Új Puskás-stadion: 5 év a csúszás

Új Puskás-stadion: 5 év a csúszás

Melyik miniszterelnök nevezte az új Puskás-stadion megépítését nemzeti ügynek? Na ugye, ki nem találta volna, hogy Gyurcsány Ferencről van szó! Papíron már 2 éve készen kellene lennie, eddig az első időponthoz képest 5 év a csúszás. A továbbiakban viszont egyetlen nap sem fér bele, a 2020-as Eb előtt egy évvel át kell adni. Még az is lehet, hogy sikerül. A tervekben 30 ezer és 68 ezer férőhely között minden szerepelt már, de egy másik szám folyamatosan nőtt: az ára.

Futókörös gigastadion? Két aréna egymás mellett? Vagy három? Mikorra kellene vagy kellett volna elkészülnie? Mennyibe kerül? Mekkora lesz? Másfél évtizede hajtják a nép stadionjának rekonstrukcióját, ez idő alatt nem keveset változott a projekt mérete, ára és tartalma sem – ezt tekintjük át most.

Nos, a szocializmus egyik építészeti ékköveként létrehozott Népstadion grandiózus felújítási tervéről először az ezredforduló táján esett szó, a Nemzeti Színház, a párkányi híd és megannyi más nagyberuházással együtt – hogy miért volt rá szükség, arról keretes írásunkban olvashat. Ismert, az első Orbán-kormány akkor a 2008-as labdarúgó-Eb-re pályázóban lengette be az ötletet, de 2002-ben előbb a polgári kormány addigi pályafutásának, majd az Eb-pályázat történetének végére került pont.

Népstadion A népstadion a megnyitás napján, 1953. augusztus 20-án Fotó: Kovács József / Fortepan  1953-ban építették. A Népstadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, „Bütyök” legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket. Itt győzött 1954-ben a labdarúgó Aranycsapat 7-1-re az angolok elleni legendás 6-3 visszavágóján, rendeztek itt atlétikai Európa-bajnokságot, kosárlabda Európa-bajnokságot. Itt játszották a labdarúgó NB I kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével. A régi stadionban sem csupán sporteseményeket rendeztek: fellépett többek között a szovjet Mojszejev együttes, az amerikai dzsessztrombitás Louis Armstrong, olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, Michael Jackson, Tina Turner, vagy Placido Domingo, a hazaiak közül pedig az Omega, az Illés és a Hungária. Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa.

2004-ben a szocialista kabinet aztán előpályázatot hirdetett a Népstadion környékének átfogó fejlesztésére a 2012-es magyar–horvát Eb-pályázat részeként. 2006 januárjában Gyurcsány Ferenc – már nem sportminiszterként, hanem miniszterelnökként – félmilliárd eurót ígért a stadion felújítására közpénzből, nemzeti ügynek nevezve az építkezést. Előzőleg a világfutball két vezetőjének – Sep Blatter FIFA- és Lennart Johansson UEFA-elnöknek – már maketten is mutogatta, micsoda létesítményt köt majd nevéhez a történelem. 2006. december 8-án aztán elbuktuk a pályázatot – nem kicsit, nagyon.

Ekkoriban már a Fidesz volt nyeregben – csak még évekig ellenzéki lovon –, és kisvártatva asztalra is tette a Puskás ügyét. 2007. június 5-én az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a népnek azonnali hatállyal kell egy új aréna. A kormányoldal természetesen siettette volna a dolgot, hogy a 2010-es választásokra akár át is adhassák az 55 ezer fő befogadására alkalmas létesítményt. Az akkori terv az volt, hogy több funkciós, több sportágat kiszolgáló, a lakossági igényeket is kielégítő intézményt hoznak létre.

30+25 ezres stadion vs. „nincs pénz”

Egy évig készülgetett az a tanulmány, amelyre 2008. július 3-án végre hivatkozhatott a sajtó. Elbert Gábor korábbi sportállamtitkár, majd MLSZ-főtitkár jegyezte – ekkor már nem volt sporttárca –, egy harmincezer néző befogadására alkalmas, további 25 ezer férőhellyel bővíthető stadionról és sportkomplexumról szólt. Gyenesei István önkormányzati miniszter december 5-én viszont azzal állt a nyilvánosság elé, hogy nincs pénz az új Puskásra, a Fehér úton viszont létesülhet egy nemzeti aréna. Ekkortájt egyébként az MLSZ és a politika között ellentét feszült abban, hogy melyik legyen a helyszín, az MLSZ látszott a Fehér út, az államtitkárság pedig a Puskás-felújítás pártján állni. A kötélhúzás során Gyenesei bedobta még, hogy akár a Fáy utcában vagy az Üllői úton is lehetne az a nemzeti aréna.

Az elhatározás annál is sürgetőbbé vált, mivel december 18-án a Fővárosi Közgyűlés elvi döntést hozott arról, hogy Budapest 2020-ban olimpiát és paralimpiát rendezhet, ezt pedig a képviselők pártállástól függetlenül egyhangúlag támogatták.

Tavasszal a rövid munkaviszonyú Török Ottó sportállamtitkár annyit szólt hozzá a témához, hogy nincs pénz a Puskás rekonstrukciójára.

Csányi: Orbán megígérte

A fülkeforradalom elsöpörte a régi államtitkárságot és a régi MLSZ-vezetést is, a korábbi ígérgetés helyett pedig jött az új: Csányi Sándor az OTP mellett a vállára vette a labdarúgó-szövetséget is, és július 7-én bejelentette, Orbán Viktor zöld jelzést adott egy új stadion megépítésére „a Puskás Ferenc Stadion területén”. Ekkor még kerülték a világos beszédet arról, hogy megmarad-e az ódon aréna vagy a földdel teszik egyenlővé, de azt mindenki elismerte, hogy irgalmatlan pénzbe kerül a stadionnak már a bontása is.

Azért szeptember 29-én az MLSZ kiadta a parancsot egy pályázatkoordinációs bizottság felállítására, ennek lett az elnöke Studniczky Ferenc. A grémium belevetette magát a 2015-ös utánpótlás-Eb rendezésének feladataiba, és újrakezdődött az ötletelés a Puskás ügyében is.

Dőlnek a százmilliók

Az első pénzegységet Bánki Erik és Rogán Antal parlamenti képviselők javaslatára tolták az ügybe, 500 millió forintot egy megvalósíthatósági tanulmány mellé csoportosítottak, az összeg szerepelt is a 2011-es költségvetésben.

 Michel Platini és Csányi Sándor sajtótájékoztatója 2010. december 8-án Fotó: Földi Imre / MTI  

A büdzséterv elfogadásának napjaiban (2010. december) járt Budapesten Michel Platini UEFA-elnök, akinek Csányi elbüszkélkedett Orbán ígéretével és az újabb pályázati tervekkel, de Platini akkor azzal hűtötte a kedélyeket, hogy előbb legyen stadion, aztán lehet álmodozni.

A 2011-es évben Studniczky megint csavart egyet a dolgokon. Januárban közölte a nyilvánossággal, hogy a Puskás nem multifunkcionális létesítmény lesz, hanem futballstadion. Májusban Csányi, amikor bejelentette stadionpályázat kiírását, hallgatott erről, ám lándzsát tört amellett, hogy kerül, amibe kerül, földig rombolják a nép stadionját, és a helyére álmodnak egy újat. Vígh László személyében újabb menedzsert állítottak a megaprojekt élére, kormánybiztosi pozícióban. Csányi akkor azt is mondta, ő már őszre várja a rombolóbrigádot.

Ám az csak nem érkezett meg. Ősszel (2011) lehetett az ügyben újra politikust szóra bírni, akkor Bánki Erik már a 2012-es költségvetés függvényévé tette a stadionbontást. A sportügyekben mindig is igen bennfentesnek számító politikus beszélt először arról is, hogy két verzió van: vagy egy 60 ezres futballstadion épül beépíthető futópályával, vagy külön atlétikai stadiont is építenek a Puskás mellé – illetve valahová. Arra, hogy miért nem kezdték el a bontást az októberi magyar–finn után, azt felelte, „a kormány nincs könnyű helyzetben a költségvetés tervezésekor”.

2011: 2014, a nyitás éve – vagy 2015

És akkor el is hangzott az első lehetséges átadási időpont, persze csak feltételesen: ha a kormányszándék szerint elkezdik a bontást 2011 őszén, 2014-re megnyitják az új Puskás Ferenc Stadiont.

Ki tudja, miért, talán hogy minél többfelé oszoljon el a felelősség, a budapesti nagyberuházásoknak is lett egy kormánybiztosa Fürjes Balázs személyében. Ő pedig leszögezte: nincs is kormányzati döntés a Puskás építéséről, a ferencvárosi és a debreceni stadion viszont prioritást élvez.

A Fourfourtwo.hu meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozó híre ezek után bombaként robbant 2011. november 3-án, mely szerint ’12-ben, még a választás előtt megkezdik, ’15-ben pedig befejezik a 42-45 ezer férőhelyes (20 ezerrel bővíthető) Puskás építését, a bekerülési költsége pedig 40 milliárd forint lesz. A portál akkor azt is tudni vélte, hogy 2021-re atlétikai stadiont és kerékpárpályát is felhúznak az új aréna mellé. Az értesülést kormányülésről kiszivárgott információként tálalták. A másnapi kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András az értesüléseket némileg módosította: egy 5 milliárdos bontást követően 40 ezres lesz a Puskás, 55 ezresre lesz bővíthető és 35 milliárd forintba kerül, azt viszont megerősítette, hogy 2015-ig kész lesz. Az árat még aznap pontosították: 43,5 milliárd forint, amelyből az előkészítés 500 millió, a bontás 5 milliárd, a parkolóház 3 milliárd, maga a stadion pedig 35. A másik két stadiont (atlétikai, kerékpár) viszont 2020-ra ígérték átadni.

Ötletek? Csak döntés után!

És ha már ilyen jól eldöntött mindent a kormány, akkor 2012. április 12-én döntött egy másikat: helyén marad a Puskás Ferenc Stadion, és mellérakják – a Papp László Budapest Sportaréna és a régi Puskás közé – az új labdarúgó-arénát 2016-ra, ami átveszi a Puskás nevet, a régire pedig majd lehet ötletelni az Mnsk.hu-n. Ezt a bejelentést Vígh Lászlóra testálták, aki a közlés farvízén azt is elmondta még, folyó évben egymilliárdot költenek az előkészítésre, 2014-ben elkészülnek a kiviteli tervek, az új, 65 ezer (!) férőhelyes stadiont pedig ’16-ban átadják.

Júniusban Víghet megint „odalökték” a mikrofon elé, ahol azt mondta, épp aláírás előtt áll a régi stadion állapotfelmérésével kapcsolatos szerződés, ha ezzel megvannak, azonnal belefognak a felső karéj megmentésébe, hogy a 2012. őszi vb-selejtezőket már ott játszhassa le a válogatott, 42 ezer néző előtt.

A stadion(ok) körüli projekt intézményes gazdája, a Nemzeti Sportközpontok ezzel párhuzamosan ötletpályázatot írt ki a Keletitől a Stadionok metróállomásig elterülő városrész újraálmodására, hogy „a 2016-ra felépülő nemzeti labdarúgó-stadion városépítészeti és közlekedési szempontból is tökéletes helyre kerüljön” – miután ugye korábban eldöntötték, hogy az új stadiont a régi és a BS közé kell tenni… Az ötletpályázatnak aztán persze – hogy, hogy nem – nem lett győztese, de a 23-ból 10 pályázónak „hivatalosan” is megsimogatták a buksiját.

 Magyar szurkolótábor gólöröme a Magyarország–Törökország labdarúgó-világbajnoki selejtező mérkőzésen a Puskás Ferenc Stadionban október 16-án Fotó: Beliczay László / MTI  

Vígh terve őszre bevált, használhatóvá tették a régi Puskás középső lelátóját – a felső karéj alsó részét –, és ha 42 ezer drukkert nem is, 38 ezret beengedtek a stadionba, Magyarország pedig telt ház előtt, káprázatos hangulatú mérkőzésen, 3-1-re verte a törököket.

Hirtelen változó számok

Hogy a régi Puskás környékén egy ideig nem lesz semmi, azt 2013 tavaszán éppen a Fradi-stadion építése körül meghozott döntés tette biztossá, a zöld-fehérek ugyanis – a Groupama Aréna építésének idejére – beleköltöztek. Az MLSZ mégis tovább szövögette az álmokat, Telkiben ugyanis Csányi Sándor bejelentette, hogy egy új stadionnal pályázunk a 2020-as, „több rendezős” Eb-re, valamint előzőleg egy Bajnokok Ligája- vagy Európa-liga-döntőre. Emlékezhetünk még a Platini-ukázra: előbb a stadion, aztán a pályázat. Az MLSZ azonban sebességet váltott, és meghívásos közbeszerzési eljárást jelentett be az új Puskásra, a kedvezményezett pedig a régit tervező Középülettervező jogutódja, a Közti lett, amelynek egy „stadion a stadionban” koncepció alapján kellett kitalálnia az új létesítményt – a szerződést nyár végén alá is írták, az első látványterveket pedig már őszre beígérték. És akkor a legújabb számok: 65 ezer néző befogadására lesz képes, 2014 végén kezdhetik építeni, 2017 végén átadják és összesen 70-90 milliárd forintba kerül. Aktuálisan egyébként a folyó évben 4,8 milliárd ment volna a Puskás körüli teendőkre, ezt azonban a kormány hirtelen megtoldotta 587 millió forinttal.

2013. szeptember 16-án kapták meg a Sport TV nézői az újabb befejezési dátumot Vigh Lászlótól: 2018 eleje lesz az. Kilenc hónapra rá az új Puskás új ára született meg, ekkor Vígh a Sport Televízióban már 90-100 milliárdról beszélt, nem mellékesen 2015-ös munkakezdéssel és 3 évvel későbbi befejezéssel. Az árnövekedéssel kapcsolatban sietve elmagyarázta, hogy a mi stadionunk (3-4 ezer euró/szék) közepesen lesz drága, hiszen bár az Espanyol 2009-ben átadott stadionját 1450 eurós székáron építették, a Wembley-t és a Legia Varsóét 11 ezer euróson.

 Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok vezetője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke az újjáépülő Puskás Ferenc Stadion látványterveinek bemutatóján 2014. július 31-én Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet  

Őszre még „pontosabb” adataink lettek: 68 156 fős lesz a Puskás-stadion és 341 millió euróba kerül (105 milliárd forint), de az is kiderült, hogy több csúszás már nem fog beleférni, 2020-ra ugyanis megkapott Budapest három Eb-csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt – 2019 nyarára tehát már üzembiztosan kell működnie. Közben pedig foglalkozni kell egy olyan stadion építésével is, amelyben nagyságrendileg ugyanennyien elférnek, és van futókör a futballpálya körül, ugyanis csak ilyen arénában lehet atlétikai versenyeket rendezni, például olimpián, már ha komolyak a szándékaink.

2015. május 25-én – de meg ne tanuljuk a dátumokat – már Fürjes Balázs tette át a beruházás időzítését, a köztévében a stadionépítés újdonsült vezetője azt mondta, ősztől lebontják a nép stadionját, 2016-tól építik az újat, 2019-re pedig befejezik. Hozzátette, takarékosabbá teszik a projektet, meg ésszerűbbé is. És ha valaki soha nem hitte volna, hogy valaha is beindul az egész építkezés, október 5-én az ügyvédek, az orvosok, a borászok és az írók válogatottja elbúcsúztatta az ódon arénát, majd azonnal megkezdődött a bontás.

 A Puskás-stadion bontása 2016. május 18-án Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet  

A területen decemberben kezdődhet az új Puskás Ferenc Stadion felépítése, amely 170 ezer köbméter föld megmozgatásával jár (ez ötszöröse a városligeti Királydombnak). A törmelék jelentős részét újrahasznosítják, a régi pilonsort és a toronyépületet megtartják. A lelátók a korábbinál meredekebbek lesznek.

A Nemzeti Sportközpontok jelenleg érvényes közlése szerint 63 ezer drukker foglalhat majd helyet a lelátókon, a stadion alapterülete pedig az eredetileg tervezettnél 76 ezer négyzetméterrel lesz kisebb. A bringás aréna és az atlétikai stadion ügyét a 2024-es budapesti olimpiai pályázat csomagjába tették át.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »