Újabb nyomós érvek a szabadkereskedelmi egyezmény ellen

Újabb nyomós érvek a szabadkereskedelmi egyezmény ellen

Akár össze is ugraszthatja a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) az európaiakat és amerikaiakat, ráadásul kizárna egy sor fontos országot, mint például Brazília vagy Kína – állítja a tekintélyes Foreign Policy című lap szakírója. A tervezett társulással szemben egyre több érv hangzik el.

A szabadkereskedelmi egyezménytől való félelem, akár van alapja, akár nincs, már most Amerika-ellenes érzelmeket szít az európai kontinensen – hangoztatja cikkében Hans Kundnani, aki írásának beszédes módon „A TTIP-nek meg kell halnia, hogy a Nyugat élhessen” címet adta. Külön kiemelte, hogy az Európai Unió legerősebb gazdaságában, Németországban már hetven százalék azoknak az aránya, akik ellenzik a megállapodást. Emlékezhetünk rá, hogy Barack Obama amerikai elnök németországi látogatásakor is tömegesen tüntettek a TTIP ellen.

Korábban beszámoltunk róla: noha a korai hatástanulmányok általában az egyezmény várható előnyeit hangsúlyozták, ezeket vagy a TTIP-t teljes mellszélességgel támogató Európai Bizottság rendelte, vagy pedig ismeretlen módszertan alapján készültek. Az első független tanulmány szerzője, Jeronim Capaldo az MNO-nak nyilatkozva ugyanakkor már borús képet festett: szerinte a TTIP nem oldaná meg a kontinensünkön tapasztalható növekedési és munkahely-teremtési problémákat, inkább súlyosbítaná azokat. Kutatása során arra jutott, a szerződés megkötése után számított egy évtizeden belül csökkenne az európai export, ennek legnagyobb vesztesei pedig az észak-európai államok lennének, az amerikaiak viszont várhatóan jól járnának az egyezménnyel.

Összeugraszthatja a szövetségeseket

Hans Kundnani szerint is komoly veszélye van annak, hogy a TTIP visszaüt, ami ellentéteket szítana a két kontinens között. Ha az egyezményt megkötik, az európaiak az amerikaiakat hibáztathatják majd a fogyasztói, egészségügyi, vagy éppen környezetvédelmi szabályok bármilyen szóba jöhető csökkentéséért, míg az óceán túloldalán az okozhat feszültséget, ha például a piacnyitáskor az európai autógyárak versenyképesebbek lesznek, ez pedig elbocsátásokhoz vezethet az Egyesült Államokban.

A TTIP könnyen összehasonlítható a közös európai valutával, ami arra szolgált, hogy közelebb hozza egymáshoz az eurót használó országokat (csakúgy, mint a TTIP Európát), csakhogy ehelyett inkább csak a viszony elhidegülését okozta – ugyanez a veszély Kundnani szerint a transzatlanti egyezmény esetén is fennáll.

Figyelmen kívül hagyni a feltörekvőket?

A szakíró úgy látja: noha Európának és az Egyesült Államoknak mélyítenie kell kapcsolatait, egy hasonló kereskedelmi egyezmény nem megfelelő módszer erre. Abban az időszakban ugyanis, amikor a világban új erőközpontok tűnnek fel, az amerikaiaknak és európaiaknak mind jobban együtt kellene működni olyan országokkal, mint például Kína vagy Brazília. Ebben az esetben viszont a Nyugat nem keresheti csak és kizárólag a saját anyagi boldogulásának eszközeit.

A TTIP támogatói közül sokan hangsúlyozzák az egyezmény stratégiai szerepét, szerintük a partnerségnek hála a Nyugat meghatározhatja majd a 21. század játékszabályait, mint például a demokratikus értékek terjedését. Csakhogy Kundnani szerint kétséges, hogy a feltörekvő gazdaságok akarnak-e egyáltalán csatlakozni ezekhez a szabályokhoz.

Amerikai nyomás

Korábban kiszivárgott iratok szerint egyébként az amerikai tárgyalófél nyomást gyakorol az európaiakra az ügyben, hogy kontinensünkön csökkentsék a génmódosított élelmiszerekkel (GMO) szembeni korlátozásokat, cserébe az amerikaiak az európai autóipar számára ígértek kedvezményeket. Ez Kundnani szerint riasztó jel lehet azok számára, akik ellenzik a GMO-s termékek piacra engedését.

Ismert, az Európai Bizottság két héttel ezelőtti összefoglalója szerint nagyjából félúton tartanak a TTIP-vel kapcsolatos tárgyalások. A dokumentumból kiderült, hogy a tervezett 25 különböző területekkel foglalkozó fejezet közül jelenleg tizenhét esetén létezik olyan szöveg, amely tartalmazza azt, hogy mit akar az EU, és azt is, mit szeretne a TTIP-ben látni az Egyesült Államok is. Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos kedden ugyanakkor arról beszélt: a nehézségek ellenére még az év vége előtt létrejöhet a szabadkereskedelmi megállapodás.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »