Válaszolt a Takarékbank Demján vádjaira

A pénzintézet visszautasít mindent és tételesen cáfolja Demján Sándor állításait.

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke az OTSZ elnökségének elnöki fórumát követő sajtótájékoztatón többek között azt mondta, sikerült megakadályozni, hogy ellopják a takarékszövetkezet vagyonát.

Demján szerint egy megtervezett bűnszövetkezet volt, ami a takarékszövetkezeti rendszer félelemben tartásán keresztül, jogi csűrcsavarral élve, erkölcsileg nem elfogadható módon meggazdagodott meg.

Az OTSZ elnöke egyúttal kijelentette azt is, üszke arra, hogy nyílt levele hatására is sikerül megakadályozni, hogy egy “parazita csoport” szívja ki a takarékszövetkezet vagyonát, akár 70-80 milliárd forintot. Mint mondta, a lopás az lopás, és itt kisemberek kisemmizése folyt, mintegy 130 ezer kisrészvény-tulajdonos megdolgozott, felhalmozott jövedelmét és pénzét lopták el.

Nem történt lopás

A Takarékbank Zrt. a tájékoztató után közleményben reagált Demján vádjaira, 6 pontban cáfolták az az állításokat. Eszerint:

1. Demján állításaival szemben nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban.

A valóság ezzel szemben az, hogy az integráció megújítása előtti időszakban – részben a takarékszövetkezetek 2013–2014. közötti átvizsgálása nyomán – derült fény egy sor olyan esetre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), amelyekben komoly visszaélések történtek. Ezek némelyikében jelenleg is folynak hatósági eljárások.

2. Nem igazak Demján állításai a takarék szektor működésének eredményeivel kapcsolatosan sem.

Az integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, amiben jelentős szerepet játszott a Takarékbank eredményessége. A központi banki funkciója mellett önálló kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet is folytató Takarékbank jó eredményei nem a profitcentrum létrejöttének, hanem nagyrészt olyan tevékenységeknek köszönhetőek, amelyeket a takarékszövetkezetek nem végeznek – nagyvállalatoknak nyújtott szolgáltatások, elsődleges állampapír forgalmazói tevékenység, intézményi ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatások. 2015-ben a takarékszövetkezetek 60 százaléka pozitív eredménnyel zárta az évet, miközben a magyarországi bankok jelentős része még veszteséges volt.

3.  2015-ben – a szektor első közösen tervezett üzleti évében – jelentős eredményeket sikerült elérni mind a hitelezés, mind a megtakarítások mind a számlanyitások területén köszönhetően a korábbi éveknél aktívabb üzleti tevékenységnek.

A befektetési jegy állomány 25,5 milliárd forintos növekedést, az állampapír állomány 130,8 milliárd forintos növekedést ért el névértéken – ez utóbbi szegmensben a 2014. év végi 2,3 százalékról 5,8 százalékra nőtt a takarékok piaci részesedése 2015 végére. 2015-ben több mint 80 milliárd forintnyi új megtakarítás érkezett a szektorba. A takarékszövetkezetek több mint 760 millió forintnyi jutalékot könyveltek 2015-ben el az értékpapír-ügynöki tevékenységüknek köszönhetően. Jelentősen nőtt a különböző számlák száma is a takarékszövetkezeteknél: 2015-ben több mint 66 ezer új lakossági és 15 ezer vállalkozói számlát, valamint 45 ezer új értékpapír-számlát is nyitottak a takarékok ügyfeleiknek. Ezzel a bankszektorra jellemző csökkenés helyett növekedtek, és ezzel a piaci részüket is növelni tudták.

A takarékszövetkezetek összességében mintegy 20 milliárd forinttal több hitelt helyeztek ki a vállalkozói ügyfelek részére 2015-ben, mint 2014-ben. A takarékszövetkezetek 2016-ban pedig tovább növelték hitelezési aktivitásukat: 2016 első negyedévében 26, 5 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a vállalkozók részére szemben a 2015 év hasonló időszakának 22 milliárd forintos kihelyezésével. A Takarékbank és a takarékszövetkezetek (az FHB nélkül) 2015-ben összesen 170 milliárd forint értékben folyósítottak hitelt a kis- és közepes vállalkozások számára.

Hasonló tendenciák mutatkoztak a lakossági hitelezés területén. A devizahitelek forintosításához kapcsolódó hitelkiváltásban – köszönhetően a takarékszövetkezetek aktivitásának – a takarékszövetkezetek helyezték ki az összes kiváltó hitel 30 százalékát. A Takarékszövetkezetek 2016 első negyedévében jelentősen növelték a hitelezési aktivitásukat a lakossági jelzáloghitelezés terén is. 2016 első negyedévében a takarékszövetkezetek két és félszer annyi lakossági jelzáloghitelt értékesítettek, mint 2015 hasonló időszakában.

Az SZH-k által folyósított vállalati és egyéni vállalkozói hitel 2014-ben és 2015-ben negyedéves bontásban. Forrás: Takarékbank. Az SZH-k által folyósított vállalati és egyéni vállalkozói hitel
2014-ben és 2015-ben negyedéves bontásban. Forrás: Takarékbank. Az SZH-k által folyósított vállalati és egyéni vállalkozói hitel 2014-ben és 2015-ben negyedéves bontásban. Forrás: Takarékbank. Az SZH-k által folyósított vállalati és egyéni vállalkozói hitel
2014-ben és 2015-ben negyedéves bontásban. Forrás: Takarékbank.

4. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank Zrt. kizárólag a jogszabályok és a kötelező szabályzatok megsértése miatt menesztett takarékszövetkezeti vezetőket az elmúlt években.

A Takarékbank 2015. elején indított vizsgálata öt takarékszövetkezet esetében tárta fel, hogy azok a jogszabályi előírást és a kötelező szabályzatokat megsértve az integráció központi bankján kívül tartottak fenn bank-, illetve értékpapírszámlát. Minden olyan esetben, ahol ez a törvénysértés megállapításra került – függetlenül attól, hogy mely pénzintézeteknél milyen típusú számlát vezettek, illetve az azokon elhelyezett összegek nagyságától – az SZHISZ és a Takarékbank kivétel nélkül ugyanazt a döntést hozta: felmentette az érintett vezetőket.

A takarékszövetkezetek által folyósított vállalati és egyéni vállalkozói hitel 2015 és 2016 első negyedévében. A takarékszövetkezetek által folyósított vállalati és
egyéni vállalkozói hitel 2015 és 2016 első negyedévében. A takarékszövetkezetek által folyósított vállalati és egyéni vállalkozói hitel 2015 és 2016 első negyedévében. A takarékszövetkezetek által folyósított vállalati és
egyéni vállalkozói hitel 2015 és 2016 első negyedévében.

5. A Takarékbank határozottan visszautasítja a takarékok külföldiek kezére juttatásának terveire vonatkozó vádaskodásokat is.

6. A Takarékbank Zrt. többségi tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. részvényesei 75 százalékban takarékszövetkezetek és takarékszövetkezeti vezetők. A Takarékbank Zrt. kisebbségi tulajdonosai is takarékok, így a Takarékbank Zrt. eredményéből a takarékok osztalék formájában részesednek – 2015-ben a Takarékbank Zrt. több mint 2 milliárd forint osztalékot fizetett ki részvényeseinek – zárul a pénzintézet közleménye.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »