Új törvénytervezettel könnyíteni a sertéstartók gondjain

Új törvénytervezettel könnyíteni a sertéstartók gondjain

Beszélgetés Nagy Sándor állat-egészségügyi technikussal

Nagy Sándor állat-egészségügyi technikussal, az RMDSZ vadászi szervezetének az elnökével, községi tanácsossal a Tőzmiske községbeli állatállomány létszámának alakulását mérlegeltük abból a megközelítésből, hogy Arad megyében felszámolták a vágóhidakat. Közülük csupán kettő működik, azok is vidéken.

Az önök községében az utóbbi időben állatszaporulat, stagnálás, avagy csökkenés tapasztalható-e?
– Sajnos, folyamatos csökkenéssel kell szembesülnünk, mert egész Arad megyében nem foglalkoznak sertésfeldolgozással, ugyanis a kürtösi vágóhíd is csak marhát vásárol feldolgozás céljából.

Jelenleg hol lehet értékesíteni a családi gazdaságban felhizlalt sertéseket?
– A szabadpiacon vagy háztól mindenfajta megkötés nélkül lehet vásárolni, de tudtommal máshol, hivatalosan nem vásárolnak fel. Olyat még hallottam, hogy a halmágyi vágóhíd sertést is átvesz, de ezt nem állíthatom biztosan.

A kürtösi vágóhíd talán saját tenyésztésű sertéseket dolgoz fel?
– Igen, tudtommal Fazekasvarsándon és Mácsán is van sertéstenyésztő farmja.

Manapság Tőzmiske község 4 településén hány sertés lehet?
– A nyilvántartásaink szerint mintegy 2 ezer, de a vágóhidak felszámolása előtt 4-5 ezret is felneveltek.

Saját használatra vagy eladásra is nevelnek?
– Inkább saját részre, de régebben rendszeresen erre jártak Vâlcea és Argeş megyei viszonteladók is. Az utóbbi időben azonban már azok sem jönnek, mert annyira megszigorították az állatfelvásárlás, illetve -szállítás feltételeit, hogy egy közúti ellenőrzés során el is kobozhatják a felvásárolt állatokat. Meglehet, hogy azokban a megyékben még szükség lenne sertésekre, csakhogy annyira bonyolult az ügyintézés, hogy nem éri meg nekik. Mert aki állatot forgalmaz, szüksége van termelői, továbbá állategészségügyi bizonylatra. Mindez azzal jár, hogy a pénzügyőrség a termelői bizonylat alapján adót vethet ki az értékesített állatokra. Az egy szarvasmarhánál kilónként 1 lejjel is megnyomhatja az árat. Vagyis, ha élősúlyban eladja kilóját 10 lejért, valójában csak 9 lej bevétellel számolhat. Kisjenőben viszont engedélyezett a malac szabadpiaci árusítása, de megkövetelik a bizonylatot, amit kiadhat az otthoni állatorvos. Ha viszont a malacokat más megyébe akarja szállítani, a piaci állatorvostól újabb bizonylatra van szükség, ami további kiadásokat, utánajárást feltételez.

Ezek szerint egymás között értékesíthetők a sertések?
– Természetesen, hiszen egymás között szabad a piac. Éppen ezért adják-veszik is egymás között, mert a disznótor hagyománya még élénken él.

Most mennyiért lehet eladni élősúlyban a sertést?
– Kilóját 6 lejért, ami alacsony árnak számít, de egyes vevők még ebből is megpróbálnak lealkudni.

Teszem azt, ha leölik a sertést, majd feldolgozás céljából hazaszállítják, út közben beleköthetnek-e?
– Szerintem ellenőrzésnél valószínűleg szemet hunynak fölötte, mert ki van zárva a viszonteladás, de erre nem mernék megesküdni. Sokkal egyszerűbb, ha helyben levágják a sertést, amit feldolgozott állapotban visznek haza. Ezzel együtt beszűkült a sertés értékesítésnek a köre, mert hiába olvasható az újságban vagy az Interneten, hogy Suceavában élősúlyban 10 lejért kel el a sertésnek kilója, mert az Vadászon továbbra is 6 lej marad.

Annyiért kifizetődő a tartása?
– Mielőtt erre válaszolnék, el kell mondanom: a sertéstartásra nincs semmiféle állami támogatás. Ami létezik, az a marhára és a birkára érvényes, a sertésre viszont semmi. Azaz mégis van, de csakis azok számára, akik hivatalosan bejegyzett termelők, akiknek az állataikat ugyancsak hivatalosan bejegyzett vágóhídnak kellene eladniuk, ami a megyében nincs. Ha ugyanis a hivatalosan bejegyzett személy eladja egy ugyancsak hivatalos vágóhídnak, kaphatna utána valami támogatást. Amíg Nagyszalontán működött a vágóhíd, a községből is többen próbálkoztak támogatást lehívni, de nem tudom, milyen sikerrel történt.

A községben nem álltak-e át az állítólag sokkal egészségesebb mangalica fajtára? Szakemberként mi a véleménye a mangalicáról?
– Az zsírosabb a kitenyésztett fajtáknál, amelyeket éppen a húsrész növelése miatt kísérleteztek ki. Az olyan, mint a hagyományos zsírsertés.

Állítólag, egészségesebb a fogyasztása…
– De csak állítólag, mert az állatorvosom vágott már mangalicát, ami sokkal zsírosabb volt a hússertésnél. Ami viszont zsír, az koleszterint is feltételez. Látom én is a tévében, mekkora felhajtást csapnak a mangalica körül, ami viszont, szerintem, inkább reklámfogás. Azt viszont nem vitatom, hogy a gazdálkodói háztartásban természetes gabonával nevelt állatnak a fogyasztása nem egészségesebb a nagy hizlaldákban mindenfajta tápszerrel felfújt állatokból nyert készítményeknél.

A községben nevelnek-e valahol mangalica fajtát?
– Simonyifalván Farkas Árpád foglalkozik vele, de ő is a világhálón próbálja értékesíteni, mert a helybeliek nem igazán vásárolják.

Tudtommal Gyulán van egy kizárólag mangalica fajtát feldolgozó vágóhíd, amely az összes termékeit Nyugaton értékesíti…
– Reklámnak nem rossz, de elmondhatom: amikor hozzánk, vendégségbe érkeznek a községközpont olaszországi testvértelepülésének a képviselői, azok is mindent megesznek, mert náluk, a háztartásban nevelt sertés ismeretlen fogalom.

Döcögős, de működő támogatás

Hogy állnak a községbeli szarvasmarha állománnyal?
– Komoly gond van vele, hiszen nincs felvásárló vágóhíd, a tejre is nehezen kerül vevő. Éppen a napokban értékesítettek növendékmarhákat Bihar megyében, ahonnan Libanonba szállítják, 2-3 köztes üzlet során. Nekem is van tehenem, a községben összesen 200-at tartanak, amelyekre van állami támogatás, legelőt biztosítanak a számukra. Tehát bonyolultabb a támogatás igénylése, de legalább működik.

A községben felvásárolják-e a tejet?
– Csak Vadászon vásárolják fel, ahonnan Brassó mellé viszik. Brassó és Kovászna között épül Románia legkorszerűbb tejfeldolgozója…

De hát Brassó 400 kilométerre van…
– Nem számít, Aradon létrehoztak egy gyűjtőközpontot, ahonnan több ezer literes tartálykocsikkal szállítják tovább a literenként 0,8 lejért felvásárolt tehéntejet. Tehát a sertésnél jobb üzlet a szarvasmarha-tartás, de annál is jobb a birkatenyésztés, amire van is kereslet, mert az arab piacok felfuttatják. Éppen ezért a községbeli juhállomány 7000 egyedre duzzadt.

Milyen a lóállomány?
– Szegényes, összesen 67 ló van a 4 településen, ahol inkább hobbiszinten tartják őket, mert gazdaságilag sem éri meg a tartásuk, ezért jövőre valószínűleg 60 alá csökken a számuk.

Milyen feltételek között használhatják a községbeli legelőt?
– Az tanácsi határozat alapján, bérbe van adva az állattartóknak, a tenyésztett darabszám arányában. Változtatni kellett az eddigi gyakorlaton, amikor a polgármesteri hivatal kapta a legelő utáni támogatást. Most már csak a támogatás 1/3-át kapja, miközben a legelő az állatállomány arányában bérbe van adva az állattartóknak. A térképen a legelő ki van parcellázva, amit nagyjából be is tartanak az állattartók, akik viszont a támogatást csakis a hivatalosan bejegyzett állatoknak a száma után kapják. Ha bejegyzetteken felül is vannak állataik, azok után sem legelőt, sem támogatást nem kapnak.

Visszatérve a vágóhidakra, nyugati tapasztalatcserén járt vállalkozótól hallottam, hogy példának okáért az Ausztriában működő családi jellegű, kis vágóhidakkal szemben a mienknél jóval elnézőbbek a követelmények. Erről mi a véleménye?
– Ez a lehetőség adott Magyarországon is, ahol a saját termelésű tejet otthonról is értékesíteni lehet. Ezt viszont nálunk nem engedélyezik. A legnagyobb gond azonban a sertésekkel van, amelyekre, az átlagos tenyésztő részére, nincs állami támogatás. Vagyis van, de csak akkor, ha a tenyésztő céget alapít, ami viszont komoly adminisztrációt feltételez. Szerintem nálunk is létre kellene hozni valamilyen őstermelői státust, ami könnyítene a feltételeken. Ennek az ötletét és a tervezetét viszont a törvényhozás elé kellene terjeszteni. Ehhez azonban olyan parlamenti képviselőre lenne szükségünk, aki felkarolná a gazdálkodók életében fontos állattenyésztésnek a gondjait is.

Köszönöm a beszélgetést, kívánom, hogy a legközelebbi parlamenti választásokon egy ilyen képviselőt is sikerüljön megválasztani!
– Én köszönöm a lehetőséget!

Balta János
nyugatijelen.com


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »