Új KRESZ – csigatempóban

A „törvénygyár” működését nézve érthetetlen, miért húzódik lassan négy éve az átfogó KRESZ-módosítás befejezése, amelynek nyomán teljesen új szöveget és részben tartalmat is kapna az 1975-ben született, ma hatályos jogszabály. Mi lehet a magyarázat? – kérdeztük Kozma Péter ügyvédet.

Lassan évtizedek óta folyik a szakmai vita, hogy folyamatos módosításokkal vagy egy átfogó reformmal kellene aktualizálni ezt a talán legszélesebb körben használt jogszabályt – mondta a közlekedési jogász. A mérleg egyik serpenyőjében azok az érvek állnak, miszerint a közlekedésben is lezajló gyors változásoknak, illetve az uniós jogharmonizációnak a KRESZ-ben is érzékelhetőnek kell lenni, így elkerülhetetlen és kívánatos is a folyamatos korrigálás. A jelenleg hatályos KRESZ-t 1975 óta negyvenszer módosították e szellemben, így szinte minden évre jutott valami toldozás-foldozás.

Az ellenérvelők – és ide tartozik az ügyvéd is – úgy gondolják, hogy egy ilyen, fontos joganyagot nem lehet folyamatosan változtatni, mert ez nem csak az azt követni képtelen állampolgárok körében, de még a jogalkalmazó hatóságok, bíróságok munkájában is jogbizonytalanságot szül. Négy éve úgy tűnt, a vita eldőlt azzal, hogy a Fidesz-kormány közlekedési szakpolitikusa egy teljesen új, az uniós normákkal egybevágó, egyszerűbb szövegezésű KRESZ mellett érvelt, és ennek megfelelően indult meg az előkészítő munka is. Ismerve a kormány jogszabályalkotó stílusát és tempóját, senki nem lepődött volna meg, ha akár hónapok (vagy napok) alatt a T. Ház elé került volna a munkabizottság tervezete, azonban a legújabb hírek arról szólnak, ez még legalább másfél-két évet várat magára. A miértre az ügyvéd sem tudja a pontos választ, a ritkán szivárgó hírekből ugyanis csak lényegtelen változtatások körvonalazódnak. Ilyen például a Vezess.hu-n olvasható elképzelés a jelenlegi 13 sebességhatár „kigyomlálásáról” vagy a teherautók megengedett sebességének csekély emeléséről, ezek azonban nyilvánvalóan nem indokolnak 5-6 éves jogszabály-előkészítést.

– Van viszont egy szempont, ami magyarázatul szolgálhat a késlekedésre – mondta Kozma Péter. – 2014-ben az akkor már két éve tartó munkáról az ORFK szóvivője azt nyilatkozta, hogy a tervek szerint az új törvény hatálybalépésekor mindenkinek újra kellene vizsgáznia KRESZ-ből. Talán nem alaptalan a feltételezés, hogy ez nem csak tanulással, de valamilyen – nyilván nem ingyenes – tanfolyam elvégzésével és vizsgával is együtt járna, vagyis több millió autósnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia majd, ha vezetni akar a jövőben is. Reménykedem benne, hogy a tervnek ez a része nem csak az autósoknál, de a törvény-előkészítésben részt vevő szakmai-érdekvédelmi szervezetek képviselőinél is kiverte a biztosítékot, ami már lehet a lassúság egyik oka. De nyilvánvaló az is, a kormánynak sem sürgős egy ilyen, a legszélesebb szavazóbázist érintő, népszerűtlen döntés meghozatala a 2018-as választások előtt – mondta végül az ügyvéd.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »