a megszerzett területeiket.

Ez arra bátoríthatja Izraelt, hogy szoros kapcsolatokat építsen ki ezzel a feltörekvő kurd egységgel, ahogy az iráni kurd kisebbség támogatásával is a teheráni rezsim orra alá törne borsot. Ugyan a török–izraeli viszony az elmúlt hónapokban javult – így kérdéses, hogy a szíriai kurdok mellé állna-e a zsidó állam egy esetleges elismerés esetén –, annyi bizonyos: a törökök legnagyobb bánatára a kurdok már nincsenek egyedül a térségben.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »