Uber: így tesznek rendet az észtek

Uber: így tesznek rendet az észtek

Miközben úgy látszik, Magyarországon hamarosan betiltják az Ubert, Észtországban egyre jobban terjed, főleg azért, mert szigorúan szabályozzák. Kalle Palling parlamenti képviselő szerint taxisnak, uberesnek egyaránt meg kell adni a választás lehetőségét, de ehhez a kormány együttműködése is fontos. A politikus néhány éven belül 9 millió virtuális észtet vár a világból.

Az Uber-sofőrök 80 százaléka húsz, 60 százalékuk pedig tíz óránál kevesebbet autózik egy héten. Viszonylag szigorú szabályok vonatkoznak rájuk, adójukat például egyből befizetik – mondta a Magyar Nemzetnek Kalle Palling észt parlamenti képviselő a Szövetség a Digitális Gazdaságért (IVSZ) konferenciáján. A Reformpárt politikusa tegnap tartott előadásában és lapunknak nyilatkozva is kiemelte, hogy a sofőrök közvetlen adatkapcsolatban vannak az adóhatósággal. Ha valaki utast visz, amiért pénzt kap, a megfelelő mennyiségű adót azonnal levonják tőle. Észtországban hagyománya van annak, hogy támogatják a megosztáson alapuló gazdasági modelleket (sharing economy). Így az Uberen kívül például az Airbnb-t is igyekeznek minél hatékonyabban beilleszteni a jogrendbe.

Lapunk kérdésére a politikus elmondta, nem ért egyet a magyar kormány döntésével, amely gyakorlatilag betiltja az Ubert. Pedig ő is a szabályozás híve, mint mondta, a netes fuvarmegosztónak is meg kell szabni a kereteit, kellenek a megfelelő engedélyek. Ha ezek megvannak, akkor nem szabad elvenni a választás lehetőségét. Szerinte nélkülözhetetlen, hogy a hasonló cégek együttműködjenek az egyes országok kormányaival, betartsák a szabályokat, és fizessenek adót. Hozzátette, a kormánynak meg kell találnia, mi a tüntető taxisok problémája, szabályokat kell hozni, amiket aztán be kell tartatni.

Ugyanakkor a fővárosi taxisok éppen azt kifogásolják, hogy az Uber-sofőrök engedély nélkül, adót nem fizetve, taxisként dolgoznak. Ők nem a szabályozás hiánya miatt háborodtak fel, hanem azért, mert az Uber nem tartja be a személyszállításra vonatkozó szigorú, a taxisoktól nem kevés befektetést igénylő szabályokat. A magyarországi Uber pedig azt kommunikálja, hogy túlszabályozott a rendszer.

Kalle Palling kiemelte, szívesen ad felvilágosítást azzal kapcsolatban a magyar kormánynak, hogyan működik náluk az említett adózási rendszer. Mint mondta, jelenleg tesztüzemben, de ősszel valószínűleg elfogadja a parlament, ezután Európa elé terjesztik a módszert. Kalle Palling szavaiból azonban az derült ki, hogy az észt Uber-sofőrök leginkább akkor visznek magukkal utast, ha valóban dolguk akad valahol, és fel szeretnék tölteni a kocsijukat. Ha például a reptérre kell menniük, vagy éppen a fodrásznál van foglalt időpontjuk, előre meg tudják adni az indulás, illetve az érkezés helyszínét és idejét.

Az észt politikus a megosztásra alapuló gazdaságon kívül a digitális állam modelljéről is beszélt. Elmondta, a kormány úgy vezeti az országot, mintha egy nagy cég volna, amelynek a lakosok az ügyfelei. Szinte minden az interneten zajlik, a legismertebb ezek közül a néhány perc alatt elkészíthető adóbevallás, de a gyógyszerek receptjét is így kapja meg a beteg. Magyarországhoz hasonlóan az észtek is küzdenek a szakképzett munkaerő hiányával. Ők erre kitalálták a digitális állampolgárságot, amit az utóbbi két évben közel tízezren vettek fel. Ezek az emberek nem laknak Észtországban, már több száz cégalapításnál járnak. Ez gyakorlatilag a kis- és középvállalkozásokat támogató környezet, kedvező adózási feltételekkel. Az e-állampolgárságot főleg azok igénylik, akiknek nemzetközi ügyfeleik vannak.

A szabályok szerint egy ilyen e-állampolgár csak akkor fizet Észtországban adminisztratív költséget, ha a cégéből jövedelem származik. Ezért a digitális jelenlét sok unión kívüli szakember és vállalkozó számára lehet igen vonzó. Az észt kormány a rendszertől azt várja, hogy 2025-re 10 millióra emelkedik a lakosság száma a mostani 1,3 millióról. A majdnem teljesen digitális ország alapja továbbá, hogy egy csipkártya szolgál minden állampolgár azonosítására. Az ID-kártya már 15 éves kortól kötelező, az állami szolgáltatások erre épülnek. A képviselő szerint a sikeres digitális átállás egyik kulcsa az állami és a magánszektor együttműködése, mert szerinte a magánszektorban tevékenykedő cégek adják a szolgáltatások jelentős részét. Kalle Palling kiemelte, az új technológiákra nyitott hozzáállás szükséges.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »