Válaszolt a kormány

A közfoglalkoztatás az egyre növekvő szegénység zsákutcája? Három és fél év után javított vagyonnyilatkozat, a korrupció mellett ez is belefér a Fidesznek? Növelik-e az állami felsőoktatási férőhelyek számát? Milyen közúti fejlesztések várhatóak a 2014-2020. év közötti európai uniós időszakban? Mit kíván tenni a kormány a kullancsok okozta fertőző betegségek megelőzése érdekében? Meddig vehetik igénybe a CSOK-ot gyilkosok, menekültek és munkakerülők? Továbbra is tétlenül figyelik százezrek kivándorlását? Kevesebbet költünk gyógyszerekre?

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az egyszerű „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi  szónoklataikat.

A közfoglalkoztatás az egyre növekvő szegénység zsákutcája?

GÚR NÁNDOR, (MSZP): – Megtermelt anyagi javaink nagyjából 1 százalékát fordítják közfoglalkoztatásra. Ez mintegy 340 milliárd forint ebben az esztendőben. Ha azt nézem, hogy az összes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközre, átképzésre elég torz ez a pénzügyi arány. 52 ezer forint ma ezeknek az embereknek a fizetése nettóban, a 2010-es 60 200 forinttal szemben. Vásárlóerő-értéken gyakorlatilag az egyharmadát elvették ezektől az emberektől. Azt is tudni kell, hogy sajnálatos módon a közfoglalkoztatásban jelen lévő emberek 7-13 százaléka időarányos térségspecifikus elhelyezkedésiráta-értékekkel bír, azaz nagyon sokan visszazuhannak a közfoglalkoztatási rendszerbe. Eközben önök az álláskeresési támogatás időtartamát három hónapra szűkítették, persze a járulékokat ugyanúgy beszedik, mint amikor egyéves vagy kilenc hónapos volt ez a futamidő. és minden egyéb másra ennek az egyharmadát sem, akkor azért

– Államtitkár Úr! Önök is tudják, hogy az elhelyezkedés időtartama nagyjából hat-nyolc hónap, mire eséllyel bír az ember, hogy el tudjon helyezkedni. Az anyagi ellehetetlenülés tekintetében, az anyagi nélkülözés vonatkozásában Magyarország 23 százaléka él a visegrádi 4-ek közül a legrosszabb helyzetben, de Európában is. A gyermekszegénység fenyegetettsége pedig 42 százalékos Magyarországon. Ezt a világot hozták önök, miközben még a közfoglalkoztatottak bérét is vásárlóerő-értéken egyharmaddal csökkentették, 2016-ban egy fillérrel sem emelték.

– Mikor akarják emelni a közfoglalkoztatottak bérét?

– Mit akarnak tenni annak érdekében, hogy a közszférában ne 20 százalékos részaránnyal legyenek jelen, hanem legyenek közalkalmazottak, integrálják őket másképpen?

– Mikor akarják megszüntetni azt a csapdahelyzetet, hogy ne a szegénység zsákutcája legyen a közfoglalkoztatás?

– Mikor akarják megszüntetni azt a csapdahelyzetet, hogy ne a szegénység zsákutcája legyen a közfoglalkoztatás?

 POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! A statisztikai adatok nem támasztják alá, amit ön mond: 2013 óta a szegénységben, a mélyszegénységben és a gyermekszegénységben élők száma csökkent a KSH, illetve az EU-normák szerint végzett kutatások alapján is.

– A minimálbér és a közfoglalkoztatási bér közötti különbség: azt gondolom, ön is nagyon jól tudja, és mindannyian nagyon jól tudjuk ebben a Házban, hogy a közfoglalkoztatást mind szerkezetében, mind pedig egyedileg, tehát egy-egy munkavállalóra nézve is egy átmeneti foglalkoztatási formának kell tekintenünk. Éppen ezért a közfoglalkoztatásban kapott bér és a minimálbér összekötése vagy egy szintre hozása pontosan arra ösztönözné a közfoglalkoztatottat, hogy ebben a foglalkoztatásban maradjon. Amit ön a közfoglalkoztatási bérről állít, nos, ön is tudja, hogy valótlan, hiszen a közfoglalkoztatottak jelentős része érvényesíteni tudja a kedvezményeket a gyermekei után, így lényegesen magasabb az a közfoglalkoztatotti bér, amit a családja megkap, és ez jóval több, mint az, amit annak idején segélyként kaphatott önöktől.

– Képviselő Úr!  A költségvetési szervekkel kapcsolatos kérdése teljes mértékben vagy rosszindulatot, vagy tájékozatlanságot tartalmaz, hiszen ön is nagyon jól tudja, hogy az önkormányzatoknál, az önkormányzati szociális szövetkezeteknél, a mintaprogramokban foglalkoztatottak is az államháztartásnál, a közérdekben foglalkoztatottaknál vannak nyilvántartva, így nyilvánvaló, hogy az ő létszámuk magas.

Három és fél év után javított vagyonnyilatkozat, ‑ a korrupció mellett ez is belefér a Fidesznek?

KULCSÁR GERGELY, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Már hónapok óta nem kapunk arra választ, hogy mit kívánnak kezdeni a balmazújvárosi korrupciós ügyben érintett fideszes képviselővel, polgármesterrel a feletteseik. Mint ismeretes, Veres Margitot, Balmazújváros polgármesterét, korábbi jegyzőt hivatali visszaéléssel és vesztegetéssel vádolják. A bírósági szakban lévő ügy tárgyalásain kiderült, hogy Veres 2012 decemberében 5 millió forintot és egy gépkocsit kapott egy helyi vállalkozótól, cserébe a város 180 millió forinttal támogatta a vállalkozót. Az 5 millió forintos kenőpénzt Veres Margit négyszemközt másnap átadta Tiba István akkori polgármesternek, országgyűlési képviselőnek. Tiba a bíróság előtt azt állította, hogy ez csak egy baráti kölcsön volt, amit később két részletben fizetett vissza. Csakhogy ez a kölcsön nem szerepelt Tiba 2012-es vagyonnyilatkozatában, emiatt vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztem Tiba István ellen. A múlt héten a Mentelmi bizottság elnöke levélben tájékoztatott, hogy nem indítja el az eljárást, ugyanis a képviselő úr pótolta a 2012-es vagyonnyilatkozatából hiányzó 5 millió forintos tartozását három és fél év után.

 – Közben a napokban újabb tárgyalás volt a bíróságon, ahol vallott Tiba egykori alpolgármestere, aki szerint Veres és Tiba félrevezették az egész képviselő-testületet annak érdekében, hogy a nagylelkű helyi vállalkozó megkaphassa a várostól azt a bizonyos 180 millió forintot. Az is kiderült, hogy újabb hangfelvételek meghallgatására is sort fog keríteni a bíróság, ami azt jelenti, hogy újabb csontvázak hullhatnak ki a fideszes korrupció ezen méretes szekrényéből. Államtitkár úr, a kérdéseim a következők, amelyekre kérem, konkrét, egyenes válaszokat adjon!

– Helyesnek tartja, hogy valaki három és fél év után javítja ki a vagyonnyilatkozatát egy büntetőügyben előkerült tények miatt, és ennek semmilyen következménye nincs?

– Államtitkár úr is szokott-e ehhez hasonló baráti kölcsönöket kapni?

– Tisztában voltak-e azzal, milyen érintettsége van Tibának ebben az ügyben, amikor Lázár János tavaly kinevezte őt miniszteri biztosnak?

– A Fidesz és az MSZP is támogatta a 2014-es választáson Veres Margit indulását, ön szerint helyes volt-e indítani?

– Kívánnak-e valamit tenni annak érdekében, hogy a korrupcióban érintett fideszes politikusok eltűnjenek a közéletből, mielőtt rács mögé kerülnek?

– Kívánnak-e valamit tenni annak érdekében, hogy a korrupcióban érintett fideszes politikusok eltűnjenek a közéletből, mielőtt rács mögé kerülnek?

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): – Képviselő Úr! Tiba képviselő úr iránti rajongásával lassan már nehezen tudok mit kezdeni. Immár harmadjára sikerül feltennie ugyanazt a kérdést. Azt tudom javasolni, amit az előző alkalommal is: vegyen elő egy jogi tankönyvet, nézze meg, mi a különbség a tanú és a vádlott között, és fogadja el, hogy a Jobbikkal szemben a kormány sem pró, sem pedig kontra nem próbál előrevetíteni semmilyen bírósági döntést.

Növelik-e az állami felsőoktatási férőhelyek számát?

IKOTITY ISTVÁN, (LMP): – Államtitkár Úr! A Lehet Más a Politika értékeli azt a kevés jót is, ami az oktatás területén történik. Ilyen jó hír volt pár napja, hogy a tavalyihoz képest 5 százalékkal többen, több mint 111 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba. Már 2015-ben is láthattunk egy minimális emelkedést, amely úgy látszik, most folytatódott. Természetesen még közel sem beszélhetünk a korábbi jelentkezési kedv visszatéréséről, hiszen pár éve még 140 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, ahhoz képest még most is több tízezer jelentkező hiányzik.

– A jelentkezők számának csökkenését nem lehet csupán demográfiai adatokkal magyarázni. A KSH adatait erre vonatkozóan kikértük, és azt láttuk, hogy az adott korosztályon belül is csökkent a felvételiző fiatalok és a felvett hallgatók száma. A korábbi, felsőoktatást leépítő intézkedések riasztották el nagyrészt a fiatalokat a továbbtanulástól, no meg ezzel összefüggésben az egyre gyorsuló kivándorlás. Sok fiatal már nem Magyarországon képzeli el a felsőoktatási tanulmányainak a megkezdését sem.

– Tavaly 72 ezer fő jutott be egyetemekre, főiskolákra, korábban ez a szám elérte a 100 ezret is. Az LMP célja a tudásalapú társadalom megteremtése. Mi kimondjuk, hogy tízből négy személy legyen diplomás Magyarországon, ez segíti a tudásgazdaság megerősítését. A diploma az egyéni és a társadalmi felemelkedés útja, versenyképességünk és fenntartható fejlődésünk záloga. Kérdezem:

– Bár a jelentkezők száma most újra bővült, de vajon bővítik-e az állami felsőoktatásban a férőhelyek számát?

– Célja-e a kormánynak, hogy látva a jelentkezők számának bővülését, állami férőhelyekkel, ösztöndíjakkal segítse a magyar fiatalok diplomához jutását?

– Célja-e a kormánynak, hogy látva a jelentkezők számának bővülését, állami férőhelyekkel, ösztöndíjakkal segítse a magyar fiatalok diplomához jutását?

 Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára):  – Képviselő Úr! 2013 óta már nincsenek keretszámok, kivezettük ezt a korábbi szabályozást. Egyetlenegy pontszám, egyetlenegy mértéke van annak, hogy ki kerül be és hányan kerülnek be az egyetemekre, főiskolákra, ez pedig az a pont, amit a felvételi kapcsán elérnek, ez határozza meg, hogy ki kerülhet felvételre, nincsen ennek semmilyen más befolyásoló tényezője. Tehát kinek-kinek a saját teljesítménye, a tudása, a saját pontszáma határozza meg, hogy bekerülhet-e, ha igen, hova, és államilag finanszírozott állami ösztöndíjas helyre vagy pedig nem. Egyebekben pedig csak az egyetemek kapacitása az, ami bármiféle határt szab annak, hogy kit és hogyan vesznek fel. A minimális pontszám-követelményeket tehát és az egyetemek kapacitása határozza ezt meg.

– Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre jelentkezők egy rangsorban versenyeznek. Tehát amennyiben valaki megfelel a jogszabályi minimumkövetelményeknek, az is előfordulhat adott esetben, hogy mindenkit állami ösztöndíjas képzésre vegyenek fel. 2016-ban alap- és osztatlan képzésen 280 pont, felsőoktatási szakképzésen 240 pont, mesterképzésen pedig 50 pont az a minimális szint, amely a felvételi során a sikerességhez elengedhetetlen. 2016-ban 41 szakon került megállapításra a jogszabályi minimumpontszámnál magasabb minimumpontszám-követelmény, szintén a tudás jegyében, ami mellett ‑ mint a képviselő úr mondta ‑ az LMP is elkötelezett. 72 ezren kerültek felvételre az elmúlt esztendőben, 72 260-an, és közülük 55 882-en állami ösztöndíjas helyre nyertek felvételt, így tehát az a keret, amely tavaly került meghatározásra állami ösztöndíjas keretre, nem került teljes mértékben kihasználtságra, nagy valószínűséggel idén sem fog erre sor kerülni. Ugyanakkor arra felhívnám önnek is a figyelmét, hogy az érettségizők száma 2013 és ’16 között  72 600-ról 66 ezerre csökkent.

Milyen közúti fejlesztések várhatóak a 2014-2020. év közötti európai uniós időszakban a Hajdú-Bihar megyei térségben?

BODÓ SÁNDOR, (Fidesz): – Államtitkár Úr! Egy térség, egy település fejlődését nagymértékben meghatározza, hogy milyen a megközelíthetősége, milyen közúti összeköttetésekkel rendelkezik. Ez nemcsak az ott élők számára fontos, hanem a térségben befektetési lehetőséget keresők, az oda látogató külföldi, belföldi vendégek számára egyaránt. Úgy vélem, hogy a XXI. században a biztonságos és gyors közlekedés iránti igény nem különleges kívánság, hanem alapvető joga az embereknek.

– Örömteli, hogy a kormány elkötelezett a közútfejlesztés ügyében, és az általa elfogadott nemzeti közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztési stratégia, valamint az Európai Unió új, 2014-2020-ig tartó pénzügyi ciklusa közlekedésfejlesztési szempontból rendkívüli potenciált hordoz. 2014-2020 között az integrált közlekedésfejlesztési operatív programban és az európai hálózatfejlesztési eszközből a magyar közlekedésfejlesztésre összesen mintegy nettó 1605 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, amit további uniós és hazai források egészítenek ki.

– Az Európai Unió elfogadta az integrált közlekedésfejlesztési operatív programot, amire joggal lehetünk büszkék. A következő lépésben szükséges, hogy a kormány nagyprojektjeit is elfogadja a hazai közúthálózat fejlesztése érdekében. Ezeket a fejlesztéseket mindig összefüggéseiben is kell szemlélni, hiszen egy-egy beruházásnak nemzetközi vonatkozásai is vannak. Ilyen például a választókerületemben a Hajdú-Bihar 5. számú választókörzet is, ahol Románia felől jelentős forgalom mutatkozik, és fokozottan érintik Püspökladányt és annak körzetét. Meglátásom szerint a fentebb említett elvárásokon túl nagy hangsúlyt kell fektetni a szakmaiságra, hiszen komoly, milliárdos fejlesztéseknél maximálisan törekedni kell a lehető legjobb minőségre, tartósságra, költséghatékonyságra. Ezért is kérdezem:

– Milyen közúti fejlesztések várhatóak a ’14-20 közötti időszakban, európai uniós időszakban, illetve milyen útfelújítási munkálatok kezdődnek az idei esztendőben a térségben?

– Lesz-e pénz a mellékúthálózat fejlesztésére?

– Lesz-e pénz a mellékúthálózat fejlesztésére?

TASÓ LÁSZLÓ, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – 2007-2013-ban bizony mostohagyerek volt egész Kelet-Magyarország a források elosztása területén. Ebben Hajdú-Bihar megyét is ki kell emelnem, hogy bizony-bizony a sok fejlesztés, amit akkoriban elterveztünk és szerettünk volna megvalósítva látni, azok mind elmaradtak. Fontos beruházásokat húztak ki a listáról, és láttuk azt, hogy megint csak a sor végére kerülünk. De hál’ Istennek, 2010-től kezdődően Észak-Magyarországon, Dél-Magyarországon, Kelet-Magyarországon, Magyarország vidéki településein, térségeiben megindulhattak a fejlesztések, és hál’ Istennek, Hajdú-Bihar megyében is nagyon sok olyan komoly beruházást kezdhetünk el és kezdődött már el, amelyre jogosan büszkék az ott élők, hisz nagyon vártak már rá. Ezek között a Románia felől érkező teherforgalom mérséklését segíteni fogja majd, amikor ki fog épülni. Folytatni fogjuk az M35-ös továbbépítésével a határig tartó szakaszt, amely Berettyóújfalu térségében már az M4-esbe csatlakozik majd, onnan pedig meg fog épülni az a folyosó, amiről több alkalommal a legutóbbi időszakban szóltak.

– Lesz gyorsforgalmi kapcsolatunk Romániával, tehát magyarul: azt a korridort, amit terveztünk megvalósítani, a jövő évtől kezdődően mindenképpen kezdjük megvalósítani. De szeretnénk már elkezdeni ebben az évben az M35-öst és az M4-est is és természetszerűen azokat a fejlesztéseinket, amelyekre már készülünk. A 471. számú főút felújítása megkezdődött, annak a 32 kilométer szakaszát is természetszerűen határidőre be fogjuk majd fejezni. A 42-es, 47-es utak fejlesztése is sorra kerül, sőt a 47-est úgy is tervezzük, hogy továbbra is, amit megkezdtünk már a déli szakaszon, folytatjuk észak felé, és a kétszer kétsávosítás is be van tervezve.

– Pillanatnyilag örömmel számolhatok be arról, hogy mennek a fejlesztések, a felújítások, 48 kilométeren újul meg Hajdú-Bihar megyében nagyon sok útszakasz, és azt gondolom, hogy ez a lépés tovább fog folytatódni, hiszen a következő évben a kormány indítani tervez egy százmilliárd forintos beruházási csomagot, amelyből Hajdú-Bihar megye nem fog kimaradni.

Mit kíván tenni a kormány a kullancsok okozta fertőző betegségek megelőzése érdekében?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): – Államtitkár Úr! A kullancsok első inváziója áprilistól júniusig tart. Az egyre enyhébb telek miatt kezd kritikussá válni a helyzet Magyarországon. A kullancsok terjesztik a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást, valamint a Lyme-kórt. Ezek közül az előbbire létezik Magyarországon kétféle védőoltás is, amelynek beadatása azért nagyon fontos, mert a kialakult fertőzés ellen sajnos nem létezik specifikus vírusellenes kezelés, ezért a leghatékonyabb védelmet a megelőzés jelenti.

– A betegség 1 százaléka halálos, 10 százalékában maradandó bénulással gyógyul, és további 30-40 százalékban szellemi és fizikai károsodás marad vissza a megfertőzöttnél. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásra védőoltások vannak forgalomban Magyarországon. A teljes védettség kialakulásához három oltás beadatása szükséges, majd ezután 3-5 évente emlékeztetőoltásra van szükség. Egy-egy vakcina ára körülbelül 6-10 ezer forint körül mozog, ezért sokan nem tudják ezt megvásárolni, így pedig védekezni sem tudnak a betegség ellen. Úgy tűnik, hogy a kormány jelentősége ellenére sem tulajdonít elég figyelmet erre, ahogy egyébként az egészségügy egyéb problémáira sem figyel oda.. Ezen a hozzáálláson mihamarabb változtatni kéne, hiszen az emberek egészsége az egyik legfontosabb közügy kellene hogy legyen. Mindezek miatt kérdezem:

– Mit kívánnak tenni a kullancsok okozta fertőző betegségek megelőzése érdekében?

– Mikorra tervezi vagy tervezte-e a kormány az ingyenes, kullancs elleni védőoltás biztosítását, legalább a gyermekeink számára?

– Idén mennyit költenek kullancsirtásra?

– Idén mennyit költenek kullancsirtásra?

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Az elmúlt hetekben végre megint jó idő van. Egyre többen szeretnek kimenni a parkokba, egyre többen szeretnek kimenni az erdőbe kirándulni, ami nagyon jó és nagyon helyes is. Éppen ezért a megelőzésre, illetve a tüzetes átvizsgálásra a kullancsok kapcsán érdemes már most, a tavasz elején felhívni a figyelmet. Megfelelő öltözködéssel, illetve különböző riasztószerek alkalmazásával tudjuk kiküszöbölni azt a két betegséget, amelyet a képviselő asszony is mondott. Egyrészről a kullancs encephalitist, az agyhártyagyulladást, másrészről a Lyme-kórt, az agyvelőgyulladást. Szerencsére Magyarországon ezeknek a betegségeknek a mutatói jól alakultak, hiszen a kullancs encephalitisnak a 90-es évek közepéhez képest jelentősen csökkent és tartósan alacsony is maradt az előfordulása.

– Fontos volt, hogy az Országos Epidemiológiai Központ két esztendővel ezelőtt kiküldött egy országos tájékoztatót minden magyar háziorvosnak, amelyben a figyelemfelhívás mellett tájékoztatta őket, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban védekezni és felkészíteni a betegeiket is a kullancsokkal, a kullancsidőszakban való fertőzésekkel szemben. Mint azt sokan talán jól is tudják, magának a kullancsnak az eltávolítása nem igényel orvosi beavatkozást, azt mindenki maga is elvégezheti. Ahogy a képviselő asszony is mondta, vannak védőoltások, amelyek az egyik betegségcsoport ellen védenek, a másikkal szemben viszont nem nyújtanak immunitást. De itt három oltásra van szükség az alapimmunitás kialakításához.

– Nos, az eltávolítás mikéntjéről, a testrészeknek, főleg a lágy testhajlatoknak az átvizsgálásáról is szólt az a tájékoztató anyag, amelyet az Epidemiológiai Központ küldött ki. Azt hiszem, hogy innen is mindenkinek felhívhatjuk a figyelmét mind a védekezésre, felkészülésre, mind pedig egy-egy erdei kirándulás után az átvizsgálásnak, az ellenőrzésnek és a kullancsok eltávolításának a fontosságára.

Meddig vehetik igénybe a CSOK-ot gyilkosok, menekültek és munkakerülők?

NOVÁK ELŐD, (Jobbik): – ÁllamtitkárÚr! A családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK, jelenleg akkor igényelhető a kormányrendelet szerint, ha az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság nem állapította meg. Ez az igénylőre és vele együtt házastársára nézve előírásra kerülő, konjunktív feltétel azt jelenti, hogy a kedvezményből a család csak akkor kerül kizárásra, ha az igénylő és a házastársa elítélése is bekövetkezett, tehát amennyiben csak az egyikük volt büntetve, akár emberölésért, a kedvezmény igénybe vehető. Bizonyára nem ez volt a szándékuk, csak egy jogalkotói hiba ez, hogy a „vagy” szó helyett „és”-t írtak, mégis leszavazták a Jobbik ezt orvosolni szándékozó határozati javaslatát, ezért kérem, tegyék magukévá javaslatunkat.

– Másrészt: az otthonteremtés állami támogatásának a magyar családi otthonok megteremtését kell szolgálnia, és nem a migránsként érkező, majd később esetleg valamilyen, hazánkban maradásra jogosító státuszt megszerző idegenekét. Így a bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott, tehát magyar állampolgársággal nem rendelkező személyek részére a CSOK felvételét nem tenné lehetővé a Jobbik, erre uniós előírás, elvárás sincsen. Miért írták hát bele őket a kormányrendeletbe?

– Harmadrészt pedig: a CSOK igénybevételének legyen feltétele az, hogy mind az igénylő, mind a házastársa biztosított legyen. Ennek körében biztosítási jogviszonyként kerüljön elfogadásra a csecsemőgondozási díjban, a gyermekgondozási díjban, továbbá a gyermeknevelési támogatásban részesülés is. A Jobbik szerint nem elegendő, ha csak az egyik szülőnek van társadalombiztosítása. Lehet persze hozni egyedi eseteket, ellentétes példákat, de általános szabályként ez volna a helyesebb. Államtitkárúr, tisztelettel várom kormányzati önfényezéstől mentes válaszát!

– Meddig vehetik tehát igénybe a CSOK-ot gyilkosok, menekültek és munkakerülők?

– Meddig vehetik tehát igénybe a CSOK-ot gyilkosok, menekültek és munkakerülők?

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): – Képviselő Úr! A polgári kormány azért indította el most januárban az új otthonteremtési programot, mert azt szeretné elérni, hogy minden magyar család saját lakáshoz vagy házhoz jusson elérhető áron. A program a kormány szándékainak megfelelően a gyermekvállalást is ösztönzi, ami azért fontos, mert ismerjük, hogy a hazai népesedési adatok nem elég jók. Éppen ezért a CSOK-igénylés feltételrendszerének meghatározásakor a kormány igyekezett a lehető legtágabb körnek lehetőséget biztosítani az otthonteremtésre, ezáltal is segítve a gyermekvállalást. E cél érdekében nem tartjuk helyesnek kizárni az otthonteremtési programból azokat sem, akik büntetőjogi mentesítésüket követően sikeresen újraintegrálódtak a társadalomba. Ez az álláspont egyébként nem megy szembe a kormány általános álláspontjával, miszerint a bűnözőknek börtönben a helyük.

– Képviselő Úr! Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy amennyiben beemelnénk az önök javaslatát a rendeletbe, az hátrányos helyzetbe hozhatná az egykori bűnelkövetők gyermekeit is. Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy az önök javaslata alapján annak a volt jobbikos képviselőnek a gyermeke is hátrányos helyzetbe kerülhetne, akit 2011-ben elítéltek hivatalos személy elleni erőszakért.

– Ami a nem magyar állampolgárokat illeti: úgy gondoljuk, hogy azok, akik a magyar jogszabályokat tiszteletben tartva, törvényesen tartózkodnak hazánkban, és munkájukkal Magyarországot kívánják gyarapítani, megérdemlik azt a lehetőséget, hogy igényelhessék a családi otthonteremtési kedvezményt.

-Képviselő Úr! Engedje meg, hogy nem önfényező információként, de mégis tényközlésként arról tájékoztassam, hogy az idei első két hónapban, tehát a bevezető szakaszban több ezer igénylést fogadtak már be a bankok otthonteremtési támogatásként. Mintegy 6 milliárd forint értékben, a támogatások 55 százaléka nagycsaládosokhoz kerül, tehát minden második, új ingatlanhoz CSOK-ot igénylő nagycsaládos vagy nagy családban szeretne élni, ez egy fontos tény. Ebből is jól látszik, hogy bár lehetnek véleménykülönbségek részletkérdésekről, de az otthonteremtési program érdemi segítséget nyújt a gyermeket vállaló családoknak.

Továbbra is tétlenül figyelik százezrek kivándorlását?

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP): – Brutálisan rossz a helyzet a fiatalok kivándorlásával kapcsolatban. Két olyan adat is napvilágot látott az elmúlt időszakban, amely szerint gyorsuló ütemben mennek el Magyarországról a fiatalok. A KSH adatairól van szó, úgyhogy remélem, nem ellenzéki propagandának fogják nevezni a Statisztikai Hivatal tevékenységét. Azt látjuk a számokból, a KSH számaiból, hogy tavaly 33 ezren döntöttek úgy, hogy tartósan elhagyják az országot. Ráadásul azért azt is tudniuk kell, hogy ez a szám jelentősen alábecsült lehet, hiszen csupán azokat tudják megszámolni az adatgyűjtés természetéből fakadóan, akik be is jelentették ezt a hivatalos hatóságnál, vagyis azt a tényt, hogy ők elmennek innen. De már ez a 33 ezres szám is negatív rekord, gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy kisvárosnyi fiatalt veszített el Magyarország, mégpedig azért, mert nem találták meg itthon a számításaikat.

– Van egy másik hír is, amely a jegybank kimutatásait veszi alapul, talán a jegybankot se tudják ellenzéki propagandával vádolni. Az derült ki ebből, hogy összesen 950 milliárd forintot kerestek azok a magyarok, akik átmennek ingázni egy külföldi országba és ott vállalnak állást. Itt is szintén fiatalokról van szó egyébként döntően, és inkább az alacsonyabb bérek miatt vállalnak külföldön munkát, Ausztriára és Németországra esik leginkább a választásuk. Hozzá szeretném tenni: ha ezek az emberek Magyarországon tudnának dolgozni, ha csak átlagbérre lennének bejelentve, már akkor is 120 milliárdos adó- és járulékbevétellel gazdagodhatna a hazai költségvetés. Ez azt jelenti, hogy 120 milliárd forint adó- és járulékbevételről mond le a költségvetés azért, mert nem tud normális béreken állást kínálni ezeknek a fiataloknak.

– ÁllamtitkárÚr! Ha ezek a tendenciák így folytatódnak ‑ és nincs okunk feltételezni, hogy ne folytatódnának -, idén akár már 100 ezer fiatal is elmehet Magyarországról, nem kalandvágyból, hanem azért, mert itthon nincs nekik megfelelő helyük, nincsenek olyan körülmények, amelyek az ő számításaikat beteljesítenék.

– Mit gondol erről a helyzetről a magyar kormány?

– Mit gondol erről a helyzetről a magyar kormány?

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára):- Képviselő Asszony! Ha összehasonlítjuk más közép-európai országokhoz képest, hogy mennyi ember dolgozik külföldön százalékos arányban, akkor azt láthatjuk, hogy messze-messze elmarad Magyarország azoktól az országoktól, ahonnan tényleg sokan mennek Nyugat-Európába dolgozni. Lengyelországban, ha a szejmben lenne egy vita arról, hogy a lengyelek hány százaléka dolgozik külföldön, akkor 6 százalék körüli számot mondanának, míg itt ön is 33 ezer főt említett. Magyarországon összességében körülbelül 2 százalékra becsülik azoknak az arányát, akik külföldön dolgoznak, ez Lengyelországban 6 százalék. Még hevesebb vitát váltana ki valószínűleg Bukarestben egy hasonló vita, hiszen a román lakosság 10 százalékáról mondják, hogy külföldön dolgozik. Ezekhez képest a magyar szám, a magyar adat azt mutatja, hogy sokkal több magyar gondolkozik úgy lengyel és román barátainkkal összehasonlítva, hogy inkább a saját országában, a saját szülőhazájában képzeli el a jövőjét.

– Természetesen a külföldi munkavállalás lehetősége mindenkinek adott. Nyilván van, aki a jobb pénzért, a jobb megélhetésért próbál máshol is szerencsét, van, akit kihívás, van, akit a kíváncsiság vezényel, de nem vehetjük el senkitől azt a jogot, azt a lehetőséget, hogy az Unión belül a szabad munkavállalás lehetőségével élve megválassza máshol a munkahelyét vagy lakóhelyét. Mi arra törekszünk, hogy itthon kedvező feltételeket kínáljunk mindenkinek.

– 2012-ben volt a csúcspont az ifjúsági munkanélküliség tekintetében, azóta a fiatalok munkanélküliségi rátája a felére csökkent, és nem véletlenül, nem spontán folyamatok következtében, hanem ebben nagyon nagy része volt a munkahelyvédelmi akciótervnek, és fontos része volt az ifjúsági garanciaprogramnak is. Az ifjúsági garanciaprogram 200 milliárd forintos összértékű. Mindemellett olyan család- és otthontámogatási rendszer van a CSOK keretében, amely Nyugat-Európában nem igazán jellemző: ott valaki egy élet munkája mellett is lehet, hogy csak bérlakásban élhet, itt Magyarországon saját lakást vehet magának. A reálbérek 15,4 százalékkal emelkedtek, és maga a munkahelyvédelmi akcióterv 161 ezer fiatalnak segített összesen 379 milliárdos adókedvezménnyel abban, hogy itthon tudjon 25 éves kor alatt munkát találni.

Kevesebbet költünk gyógyszerekre?

DUNAI MÓNIKA, (Fidesz): – A Fidesz határozott célja az, hogy rendbe tegye az egészségügyet. Sajnos több évtizedes lemaradást kell ezzel orvosolnunk. Fontos elemek és fontos céljaink között szerepel a megelőzési tevékenység, az alapellátás, a sürgősségi ellátás, a mentőszolgálat megerősítése, a kórházak infrastrukturális fejlesztése. Célunk az, hogy a várható életkort, az aktívan eltöltött életkort meghosszabbítsuk, azt kitoljuk, és az is, hogy a gyógyszerek lakossági terheit csökkentsük.

– A magyar emberek elleni véteknek tartom azt, hogy a szocialisták kormányzásuk alatt tönkretették az egészségügyet. A 2010 és 2014 közötti időszak alapvetően orvosolta a korábbi kormányzat gondatlan tevékenysége következtében kialakult torzulásokat. Ezek az intézkedések erős alapokat jelentettek a folytatáshoz. Mind a Fidesz-KDNP, mind Magyarország Kormánya elkötelezett az iránt, hogy az ország egészségügyi helyzete tovább javuljon. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy folyamatosan javuljon a magyar lakosság egészségi állapota.

– Az egészségi állapot javításán, azaz a megelőzésen túl fontos cél a betegek gyógyulási esélyeinek javítása is. A gyógyulási esélyek elősegítésének egyik fontos eleme a támogatott gyógyszerek körének meghatározása és azok elérésének könnyebbé tétele. Ellentétben a 2002 és 2010 közötti szocialista-liberális kormányzás időszakával, amikor a támogatott gyógyszerkörben a lakossági terhek 60 milliárd forinttal emelkedtek  a lakosság terheinek mérséklését a Fidesz-KDNP 2010 óta kiemelt szempontként kezeli. Kérdezem:

– Milyen további előrelépések történtek és várhatóak a gyógyszerek árát érintően? 

– Milyen további előrelépések történtek és várhatóak a gyógyszerek árát érintően? 

 Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára):- Igyekszem röviden összefoglalni, hogy mennyi mindent tett a kormányzat az elmúlt években azért, hogy a betegek gyógyszerkiadásai csökkenjenek, hiszen jól láttuk, hogy előtte hogyan nőtt évről évre az, amit egy általában idős, beteg embernek ott kellett hagyni a patikában, hogyan növekedtek ezek a terhek.

– Először is arra törekedtünk, hogy a gyógyszerhatóság által is meghatározott módon a helyettesíthetően alkalmazható gyógyszereknél érjünk el nagyarányú árcsökkenést. Ebben a körben számos gyógyszernek az ára minden évben ezáltal csökkenni tudott. Egy újfajta eljárást, az úgynevezett vaklicitet vezettük be. Félévente a finanszírozó minden esetben versenyt hirdet a gyógyszerek áraival kapcsolatban, és az az újdonság, hogy maguk a gyógyszerkészítők, -gyártók nem látják egymás licitjét, egymás tétjeit, hogy mennyiért szállítanák be ezeket a gyógyszereket. Az első teljes évben ez 7,5 milliárd forintos árcsökkenést jelentett a magyar betegeknek. Ezt a következő évben, 2013-ban további 2,5 milliárd forint követte, tehát összességében 10 milliárd forinttal jártak jobban a betegek ennek az új módszernek, a vaklicitnek a bevezetése nyomán, de 2014-ben ezt további 2 milliárd forint követte.

– Nézzünk pár konkrét példát! 2010-ben egy gyomorsavcsökkentő gyógyszernek az ára 1000 forint volt, ma ugyanezt a hatóanyagot tartalmazó készítményt megkaphatják 200 forintért. 2010-ben egy koleszterinszint-csökkentő gyógyszernek, amit sajnos szintén sokan szednek, 2200 forint volt az ára, most ugyanezt a hatóanyagot tartalmazó készítményt 600 forintért tudják megvásárolni. Azt hiszem, ez mind magáért beszél. 2016. április 1-jével csökkentek legutóbb a gyógyszerek árai, 59 gyógyszer ára átlagosan 13,6 százalékkal. 50 százalékkal csökkent egy refluxgyógyszer ára, de skizofrénia, bipoláris zavarok esetén is nagymértékű csökkenés volt a gyógyszerek árában. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »