Újabb huzavona kezdődik migránsügyben az EU-ban

Az újraszabályozásra azt követően kerül sor, hogy Brüsszel és Ankara a múlt hónapban megállapodást kötött az Európába irányuló migránsáradat megfékezéséről.

Újabb huzavona indulhat a migránskérdésben már eleve megosztott Európai Unióban a menedékkérelem újraszabályozása kapcsán, amelynek terveit a jövő héten fogja bemutatni az Európai Bizottság – írta az AFP francia hírügynökség vasárnap.

A jelenlegi “dublini szabályozás”, amelynek értelmében a menekülteknek azokban az államokban kell benyújtaniuk menedékkérelmüket, ahol első ízben lépnek uniós területre, hatalmas tehertételt jelent az olyan országoknak, mint Görögország. Amennyiben pedig a menekültek valamilyen okból továbbmennének, úgy a szabályozás szerint vissza lehet őket küldeni ezekbe az országba.

Ez a rendszer gyakorlatilag működésképtelenné vált, miután hatalmas menekülttömegek indultak meg a gazdag Németország felé Angela Merkel német kancellárnak a szíriai menekültek számára életbe léptetett “nyitott ajtók politikája” nyomán.

Az AFP szerint azonban valószínű, hogy nehéz lesz egy jobban központosított rendszer kialakítása a menekültek EU-tagországok közötti elosztására, hiszen több tagállam is aggályait fejezte ki a bevándorlás kapcsán.

Az Európai Bizottság szerdán fog egy sor “lehetséges opciót” ismertetni, még mielőtt később, az év során beterjesztené a hivatalos javaslatot a menedékkérelmi szabályozás rendszerének reformjára. Eddig azonban még a menekültválság megoldását célzó legszerényebb tervek végrehajtása is gondot okozott az EU-tagállamoknak. Uniós diplomaták attól tartanak, hogy a dublini szabályok reformja hasonló sorsra juthat, mint a tavaly szeptemberben elfogadott terv 160 ezer menedékkérő elosztására Olaszországból és Görögországból az EU-tagállamok között. Eddig mindössze 1100 menekültet osztottak szét, mintegy gúnyt űzve az európai szolidaritás elvéből – írja az AFP.

A menekültek szétosztásánál felmerült késedelmet európai források számos tényezőre fogják: a kormányok a brüsszeli és párizsi terrorista támadásokat követően megpróbálják kiszűrni a dzsihadistákat, nem áll rendelkezésre megfelelő szállás, vagy oktatási lehetőség a menedékérők számára, illetve logisztikai gondok vannak a repülőgépek bérlésénél, amelyekkel a menekülteket szállítanák. Ugyanezen európai források szerint néhány tagállam ráadásul elfogadhatatlan feltételeket is szab muszlimok, feketék, vagy nagy családok elutasításával. A források hozzátették, hogy a kelet-európai államok a legrosszabbak, a vallási vagy etnikai alapú diszkriminációval.

A dublini szabályok alapján az EU-tagállamai abba az országba küldhetik vissza a menekülteket, ahol azok először uniós területre érkeztek. Márpedig tavaly az Európába jött rekordszámú, mintegy 1,25 millió menedékkérő óriási többsége Görögországban lépett az EU területére.

Azonban az Európai Unió Bírósága 2011-ben, a görög adósságválság csúcsán úgy döntött, hogy romlanak a feltételek Görögországban a menedékkérők számára – ami azt jelentette, hogy a tagállamok nem küldhették vissza Görögországba a menekülteket.

Az uniós menedékkérelmi szabályozás reformja tavaly októberben kapott új lendületet, amikor Merkel azt mondta, hogy “legyünk őszinték, a dublini eljárás a jelenlegi formájában elavult”.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »