Újabb kamu indokokkal utasították el a külföldön élők levélben szavazását

Augusztusban a Fidesz még a népszavazásra és az idő rövidségére való hivatkozással nem járult hozzá a tartósan külföldön élők szavazati jogának könnyítéséhez. Hétfőn az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén a kormánypárti képviselők olyan indokokkal próbálták megmagyarázni, hogy miért nem támogatják a javaslatot, amelyek alapján a lakcím nélküli kettős állampolgároknak sem szabadott volna megengedni a levélben szavazást. A jobbikos törvényjavaslatot előterjesztő Szávay István szerint a színvonaltalan magyarázkodás helyett egyszerűbb volna, ha a Fidesz-KDNP végre kimondaná, hogy szándékosan nehezíti meg több százezer magyar választójogát.

Nem mai téma

A tartósan külföldön élők számára biztosított levélben szavazás ötletét először a Jobbik kezdeményezésére a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) javasolta 2014-es és 2015-ös zárónyilatkozatában. Azóta a nemzeti ellenzék két határozati javaslatot is benyújtott, amelyeket a kormánypártok különböző indokokkal leszavaztak. Legutóbb idén augusztusban a közelgő népszavazásra hivatkozva bojkottálták a rendkívüli parlamenti ülés megtartását. A nyár végén beadott javaslat így most, az őszi rendes ülésszakban került az illetékes bizottság elé.

A törvényjavaslat előterjesztője Szávay István volt, aki ismertette az alapproblémát, miszerint egy Skóciában élő, magyarországi lakcím nélküli erdélyi fiatal a szavazólapot postán kapja meg külföldi címére,  kényelmesen, levélben adhatja le szavazatát, szemben budapesti lakótársával, aki állandó lakcíme miatt csak személyesen, a londoni nagykövetségen tud voksolni. Az indokolatlan diszkrimináció megszüntetése érdekében a Jobbik lehetővé tenné, hogy a tartósan külföldön dolgozó magyarok is élhessenek a levélben szavazás jogával, a képviselő ugyanakkor világossá tette: a levélben szavazás a belföldön élőkre nem vonatkozna, így nem fordulhatna elő olyan káosz, mint ami nemrég Ausztriában volt, és amelyre a Fidesz előszeretettel hivatkozik, amikor a jobbikos javaslat átgondolatlanságát  hangsúlyozza.

A törvényjavaslatra a kormánypárti képviselők a vártnak megfelelően reagáltak: az esetleges hibákat kiküszöbölő saját módosítók benyújtása helyett azt mondták, a javaslat olyan biztonsági kockázatokat rejt magában, amelyek veszélyeztetik a választás tisztaságát, ezért nem tudják támogatni. A fideszes Vas Imre felhívta a figyelmet, hogy a magyar hatóságoknak nincs semmilyen nyilvántartása a külföldön élők lakcíméről, így ilyen alapon 8 millió 200 ezer választópolgár kérhetné, hogy előre kapjon levélcsomagot. Azt már Szávay tette hozzá, hogy az állami szerveknek ugyanúgy semmilyen információja nincs arról, hogy a több százezer kedvezményesen honosított állampolgár közül ki és pontosan hol él külföldön, tehát ilyen alapon a lakcím nélküli „külhoni” magyarok szavazása is biztonsági kockázat.

Távol a valóságtól

Hogy a kormány mennyire nincs tisztában a külföldön élő magyarok élethelyzetével, arra ékes bizonyíték Répássy Róbert fideszes képviselő érvelése, miszerint az érintetteknek azért nem jelent problémát több száz kilométert utazni a szavazáshoz, mert „egyébként is rendszeresen járnak a fővárosba”. A volt államtitkárt Apáti István rángatta vissza a valóság talajára, amikor jelezte, azok a honfitársaink, akik az elmúlt 25 év kormányainak áldásos tevékenysége miatt kényszerültek külföldre, nem nyaraláson vannak, és átlag napi 8-10-12 órát dolgoznak, sokszor hétvégén is, ezért nehezen elvárható, hogy a szavazásért egy egész napi túrát vállaljanak be. (Ezt egyébként az adatokat is alátámasztják: a félmilliós nagyságrendű tömegből a 2014-es országgyűlési választásokon 24 119 fő, az ezt követő EP-választáson 6322 fő, míg az október 2-i népszavazáson 9360 fő vett részt.)

Apáti továbbá elfogadhatatlannak nevezte Répássy azon javaslatát, amely az állandó lakcím tömeges felmondására biztatná a külföldön élőket, feladva ezzel az egyik legfontosabb közjogi kapcsolatot Magyarországgal. A jobbikos képviselő felhívta a figyelmet, hogy a választási jog kiterjed a népszavazásokra is, és legkésőbb az október 2-i referendum „kijózanító erejű kellett volna legyen” a kormány számára, hiszen ha több százezer nyugaton élő magyar is leadhatta volna szavazatát, akkor jobb eredmény született volna, ehelyett „a választási gépezet nagyon komolyan megalkotója ellen fordult”. Apáti István szerint végső soron a Fidesz azért nem akarja megkönnyíteni a külföldön élők szavazati jogát, mert attól fél ezen emberek szavazatban megnyilvánuló véleményétől.

Répássy Róbert végül azt is kifogásolta, hogy a Jobbik „leértékelt szavazati jogot ajánl” a külföldi magyaroknak, hiszen a lakcím nélküli magyaroknak csak egy (listás) szavazatuk van, így a mandátumok 53 százalékáról nem dönthetnek. A magas labdát Szávay István ütötte le azzal, hogy ennek megváltoztatása csupán politikai szándék kérdése, hiszen a külképviseleten szavazók a mostani gyakorlat szerint ugyanúgy postai úton kapják meg Magyarországról az egyéni jelöltek neveit tartalmazó szavazólapot, csak ez a jövőben nem a külképviseletekre, hanem saját lakcímükre érkezne.

Zárszavában Szávay kijelentette: a kormány csak olyan érveket sorolt fel, amelyek alapján a lakcím nélküli külhoni magyaroknak sem szabadott volna megnyitni a levélben szavazás lehetőségét, hiszen az említett „biztonsági kockázatok” az esetükben is fennállnak, sőt, a tíz évig érvényes választási regisztráció miatt a kettős állampolgárok automatikusan egy évtizedig kapják a szavazati levélcsomagot, akkor is, ha nem kérik, ha időközben elköltöztek vagy esetleg elhunytak.

A jobbikos képviselő végül úgy fogalmazott, teljesen egyértelmű, hogy a kormánypártok részéről a politikai szándék hiányzik, ezért egyszerűbb lenne, ha „a színvonaltalan és demagóg magyarázkodás helyett végre kimondanák, hogy szándékosan nehezítik meg több százezer magyar választójogát”.

Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága végül a jobbikos, szocialista és független szavazatok ellenében leszavazta a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét.
Alfahír


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »