Az OLO hulladékszállító és -megsemmisítő cég a hulladék energetikai felhasználására szolgáló berendezések korszerűsítését tervezi, ami jelenleg az egyik legnagyobb pozsonyi beruházásnak számít. A cég számításait azonban keresztülhúzhatja az állam rendkívüli adója, amelyet még decemberben szavazott meg a parlament.
Múlt héten jött a figyelmeztetés, hogy Karel Hirman gazdasági miniszter veszélyezteti a Volkswagen megaberuházását a Nagysurány melletti akkumulátorgyárba. Sulík utódja ugyanis azt állította, hogy át kellene gondolni ezt a lépést, mivel nagyon energiaigényes gyártásról van szó. Kevesebb mint öt nap múlva itt az újabb figyelmeztető ujj a kormány és Hirman felé. A pozsonyi OLO cég még tavaly elindította a legnagyobb fővárosi projektet, a megaprojekt azonban jelenleg válaszút előtt áll.
A kormánynak ugyanis tavaly pénzre volt szüksége az energiaválság idején hozott intézkedések finanszírozására, ezért új adóterhek formájában népszerűtlen intézkedések meghozatalára kényszerült.
Az említett, OLO részvénytársaságot is érintő adó alapján az áramtermelésből származó többletbevétel 90 százaléka az államkasszába kerülne. A piaci bevételi plafont szabályozással kívánják meghatározni, a forrás típusától függően 50-250 euró között. Eduard Heger kabinetje jelezte, hogy a kormány csak a brüsszeli szabályozásra reagál. A vitatott adó szinte minden áramtermelőt érint, kivéve a gázerőműveket és a legfeljebb 0,9 megawatt teljesítményűeket vagy a szivattyútelepeket és a biometán állomásokat.
Negatív hatások a finanszírozásra
Az OLO-nak forrásokra van szüksége egy hulladék-energiát hasznosító létesítménybe való beruházáshoz, és a megszavazott különadó keresztülhúzhatja a számításaikat.
Az esetleges jelentős pénzkiáramlás a költségvetésünkből komoly negatív hatással lehet arra, hogy finanszírozni tudjuk-e ezt a pénzügyileg igényes projektet”
– magyarázta a hnonline.sk portálnak Zuzana Balková, az OLO rt. külső kommunikációs vezetője. Balková hozzátette, továbbra sem ismerik a rendkívüli adó kiszámításához szükséges részleteket.
Ezért is folynak viták az ügyben. „Fővárosi polgármesteri és önkormányzati szinten több, az újonnan elfogadott jogszabályhoz és az energiaválsághoz kapcsolódó témában folytak és folynak tárgyalások a Kormányhivatallal” – fűzte hozzá Balková azzal, hogy egyelőre a tárgyalások eredményekre várnak. A gazdasági minisztériumot eddig nem reagált a kérdéssel kapcsolatban.
Hogyan néz ki a beruházás?
A fővárosi beruházás középpontjában a hulladék energetikai hasznosítását szolgáló létesítmény korszerűsítése és ökologizálása áll. Az építkezést 2024-ben kellene elkezdeni, a befejezés várható időpontja pedig 2026 lenne. A beruházás várható költsége 110 millió euró, az OLO a projektet hitel formájában tervezi finanszírozni.
A cég igazgatója, Ivan Sokáč még tavaly nyáron azt nyilatkozta, hogy a projekt a főváros legnagyobbjai között lesz. A célja egy új K3-as szalag megépítése.
Amint megépítjük az új K3 kazánt, leállítjuk a K1-est és a K2-est, amely ezt követően teljes korszerűsítésen megy keresztül”
– tette hozzá. A cég egy új turbógenerátor telepítését is tervezi, a legigényesebb rész pedig állítólag a többszintű füstgáztisztítóba való beruházás lesz.
A főváros részben ennek a beruházásnak köszönhetően is nagyobb mértékben tudja majd hasznosítani a hulladékhőt, és ezáltal csökkenteni a földgázfüggőséget.
Az így előállított hő szállításának első próbáira már idén januárban sorra kellet volna kerülniük. Balková azt mondja, hogy január elején sikerült befejezniük a technológia funkcionális és komplex tesztjeit, és próbaüzemben elindítani a hőellátást. „Ami nagyszerű hír a városnak és a lakóinak” – teszi hozzá, mivel ezzel jelentősen növelhető ezáltal a főváros hőtermelésének volumene.
Kit veszélyeztet a különadó
Nemcsak a hulladékfeldolgozókat fenyegeti a gazdasági tárca műhelyében készült különadó, másoknak sem tetszik a szabályozás. A kormány tervei ugyanis a nukleáris erőforrásokat is érintenék. Mindemellett a kormány tavaly februárban még egy a Szlovák Villamosművekkel kötött memorandumban kötelezettséget vállalt arra, hogy nem vezet be nukleáris adót, ennek fejében a társaság az elkövetkező években is a tavalyi áron biztosítja a háztartások áramellátását.
Előfordulhat azonban, hogy nem tartják be a memorandumot, attól függően, hogy milyen árplafonokat fogadnak el”
– figyelmeztetett korábban a Szlovák Villamosművek szóvivője, Oľga Baková. Hirman minisztériuma szerint a járulék alkalmazásának részleteit, beleértve a limitek nagyságát is kormányrendelet fogja meghatározni, amelyet a napokban fogadnak el.
Az ágazat további szereplői, amelyek villamos energiát termelnek, a biogáz üzemek. Szlovákiában jelenleg mintegy 80 van belőlük. A Szlovák Biogáz Szövetség szerint szinte mindegyik 0,99 megawatt teljesítménnyel épült. Így az erőforrás-korlátozás gyakorlatilag a teljes szegmenst érinti.
Fennáll az a veszély, hogy számos üzem kénytelen lesz csökkenteni vagy teljesen leállítani a termelést. Ha az árplafon a 0,9 megawatttól kezdődő erőforrásokra is vonatkozni fog, akkor az erőforrások többsége egyáltalán nem fog termelni, mert veszteséggel adnák el a terméket”
– magyarázta Vladimír Šošovička, a szövetség igazgatója.
Jó hír lehet az OLO-nak, de akár a Szlovák Villamosművek számára is, hogy az áramárak csökkenése csökkenti a kormány kompenzációs igényét is, amelyre a pénz egy részét a termelők számára meghatározott árplafonokon keresztül beszedni akarták. Ennek kapcsán elképzelhető az is, hogy a kormány újragondolja azt, mivel nem kell akkora összeget kivetnie, mint ahogy eredetileg tervezte.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
