Újabb pofont adna az USA az adatvédelemnek

Az FBI könnyedén hozzáférhetne a jövőben olyan adatokhoz, amelyekhez eddig nem vagy csak nehézkesen.

A héten kerül az amerikai szenátus bírói bizottsága elé az a tervezet, amely az FBI számára elektronikus hírközlési adatforgalmi információkat (electronic communication transactional records – ECTR) tenne hozzáférhetővé kémkedéssel és terrorizmussal összefüggő ügyek esetén, nem lenne szükség ehhez semmilyen egyéb indoklásra – írja az Engadget. A szóban forgó információk lehetnek egy személy böngészési előzményei, az egyes oldalakon eltöltött időtartam, az e-mail metaadatok, lokalizációs információk és az IP-címek. Ráadásul ezek lekéréséhez nem lenne szükség bírói engedélyre, elég lenne, ha az FBI egy területi irodájának felelőse kitöltene egy úgynevezett national security lettert (NSL), ami nem más, mint egy formanyomtatvány, amely lehetővé teszi a nemzetbiztonsági ügyekhez kapcsolódó adatgyűjtést.

A portál egyébként felhívja rá a figyelmet, hogy az ECTR nem tartalmazza a teljes böngészési előzményt. Tehát ha egy személy megnyitott egy híroldalt, akkor csak annak címe fog szerepelni a tárolt feljegyzésben, arról azonban nem lesz információ, hogy valaki az oldalon pontosan melyik cikkekbe kattintott bele. Ugyanígy a keresőkifejezések sem tárolódnak el, így azok nem képezik részét az ECTR-nek, mint ahogy az e-mailek tartalma sem, csupán azok metaadatai, amelyek alapján pusztán annyi állapítható meg, hogy ki kinek mikor küldött levelet. Ugyanakkor ezek az információk is komoly jelentőséggel bírnak a Szövetségi Nyomozó Iroda számára. A szervezet igazgatója, James B. Comey még februárban azt mondta, a tervezet véget vethet az elektronikus hírközlési adatvédelmi törvény által garantált kiskapunak, amelyet kihasználva a techcégek megtagadták az ECTR átadását az FBI részére.

Tiltakoznak a cégek

Mondani sem kell, a szóban forgó vállalatok nem örülnek a tervezett változtatásoknak. Az úgynevezett ECTR-koalíció – amely magában foglalja többek között a Facebookot, a Foursquare-t, a Google-t, a Yahoo!-t, az Amnesty Internationalt és a Human Rights Watchot is – nyílt levélben tiltakozott a törvényjavaslat ellen. Ahogy írták, ezáltal „elképesztően bizalmas” információk válnának elérhetővé, amelyekből kiderülhet bárki politikai irányultsága, egészségi állapota, vallása, szexuális beállítottsága, és úgy általában a teljes mozgása visszakövethető lenne.

Azt is kiemelték, hogy az FBI az utóbbi tíz év alatt több mint háromszázezer NSL-t bocsátott ki, amelyek által több tízezer rögzített feljegyzést kért be, ahelyett, hogy gondosan megjelölte volna azokat az információkat, amelyekre valóban szüksége volt.

2007-ben a főfelügyelői hivatal megállapította, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda szabálytalanul használta az NSL-dokumentumokat adatgyűjtésre, az információkat korlátlanul tárolta, és olyan ügyekben használta fel azokat, amelyek nem voltak kapcsolatban FBI-nyomozással.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »