Újrarajzolták Magyarország vadászati térképét

Újrarajzolták Magyarország vadászati térképét

Semjén Zsolt és Lázár János szigorúbb szakmai és etikai kontrollt szeretne.

Átalakul a vadászat hazánkban: az új, jövőre hatályba lépő törvény az ország területét természetföldrajzi szempontok szerint 52 tájegységre osztotta, amelyek együttesen további 1455 vadgazdálkodási egységre tagolódnak. A vadászterületek körülbelül egyharmadában tudni már, hogy melyik társaság kapja meg húsz évre a vadászati jogot. A jogszabály emellett megoldást kínál az éves szinten milliárdos tételt jelentő vadkár rendezésére – közölte a Magyar Időkkel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A jövő év elején hatályba lép az új vadászati törvény, ez alapjaiban alakítja át a hazai vadászéletet. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a jogszabály egyik nagy érdemének a korrekt vadkárrendezést tartja. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken ugyanis a vadak milliárdos károkat okoznak. Évtizedeken át vitáztak arról: mennyiben tartoznak ezt megfizetni a vadgazdálkodók, illetve hogy milyen kötelezettségek terhelik a földművelőket a megelőzésben. Az új törvény kidolgozásakor azonban megállapodás jött létre a vadász- és az agrárkamara között. Ez kimondja: a vad hozzátartozik az erdőhöz-mezőhöz – akár vadászható, akár védett fajról van szó –, így egy bizonyos mértékig nem is beszélhetünk „károkozásról” a természetes élettevékenységével kapcsolatban.

A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a gazdálkodó köteles együttműködni a vadkár elhárításában, továbbá előírja, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak pontosan meg kell határoznia a vadkárbecslés szabályait, korábban ugyanis hivatalosan meghatározott módszertan hiányában nagy eltérések voltak egy-egy eset megítélésében.

Érdemes kiemelni azt is, hogy az új törvény átrajzolta hazánk vadászati térképét: az országot természetföldrajzi szempontok szerint 52 tájegységre osztották, élükön egy-egy tájegységi fővadásszal, akiknek elsődleges feladata a szakmai munka koordinálása, a vadgazdálkodók segítése lesz. A tájegységek összesen 1455 vadgazdálkodási egységre tagolódnak, ezek vadásztársaságok kezelésében vannak. Semjén Zsolt kiemelte: hazánkban a 8,5 millió hektárnyi vadászterületnek mindössze 12 százaléka van állami tulajdonban. Az, hogy egy vadászati egységben ki gyakorolja a vadászati jogot, kizárólag a területén osztozó földtulajdonosok döntésétől függ. A területkijelölések során csak 110 fellebbezés történt, ami jól mutatja, hogy jellemzően konszenzusra törekvő, egyeztetett, szakmai határozatok születtek. Jelenleg a vadászterületek mintegy egyharmadában döntöttek arról, hogy ott melyik vadásztársaság kapja meg a vadászati jogot.

Semjén Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy a területek haszonbérleti idejét a korábbi 10 évvel szemben az új vadászati törvény 20 évben határozta meg. Ezt egyszerre indokolta gazdasági megfontolásokkal és vadvédelmi szempontokkal. Mint kifejtette, egy szarvasbika 12 éves korára válik „golyóéretté”, a tízéves ciklusokkal következésképpen nem lehet felelősségteljesen gazdálkodni. A cél, hogy az arasson, aki vetett. A változtatással tehát az idő előtti kilövéseket és a „vadirtásokat” akarják megelőzni, ami akkor fordult elő, amikor a korábban vadászatra jogosult szembesült azzal, hogy elveszítheti a területét. – Ilyen a jövőben nem tűrhető el. Ha valakit „vadirtáson” kap a vadászati hatóság, annak büntetőjogi következményei lesznek – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

A változások a vadászkamarát is érintik. A bürokráciacsökkentés jegyé-ben a jövő évtől a magyar vadászoké mellett a külföldiek vadászjegyét is az Országos Magyar Vadászati Kamara (OMVK) állítja ki. A Semjén Zsolt és Lázár János kancelláriaminiszter által augusztus végén benyújtott törvénytervezet szerint jogilag is kötelező lesz a kamarai tagság, de a vadászok 99,9 százaléka már most is kamarai tag.

Kérdésünkre a miniszterelnök-helyettes elmondta: szigorúbb szakmai, vadászetikai kontrollt szeretnének a hatvanezer főt számláló magyar vadásztársadalom fölött. Mindezt az is indokolja, hogy a vadászkamara végeredményben egyfajta fegyveres testület, ahol rendnek kell lenni. Hozzátette: a kamarának nagyobb szerepet szánnak kulturális téren is, terveik szerint a jövőben az OMVK veheti át a hatvani vadászati múzeum fenntartását is.

A jövő évi változások után a figyelem a 2021-es vadászati világkiállításra irányul majd. Magyarország csaknem fél évszázada, 1971-ben egyszer már házigazdája volt a világeseménynek, amelyet sok százezer ember, köztük állam- és kormányfők is megtekintettek Budapesten. A rendezvény központjai – a Hungexpo, a hatvani vadászati múzeum, illetve az addigra megújuló állatkert – mellett az egész országot megmozgathatja majd. – Nagy hangsúlyt szeretnénk helyezni a Kárpát-medencei vadgazdálkodás, vadászati kultúra és a hagyományok, valamint a vadgasztronómia bemutatására, míg a Lázár testvérekkel karöltve például fogathajtó-világbajnokságot szervezünk – sorolta Semjén Zsolt.

A kiállítás 2021 szeptemberében lesz. Az eseményt a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács égisze alatt, a fenntartható vadászat jegyé-ben szervezik meg. Mottója a „létfenntartó vadászattól a fenntartható vadászatig” gondolat lehet. Ennek jegyében természettudományos ülések, vad- és környezetvédelemről szóló konferenciák és számos kiadvány várható 2021-ben, beleértve a vadászirodalom klasszikusainak kiadását.

A miniszterelnök-helyettes egy felhívást is megfogalmazott. Eszerint a világkiállításra a magyar vadászoktól várják az érdekes, különleges trófeák, vadászati emlékek felajánlását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem „trófearaktárt” akarnak kialakítani a Hungexpo területén, Hatvanban és az ország sok helyi múzeumában, hanem a helyi fauna sokszínűségét, jellegzetességeit, a vadászat örökségét kívánják bemutatni. Ő maga is adományoz barátaival trófeákat, emellett magángyűjtemények nyilvánossá tételét, bemutatását is tervezik, valamint külföldi felajánlások gyűjtését. Szavai szerint német, búr, török, orosz barátai küldenek majd ottani különlegességeket.

Ugyanerre biztatja a hazai és világjáró vadásztársait, hangsúlyozva a trófeákhoz tartozó engedélyek szükségességét, amelyek rendezésében a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai nyújtanak segítséget. A világkiállítás természetesen a magyar vadászat közép-európai sajátosságaira és hungarikum voltára fókuszál.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »