Új nyelvet teremt az internet törmelékéből

Szaniszló Judit első kötete, a Beenged a mindennapokból alkot ellenállhatatlan költészetet.

Hosszú ideje tart a vita, vajon az internet képes lehet-e teret adni a magas művészetnek, vagy a világhálón szükségszerűen a silány, tömegfogyasztásra szánt termékek érhetők el. A kérdés persze nemcsak eldönthetetlennek, de sokszor értelmetlennek is tűnik, ha arra gondolunk, a közönségnek mindig időre van szüksége, hogy belakja az új tereket.

Fotó: Magvető

De mi történik akkor, ha felbukkan egy alkotás, amely páratlan stílusérzékkel ötvözi a fenti vitában szembeállított elemeket? Amikor egy szöveg az internetes tartalmak könnyed nyelvén beszél olyan témákról, amelyeket a magas művészet eszköztárával szoktak megjeleníteni? Szaniszló Judit Beenged című, a Magvetőnél frissen megjelent kötete ugyanis éppen ezt teszi, vagyis ennél sokkal többet: új kifejezési módot talál. Közérthetően, a minket körülvevő közeg nyelvén tesz fel súlyos emberi kérdéseket. Ez a határsértés egyben a határok meglétét is jelenti?

„Szocreál vasárnap: macinaci, fürdőköpeny, fejen a törülközőturbán, bal kézben sör. Sörségét tekintve közegbarát, típusát tekintve közegidegen (Heineken). Jobb kézben felső kategóriás fokhagymás parasztkolbász, hón alatt Szatmár befőttesüveges Aranya – valami eszméletlen finom csemege-bébiuborka –, fülem mögött libazsír és fokhagymakrém. Boldog böfögésem arisztokratikus. Otthon vagyok. Íme, hát megízleltem hazámat.”

Szaniszló Judit 2002-ben kezdte el megjelentetni online bejegyzéseit. A Zetor Leila álnéven írt szövegek a Combfiksz, majd a Neszharisnya blogon jelentek meg, 2005-ben elnyerte a Goldenblog-pályázat közönségdíját. Három évvel később az Örkény színházban készült egyfelvonásos dráma a műveiből (amelyet Grazban is bemutattak), és ugyanebben az évben kezdett el publikálni irodalmi folyóiratokban.

Tavaly decemberben neki ítélték a még kötet nélküli szerzők elismerését, a Petri György-díjat. Amely egyben az első kötet kiadását jelenti, ez lett a Beenged.

A könyv első ránézésre néhány versből és jó pár novellából áll. De ha jobban belemerülünk, rádöbbenünk, Szaniszló Judit valójában és elsősorban költő, mindegy, milyen formában jelennek meg alkotásai. A szövegek ritmusa, a refrénként visszatérő gondolatok, a hétköznapi tapasztalatból általános érvényű igazsággá sűrített jelenetek, az elemi erejű képalkotás kétséget sem hagynak afelől, költészettel van dolgunk.

Nehéz a szerelemről nem szabad-verset írni.

És még valami: a nyelv. Szaniszló Judit a hazai blogolás hajnalán vágott bele az írásba. Nyelvhasználata így az internetes publikációkkal együtt alakult, fejlődött, ám a szerző nemcsak azt tanulta meg, miként kell online írni, azt is pontosan tudja, miről szól mindez. És ehhez – lévén eddig ilyen nem nagyon volt – új nyelvet alkotott.

Amit a játékosság hoz működésbe. A Beenged szövegeinek lételeme a játék: a kegyetlen (ön)iróniától a szójátékokon át a vaskos humorig. Emiatt elsőre, azonnal is hatnak, de amitől igazán jelentőssé válik ez a költészet, az az, hogy másodikra és harmadikra is ugyanúgy betalálnak az írások, mindig felbukkan bennük egy új jelentés. Ettől a játéktól egyszerre válik érzékivé és intellektuálissá a kötet.

Témái ugyan nem jelentenek újdonságot: szerelem, kapcsolatok, munka, magány, gyász. A feldolgozásuk módja már annál inkább. A kötet a többnyire Leliként megnevezett főhős kíméletlen őszinteséggel feltárt magánéletéről szól, jóval több azonban egyszerű önélveboncolásnál. Hiszen a saját tragédiák azon túl, hogy mindenki számára érvényes élethelyzetekből erednek, egészen új nézőpontból tárulnak fel előttünk. A szerző a mindennapi tapasztalatoknak az interneten összegyűlt törmelékéből teremti újra azokat a mindennapokat, amelyekben élünk.

„Hogyan mondjam el neked, hogy nem tudsz elrontani semmit, ha meg de, akkor az pont úgy van jól? Dögölj bele nyugodtan bármibe, jó? Csak utána azon nyomban süssed már ki ezt a minipaprikát forró sós olajban nekem, amit vettél a Vácin annál a jó zöldségesnél, sírjad bele a könnyeidet is nevetve, én nem bánom, mert sok van, mi csodálatos, de azért a sült paprikánál nincs semmi csodálatosabb.”

Azon a nyelven szól tehát hozzánk, amelyet ma már nap mint nap használunk, ám eddig észre sem vettük, hogy milyen mélységek rejlenek benne.

(Szaniszló Judit: Beenged, Magvető, 2016, 142 oldal, 2490 Ft.)


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »