Utcai harcok után koalíciós összetűzés Németországban

Utcai harcok után koalíciós összetűzés Németországban

BERLIN, HAMBURG. A szövetségi kormányt alkotó pártok közötti heves összetûzésébe torkollt Németországban a hamburgi G20-csúcs alatt történt zavargásokról folytatott vita.

Aki elfogadhatatlan módon Hamburg szociáldemokrata (SPD) polgármestere, Olaf Scholz távozását követeli a hét végén történt rendbontások miatt, annak a kancellár, "Angela Merkel lemondását is követelnie kell" – emelte ki egy szerdai lapinterjúban Sigmar Gabriel alkancellár-külügyminiszter, az SPD egyik vezetõ politikusa, a párt korábbi elnöke. 

Ez már a kampány része   

A Berliner Morgenpost címû lapnak elmondta, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetségnek csak a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás fontos, és a hamburgi zavargások ügyét felhasználva "gonosz és alávaló választási kampányt folytat". Ezzel szemben a dolga az lenne, hogy a szociáldemokratákkal együtt választ keressen arra a kérdésre, hogy a hamburgi erõszakos bûnözõk miként tudták európai szinten megszervezni magukat, miként fordulhatott elõ, hogy az európai rendõri szervek és a hírszerzõ szolgálatok nem rendelkeztek elég információval a szervezkedésrõl és nem tudták megakadályozni az zavargók beáramlását Hamburgba, és hogy a politikának milyen tanulságokat kell levonnia mindebbõl Németországban és Európában.   

Sigmar Gabriel szerint "az álnokság csúcsa", hogy miközben Angela Merkel és kancelláriaminisztere, Peter Altmaier "krokodilkönnyeket ejt" és a szolidaritásáról biztosítja Olaf Scholzot, a CDU/CSU alsóbb szintjein "országos hangulatkeltés" zajlik a szociáldemokraták ellen "az úgynevezett "baloldali terror" " állítólagos támogatása miatt.   

Angela Merkel még kedden, az interjúból elõzetesen ismertetett részletekre visszafogottan reagált, azt mondta, biztos benne, hogy a CDU/CSU és az SPD koalíciója kitart a ciklus végéig. Hozzátette: nagyon örült, hogy Sigmar Gabriel a német diplomácia vezetõjeként részt vett a hamburgi csúcson, és ezzel hozzájárult a találkozó sikeréhez.   

A baloldalra árnyék vetõdött

A pártszövetség más szintjein viszont élesen bírálták az SPD politikusát. Gabrielnél "kiégtek a biztosítékok" – mondta a CSU fõtitkára, Andreas Scheuer a Bild címû lapnak.

A CDU konzervatív irányzatának egyik vezetõ alakja, a párt fiatal nemzedékének reménységeként számon tartott Jens Spahn pedig a Deutschlandfunk országos közrádiónak azt mondta, hogy Sigmar Gabriel felháborodást színlelve el akarja terelni a figyelmet az igazán fontos kérdésrõl, arról, hogy az SPD, a Zöldek és a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) miért viszonyul közömbösen a szélsõbaloldalhoz. A hamburgi zavargások után széles körû társadalmi vitára van szükség a szélsõbaloldal társadalmi beágyazottságának okairól – tette hozzá a CDU elnökségi tagja.   

Az SPD elutasítja, hogy bármi köze lenne a zavargásokhoz. A "baloldaliság és az erõszak egymást kölcsönösen kizáró fogalmak" – nyilatkozott kedden Martin Schulz pártelnök-kancellárjelölt. A Zöldek és a Baloldal részérõl is elítélték a zavargásokat és elhatárolódtak az erõszakos bûncselekmények elkövetõitõl.  

Egyre több a szélsõbaloldali csoport

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) július elején bemutatott éves jelentése szerint a hivatalnál nyilvántartott szélsõbaloldali csoportok létszáma 26 700-ról 28 500-ra, 2012 óta a legmagasabbra emelkedett. Az erõszakra hajlamosként számon tartott szélsõbaloldaliak száma 10 százalékkal 8500-ra nõtt. A hozzájuk köthetõ erõszakos bûncselekmények száma viszont csökkent, 1608-ról 1201-re. A bûncselekmények valamennyi típusát együttvéve is mérséklõdött a szélsõbal veszélyessége, az esetek száma 2246-ról 1702-re csökkent. Ez azonban fõleg annak tulajdonítható, hogy nem volt olyan esemény, amelyre nagyszabású tiltakozó akciókat szervezhetett volna a szélsõbaloldali szubkultúra.   

A BfV nyilvános jelentése nem tartalmaz adatokat arról, hogy mennyi szélsõbaloldalit tartanak számon fokozottan veszélyesként, súlyos erõszakos bûncselekmény elkövetésére hajlamos emberként. A Die Welt címû lap szerdán közölt értesülése szerint a belsõ elhárításért felelõs nemzetbiztonsági szolgálatnál mindössze 4 ilyen személyt tartanak számon, további 120-ról pedig azt feltételezik, hogy logisztikai vagy egyéb segítséget nyújthatnak súlyos bûncselekményekhez.   

Elnézõk a szélsõballal szemben  

Thomas de Maizere szövetségi belügyminiszter egy hétfõi nyilatkozatában kiemelte, hogy a hatóságok lemaradásban vannak a szélsõbaloldal felõl fenyegetõ veszélyek elhárításában. El kell érni, hogy "pontosan ugyanazzal a keménységgel" szálljanak szembe a szélsõbaloldali erõszakkal, mint a szélsõjobbról fenyegetõ veszélyekkel – mondta a miniszter.   

A múlt hét végi csúcstalálkozó alatt történt zavargásokkal összefüggésben kiadtak 51 elfogatóparancsot és õrizetbe vettek 186 embert, köztük 132 német, továbbá 8 francia, 7 olasz, 5 svájci, 4-4 török és orosz, 3 lengyel és 2-2 holland, spanyol és portugál állampolgárt. További 225 embert elõállítottak, köztük 67 külföldit, akik 13 különbözõ országból érkeztek. Az összecsapásokban csaknem 500 rendõr sebesült meg.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »