Újabb 5 hazugság a kvótanépszavazás ellen

Újabb 5 hazugság a kvótanépszavazás ellen

Brüsszel taktikát változtatott, és sok apró jogszabály segítségével, “lopakodva” dolgozik a kötelező betelepítési kvóta megvalósításán.

Alig egy hónap van már csak a népszavazásig, a kampány magasabb fordulatszámra kapcsol. Miközben Törökországból tavasz óta nem látott számú (napi több száz) migráns érkezik Görögországba, az ellenzék újabb hazugságokkal áll elő. Nézzük, most mivel próbálkoznak: 

1. “Nincs is kötelező betelepítési kvóta”

Attól, hogy valamit nem nevezünk annak, attól az még igenis létezhet. Ilyen a kötelező betelepítési kvóta, ami már tavaly is szerepelt Soros György javaslatai között.

Látva a tagországok és az európai polgárok többségének ellenállását, Brüsszel taktikát változtatott, és sok apró jogszabály segítségével, “lopakodva” dolgozik a kötelező betelepítési kvóta megvalósításán.

Ennek legárulkodóbb jele az ún. “Juncker-képlet”, amely akár éves felső létszámkorlát nélkül is működne. A Berlin és Brüsszel által szorgalmazott uniós jogszabályok apránként vennék el a tagországok szuverenitását, pl. a menedékkérelmek egységes elbírálásával. A hamis politikai korrektség talaján álló eurokraták pl. könnyebben megadnák a menekültstátuszt azoknak is, akik a Soros-hálózat által támogatott alapítványok migránsoknak osztogatott füzeteiből megtanult mesét mondják fel nekik.

Ilyen eszköz továbbá az át nem vett migránsok után kiszabható 250 ezer eurós évenkénti büntetés, vagy a “vészhelyzeti eljárás” a migránsok szétterítésére. Mint tudjuk, Angela Merkel egyetlen mondatával vészhelyzetet tud okozni, mint tavaly, amikor “minden szírt be akart fogadni”.

2. “A népszavazásnak nem lesz jogkövetkezménye”

Az EU történetében több népszavazásnak volt közvetlen, vagy közvetett hatása. A dánok 1992-ben és az írek 2001-ben nemet mondtak a Maastrichti és Nizzai Szerződésre, ezért érdemi mentességeket kaptak. A franciák és hollandok 2005-ben szintén népszavazáson utasították el az alkotmányos alapszerződést, ami évekre megakasztotta az integráció elmélyítését.

Ha mégis elfogadnánk az ellenzék érvelését, miszerint nincsen jogkövetkezménye a magyar népszavazásnak, akkor vajon miért kritizálja egyre több brüsszeli és bevándorláspárti politikus Budapestet.

Emlékszünk a luxemburgi külügyminiszter tavaszi kifakadására, miszerint, ha az EU-ban minden fontos kérdésről népszavazást tartanának és Orbán Viktor politikája követőkre talál, akkor a történelem szemétdombjára lehetne dobni az EU-t. Pontosabban a jelenlegi EU-t, amely csak a felső 1% érdekét nézi – tesszük hozzá már mi.

A minap Guy Verhofstadt és Graham Watson európai liberális politikusok is bekapcsolódtak a magyar népszavazási kampányba: Ők is attól tartanak, hogy a magyar példa ragadós lesz.

3. “A magyar kormány szembemegy az EU-val”

Ennek pont az ellenkezője igaz! Magyarország kormánya a migrációs válság kezdete óta a hatályos uniós jog betartását követelte. A Schengeni Egyezmény pl. pont a külső határok védelmét írja elő, hogy az övezeten belül már ne kelljen a határoknál ellenőrzést tartani. A magyar határkerítés pont ezt a célt szolgálja.

Magyarország más tagországokkal ellentétben betartotta a Dublini Egyezményt is, azaz annak ellenére regisztrált tavaly 170,000 migránst, hogy azok Görögországban léptek először az EU területére. Merkel Németországa volt az, amely hatályon kívül helyezte ezt az egyezményt, mondva, hogy “minden szírt” befogadnak, és nem küldik őket vissza más tagországokba.

4. “A kormány ki akarja vezetni Magyarországot az EU-ból”

Ennek is pont az ellenkezője igaz! Orbán Viktor miniszterelnök többször elmondta, hogy kormánya és feltehetően a magyar emberek többsége is a megszokott Európában és Magyarországon szeretne élni. Egy olyan Európában, amelyhez a rendszerváltozás idején szerettünk volna csatlakozni.

Időközben már a nyugat-európai felmérések is azt mutatják, hogy a svédek, osztrákok, franciák és németek többsége sem érzi biztonságban magát saját hazájában és egyre borúsabban látja a jövőt.

A magyar kormány korábban sokat támadott migrációs politikája időközben mintaértékűvé vált: Már Norvégia sarkköri végén és a Csalagút brit oldalán is falakat építenek. Ausztria pont a magyar határra akar kaput építeni “oldalszárnyakkal”.

Igazából Berlin és Brüsszel áll elszigetelten a migránskérdésben, csak az olaszokra és görögökre számíthatnak, akik ráadásul nem befogadni akarnak migránsokat, hanem más tagországokra szétosztani.

5. “Nem vagyunk szolidárisak”

A bevándorláspárti politikusok szerint “szolidárisnak” kellene lennünk a migránsokkal és a nyitott kapuk politikájával. Erre mondja a szólás, hogy “Ha valaki kútba ugrik, nem kell utána ugranunk!”

Ugyanezek a politikusok azt már nem mondják, hogy pontosan hány embert kéne uniós és magyar szinten így befogadnunk, a Soros György által tavaly javasolt évi egymilliót, vagy esetleg többet/kevesebbet? Ebből az egymilliós éves létszámból jutna egy kisvárosnyi Magyarországra.

Arról is szoktak beszélni, hogy “csak kapni szeretünk az EU-tól”, adni viszont már nem annyira. Ami az itt rendre felhozott fejlesztési forrásokat illeti, azok a hatályos uniós költségvetés alapján járnak, így nem képezhetik vita tárgyát.

A forrásokért cserében ráadásul Magyarország is lemondott Brüsszel javára bizonyos bevételekről (pl. vámokról és az ÁFA egy részéről), valamint megnyitotta piacait a többi tagország előtt. Arról már ne is beszéljünk, hogy az agyelszívás kapcsán 350 ezer magyar dolgozik más tagországokban, akiknek a képzését zömében mi fizettük.

Magyarország igenis szolidáris az EU-val, pl. erején felül védi az EU és a schengeni övezet külső határát, hogy ezzel is biztosítva maradhasson a szabad mozgás Schengenen belül.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »