Tyirityán Zsolt a 24.hu-n – a teljes interjú!

Egy közel két és fél órás, viszonylag csapongó beszélgetés összefésült változata ez az interjú, amit nagy meglepetésünkre korrekt módon közölt a 24.hu. Honlapunk nagyon sok érdeklődő kérdést kapott a felmerült témákkal kapcsolatban.  Így ezekkel a kérdésekkel a későbbiekben részletesen foglalkozunk majd. Alább változtatás nélkül (csak kiegészítettük pár képpel) a teljes beszélgetés.

Tyirityán Zsolt azt mondja, erős rassztudattal rendelkezik és félti az életterét. Sokat tanult a Bőnyben rendőrt ölt Győrkös Istvántól, akit igazi hazafiként ismert meg, és akit provokáltak egy műbalhé kedvéért, ami végül súlyos tragédiába fulladt. De mikor kell meghúzni a gépkarabély elsütőbillentyűjét és az Alkotmányvédelmi Hivatalnál tényleg nettó idióták dolgoznak? Nagyinterjú, első rész.

Egyszer azt mondta, Vona Gábor a barátja, ön meg náci.

Ez így, ebben a formában nem hangzott el.

Ezt olvasni.

Elmondtam, hogy mit gondolok a világról. Elmondtam, hogy van rassztudatom, nemzeti öntudatom, elmondtam, hogy szociálisan érzékeny vagyok, hozzátettem azt is, hogy a deviáns magatartási formákat elutasítom, emellett nem vagyok ateista sem. Ezután a bemutatkozás után szoktam megkapni általában azonnal a náci jelzőt. Ez engem egyáltalán nem érdekel, ha a szélsőliberális szemléletben ez annak számít, hát legyek az!

Tehát nem náciként határozza meg magát?

Nem, mert a nácizmus 1945. május 9-én véget ért. Nem tudom magam így meghatározni, mivel a 20. századból nem emelek át olyan politikai ideológiát, mely a történelmi küldetését nagyon tragikus körülmények között már befejezte. Az Adolf Hitler által meghatározott politikai irányelveket ma már nem tudom gyakorlati realitásként értékelni.

A KÉP BAL SZÉLÉN TYIRITYÁN ZSOLT A HUNGARIA SKINS ÉS AZ MNA TAGJAKÉNT 2000 FEBRUÁRJÁBAN A BUDAÖRSI KATONAI TEMETŐBEN

Nyíltan vállalni a rassztudatot szintén a nácizmus része ma Magyarországon.

Én ezt nem így látom. A rassztudat a most kialakuló, új európai korszellemben igenis meghatározó lesz. A világ teljes egészében megváltozik. A liberális demokráciák bebizonyították az elmúlt 25 évben, hogy totálisan életképtelenek.

Ha nem a nácizmus, akkor mi az az ideológia, a keret, amiből merít?

Én egy erős rassztudattal rendelkező patriótának tartom magam.

De hogy mi lesz a 21. századnak az új ideológiája, azt még nem tudom. Nem tudom, mi lesz az új európai korszellemhez igazított ideológiai arculat. Egyelőre az általam meghatározott értékek szellemében, egy emberhez méltó, követendő értékrendben hiszek.

Egy korábbi Magyar Szigeten azt mondta, “el kell jutni oda, hogy a gépkarabély elsütő billentyűjét meghúzzuk, ha egy nálunk sötétebb bőrszínű embert látunk”.

Örülök, hogy felhozta ezt, mert ezt ebben a formában nem mondtam. Volt egy nézői kérdés, aminek a lényege az volt, hogyan gondolom, mikor van reális lehetőség arra, hogy faji háború, faji konfliktus alakuljon ki. Azt válaszoltam, akkor, ha az ember eljut arra a szintre, hogy a saját élettere védelmében kénytelen lesz meghúzni a gépkarabély elsütőbillentyűjét.

Vagyis ha más, téridegen kultúra, illetve faji entitás el akarja foglalni az életterét, ki akarja őt onnan szorítani.

Már csak azért is kérdeztem a gépkarabély elsütőbillentyűjét, mert sokan a szélsőjobbon apafiguraként tekintettek Győrkös Istvánra. A könyvében azt írja, sokat tanult tőle. Ő pedig meghúzta az elsütőbillentyűt. Nem a bőrszín miatt, egy rendőrt ölt meg. Ezek ellenére azt írja, értelmes, intelligens embernek tartja Győrkös Istvánt.

Abszolút.

Mi az, amit tanult tőle?

1995 őszétől 2000 novemberéig öt évig voltam az MNA tagja, akkor Győrkösben egy mélyen vallásos, a családját szerető, igazi hazafit ismertem meg, aki megtanított arra, hogy olvassak a sorok között, hogy bizonyos dolgok mögött keressek rejtett összefüggéseket. Megtanított arra, hogy megfelelő és követhető erkölcsi norma és értékrend szerint lássam a világot. Az akkori magatartásában nem láttam antiszociális viselkedést.

Milyen volt az akkori MNA?

A magyar szélsőjobbnak egy nagyon erős és szervezett formája volt. A valódi szélsőjobb onnan indult el. Nagyon sokan nyilatkoznak erről mostanában, akik akkor még azt sem tudták, hogy merre vannak arccal. Én lassan 23 éve vagyok a nemzeti radikális szélsőjobb élvonalában, kevesen vannak ebben az országban, akik jobban ismernék nálam ennek az oldalnak a természetrajzát. Az MNA-n belül semmi olyat nem tapasztaltam, ami gyűlöletorientált lett volna, ami más emberek, csoportok támadására buzdított vagy szólított volna fel.

A 90-es évek elején jött be Magyarországra a skinheadnek az angol irányzata, a “blood and honour”, ön is skinheadként került a mozgalomba. Mennyiben különbözött Győrkös mozgalma a bontakozó skinhead mozgalomtól?

Győrkös próbált a skinhead mozgalomra ráépíteni egy szervezett és fegyelmezett formát, mert maga a skinhead mozgalom szervezetlen volt. Egy szubkultúrából nőtte ki magát, aminek igazából nem voltak vezetői, nem volt meghatározott alapja, amire épülhetett volna. Érzelmi, indulati alapállása volt az egész mozgalomnak, megfelelő értékrenddel, de nagyon sok olyan probléma tartozott az akkori skinhead mozgalomhoz, ami nem a pozitív kiteljesülés érdekét szolgálta. Győrkös ezen akart változtatni.

Nem egy ideológiát akart adni első körben?

Fontos volt az ideológia is, de az alapszinten már megvolt. Győrkös egyfajta megreformált hungarizmust próbált képviselni, amit már a XX. század végéhez, XXI. század elejéhez próbált igazítani.

Alapvetően a blood and honour és hasonló mozgalmak harcosan bevándorlóellenesek voltak, Magyarországon a Győrkös-mozgalom pedig már antiszemitizmussal telítődött.

Az antiszemitizmus szerves része volt a blood and honour vonalnak, ez igaz. Akkoriban a baloldali, illetve a szélsőjobboldali eszmerendszer próbált nagyon agresszív eszközökkel teret nyerni, voltak olyan nyílt – én magyarellenes képződményeknek nevezem őket – próbálkozások, mint az SZDSZ és a hozzá csatlakozó hálózatrendszer, akik ebben az időben az ország közéletét egyértelműen uralták, terjedt az az eszmerendszer, ami ma Európát élhetetlenné és védhetetlenné tette. Ez ellen mi, az akkori lehetőségekhez mérten, igen komolyan fel is léptünk.

Azt mondta, Győrkös szellemi táplálékot tudott nyújtani.

Rajta keresztül ismertük meg azt a tiltott irodalmat, azokat a könyveket, írásokat, amihez nem tudtunk hozzájutni itt Magyarországon.

Hungaristának vallja magát?

Teljes mértékben. De hogyan definiáljuk ma a hungarizmust? Ez szintén érdekes kérdés, mert Szálasi Ferenc mozgalma már a múlté. Nem lehet politikai realitásként értékelni az ő ideáját, mert mozgalma a II. világháború során a magyar honvédelem utolsó hat hónapjában egy véres, pusztító háború kellős közepén feláldozta magát az Európába beözönlő bolsevista erőkkel szemben. Ezt igenis tisztelni kell, de politikai arculatként meghatározni, működő, államalkotó filozófiaként tekinti rá a XXI. században nem célszerű.

Azt mondja, azért nem náci, mert ’45-ben ez az egész megszűnt. Azért nem hungarista, mert Szálasi Ferenc eszméje is a múlté. Mi a jelen?

Henney Árpád meghatározása szerint a “hungarizmus a legmagasabb fokú magyarságtudat”. Vagy a Győrkös-féle definíció szerint: “a különböző sorskérdésekre adott magyar érdekű válaszok összessége”. Így ezeket fel tudom vállalni.

De ez nem jelen. Tehát a mai fogalmaink szerint, amit tudunk és használunk, a legközelebb a neonáci áll önhöz.

A neonácival az a baj, hogy az új náci, egyfajta párhuzamot von a II. világháború összes borzalmával, pedig ebben a kérdésben minden XX. századi ideológia érintett, lásd kommunizmus vagy kapitalizmus. Bár az én nézetem szerint az utóbbi két eszmerendszer sokkal jobban bűnös a háború kitörésében.

Most mondta, hogy ‘45-ben véget ért a nácizmus.

A nácizmus véget ért, tehát ezt egy új alá ne tegyük be – a 20. századi formájában ne is élesszük újjá –, az eszmei alapok azonban teljes mértékben megegyeznek mással, ezt mondja, nem?

Nem én mondom az eszmei alapokat, ön beszél egészséges rassztudatról, fajnemesítésről. Ez nácizmus.

Igen, ez így van. De nem biztos, hogy mindezt a náci szó keretén belül kell újraértékelnünk.

Vagyis nem találtak ki semmilyen új ideológiát vagy szót, ami alapján definiálják magukat?

Így van. A hetven éven keresztül démonizált gondolatokról először le kell tisztítanunk a rászáradt gyűlöletet.

Térjünk vissza az MNA-hoz. Győrkös a 90-es évek elején, közepén olvasztótégelynek tűnik a szélsőjobbon. Később mégis szakított a skinheadekkel.

Mi 2000-ben jöttünk el, a klasszikus skinhead mozgalom akkor vált ki.

Mi volt a szakítás oka? Többen pénzekről beszélnek, Győrkös nagyon sok emigrációban élő hungaristával felvette a kapcsolatot, akik támogatták őt.

Erről nem nagyon tudok, nem hiszem, hogy óriási pénzek érkeztek volna, nem hiszem, hogy bármilyen formában is pénzt lopott volna.

Tehát mi volt a szakítás oka?

Konkrétan annyi, hogy 1999 februárjában volt egy Becsület napi rendezvény, ahol 13 ország nemzeti fiatalsága képviseltette magát. Utána volt az úgynevezett Viking klubos balhé, amikor bejöttek a készenléti rendőrök igazoltatni.

Sok embert bevittek.

Igen, volt egy hatalmas verekedés, a mai napig nem tudni, hogy ez provokáció volt-e vagy sem. De az biztos, hogy óriási volt a médiabotrány, iszonyatos pánikhangulat alakult ki. Ezek után nagy nyomás érte az MNA-t a Nemzetbiztonsági Hivatal részéről, ami miatt Győrkös úgy döntött, visszavonul a politizálástól és egy önszervező, önépítő kis közösségben folytatja. Le akart bennünket beszélni az utcai politizálásról, de mi tele voltunk indulattal, érzelemmel, én is fiatal srác voltam, minden erőmmel a világra akartam kiabálni a fájdalmamat. Mi mentünk az utcára, létrejött a blood and honour, létrejött ennek a hivatalos szervezeti formája, a Vér és Becsület Kulturális Egyesület, Győrkösék pedig visszavonultak az aktív közélettől.

A skinhed mozgalomnak sajátja a balhé.

Igen. Az életforma része volt a sport, az ivás és a verekedés, az utóbbi kettővel voltak a problémák. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem így volt. Győrkös teljes mértékben ellene volt ennek a viselkedési formának. Természetesen a későbbiekben mi is fegyelmezettebb életformát kezdtünk folytatni.

Lehiggadtak?

Abszolút. Volt egy jó mondás, hogy a szervezetlenség verekszik, a szervezett erő pedig harcol.

Mi az utóbbit képviseljük. Sokan voltunk az MNA-n belül, akik katonai pályáról jöttek, így a fegyelem fogalmával tisztában voltunk.

Ön is exkatona.

Az voltam, igen. Katonai iskolát végeztem, aztán a karrierem derékba tört.

Mi történt?

A NATO-tagság ellen gyűjtöttem aláírásokat, ezt akkor nagyon nem értékelték. Nyilvántartottak úgy is, mint a Magyar Nemzeti Arcvonal tagját és ez rohadtul nem volt jó pont. Tehát a rendszer nagyon odafigyelt.

Így ahelyett, hogy katona lett volna, megjárta a börtönt is.

2006 őszén szabadultam, egy évet és nyolc hónapot ültem rasszista indíttatásból elkövetett súlyos testi sértésért. Ott voltam a verekedésnél, de nem cselekvőként.

Budaházy György és Tyirityán Zsolt

Igen, mind ezt mondják.

Egy barátom ütött meg egy roma származású embert. Én odaugrottam és szétválasztottam őket. A bíróságot az ártatlanságom nem érdekelte, mert akkorra már a Vér és Becsület vezető aktivistája voltam.

De előtte voltak olyan balhéi, amiért leültethették volna.

Igen.

A börtön után már nem volt köze az MNA-hoz, de arról mit gondol, hogy a Hídfő oroszbarát oldallá változott, és olyat is hallani, hogy 2-3 embert alkalmaztak főállásban, hogy híreket gyártsanak. Az oroszok használták a Hídfőt mint hivatkozást.

Ezt nem kétlem. Elképzelhető, hogy az oroszok megvették Győrköséktől a honlapot, de erről nincsenek konkrét információim. Nekünk 2000 novembere óta nem volt közvetlen kapcsolatunk. 2012 táján, mikor egy másik ág is leszakadt az MNA-ról, találkoztam olyanokkal, akik mondták, hogy Győrkös el akar indulni egy orosz irányba. Teljes mértékben magáévá tette az úgynevezett vörös-barna irányzatot, amit a politológia Rotbraun-jelenségnek nevez, amikor a szélsőjobb és a szélsőbal megpróbál együttműködni.

Semmit nem érzett az orosz közeledésből?

Amíg ott voltam, nem. Akkor ilyen nem volt. De ha az tényleg megtörtént, hogy FSZB-sek gyakorlatoztak Bőnyben, úgy, hogy erről a szakszolgálatok nem tudtak, akkor ki kell jelentsük azt, hogy például az Alkotmányvédelmi Hivatalnál nettó idióták dolgoznak.

Tessék?

Ha az orosz titkosszolgálat emberei ide járnak airsoftozni, és nekik erről fogalmuk sincs, akkor igen, dilettánsok. De én tudom, hogy ott vérprofik dolgoznak, ezért is sántít ez a történet.

Győrkös miért lőhetett le egy rendőrt?

Kezdjünk el konteózni. Ez most csak az én elméletem. A Nemzeti Nyomozó Irodán belül valakik önállóan, öncélúan provokálni akartak egy óriási műbalhét, ami egy nagyon durva és súlyos tragédiába fulladt.

De sikerült? Mármint a műbalhé.

Valami sikerült, csak ők ezt nem így tervezték.

Hol van itt a provokáció?

Mindenáron szerettek volna a fegyverkezés vádjával megbélyegezni és ellehetetleníteni radikális jobboldali szervezeteket, köztük természetesen a Betyársereget, de látjuk, a Jobbikot is próbálják belehúzni ebbe a rendkívül tragikus történetbe. De kérdem én, hol vannak a fegyverraktárak? Hol vannak a robbanóanyagok? Mert én csak légfegyvereket, airsoft puskákat és fegyverutánzatokat láttam a bemutatott felvételeken. Mindenki, aki valamennyire tisztában van a magyar állapotokkal, tudja, hogy lehetetlen manapság illegálisan fegyverkezni, a szakszolgálatok pláne tudják ezt. Én a Győrkös-ügyet az amerikai Randy Weaver esetéhez tudom hasonlítani. Bőny lett a magyar Ruby Ridge.

Látott valaha fegyvert a bőnyi táborban?

Éles fegyvert soha.

Van egy törés a nemzetközi skinhead mozgalomban Oroszországgal kapcsolatban. Mikael Skill, az egyik ismert svéd neonáci elment és beállt az ukrán szakadárokhoz. A skinhead mozgalom másik része meg csatlakozik a szeparatistákhoz és beáll Oroszország zászlaja alá. Mi a véleménye erről, a Betyársereg mennyiben oroszbarát?

Érdekes kérdés, és ilyenkor szembesülünk azzal, hogy nem lehet definiálni manapság, mit jelent az, hogy náci. Azok a skinheadek, akik most jelen pillanatban az ukrán oldalon harcolnak, lehet, hogy eszmeileg szembemennek egy agresszív orosz törekvéssel, de mégis az amerikai geopolitikai célok térnyerésének érdekében áldozzák az életüket, ami meg már egyértelműen szembemegy a nemzeti szocialista irányelvekkel. Miközben ott vannak az orosz felkelők, akik meg rendkívül keményen harcolnak a cionista, illetve az amerikai geopolitikai célok térnyerése ellen, és bár sarlókalapácsos zászló alatt teszik, de mégis sokkal jobban szimbiózisba kerülnek adott esetben magával a nemzetiszocialista ideával, hiszen maga az idea ezeket az irányzatokat, illetve törekvéseket tartotta a legfőbb ellenségének.

Inkább tartja vállalhatónak az oroszokat?

Így van.

Magyarországon is elég komoly most az orosz befolyás.

Ebből nem sokat észlelek. Nagyobb a hisztéria, ez igaz. Nekem is vannak orosz barátaim, akik kiváló sportolók és remek hazafik, most akkor ők mind FSZB-ügynökök? Idén meghívást kaptunk Szentpétervárra, egy küzdősportgálára, akkor már mi is orosz befolyás alatt állunk?

Az orosz befolyás része, mikor a jobbikos Gyöngyösi Márton a hídfős újságíróval találkozik, vagy amikor a Jobbik pártigazgatója Putyin tanácsadójától kér orosz vízumot saját magának.

A Jobbik belső életére nincs rálátásom, nem ismerem az ügy hátterét.

Tyirityán és legnagyobb példaképe, David Duke

És mi van Kovács Bélával? Az nem hazaárulás, amit ő csinált?

Kovács Bélával még soha nem találkoztam, nem ismerem az ügy hátterét.

Hány tagja van jelenleg a Betyárseregnek?

Nagyjából négyszáz.

Egy két évvel ezelőtti interjújában kétszázat mondott.

Gyarapodunk. De nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ennek a négyszáz embernek családja, ismeretségi köre van.

Országos szinten több tízezres számban mérhető a támogatottságunk.

Igaz, hogy csak önön keresztül lehet csatlakozni a Betyársereghez?

Én mondom ki a végén az áment.

Hogy néz ki a csatlakozási folyamat?

Ha jelentkezik az illető, lehetőséget kap arra, hogy a közösségen belül hét hónapon keresztül bizonyítsa, mennyire hasznos tag tudna lenni. Utána, ha meg vagyunk elégedve a munkájával, a hozzáállásával, betyár lehet.

Mekkora a lemorzsolódás?

Minimális. Eleve olyanok jönnek, akik elhivatottak, és már egy-két hónap után látszik, hogy lesz belőlük valami.

Felmérést is csinálnak a jelentkezőnél, hogy milyen a fizikai erőnléte?

Háromhavonta van egy fizikai felmérőnk, hogy az állomány jó kondícióban tudja tartani magát és megőrizze az ütőképességét.

Azt mondta, négyszáz tag van és tízezres támogatottság. Információink szerint több titkosszolgálati tag is betyár. Ezt meg tudja erősíteni?

Elképzelhető. De jöjjenek csak, szeretettel várjuk őket, legalább tudják tanúsítani, hogy semmi olyan nem történik, ami bűncselekmény lenne.

Tehát megfigyelik a Betyársereget?

Abszolút. Teljesen naprakészek.

Bármilyen törvénytelen cselekményt követnék el, azonnal lecsapna ránk a TEK. De mi hazafiak vagyunk, nem bűnözők, nincs mitől tartanunk.

Felvesznek olyanokat a seregbe, akik köztörvényes bűncselekményeket követtek el?

Ha arra gondol, hogy vannak-e olyan srácok, akik verekedtek életük folyamán, vannak.

És azt meg tudja erősíteni, hogy több olyan Betyársereg-tag van, aki a titkosszolgálatoknál dolgozik?

Ilyen nincs.

Szóval nincsenek beépülve?

Kizárt.

Azt lehet tudni, hogy a seregben kik a beépített emberek?

Nem, de nem is akarom.

Olvastuk, hogy ellenőrzik a jelöltek faji származását. Hogyan lehetséges ez?

Ez túl van lihegve. Erős a faji öntudatunk és büszkék vagyunk a kulturális entitásunkra. Ha magyar tudattal rendelkező zsidó vagy cigány származású személy jelentkezne, akkor egy nagyon érdekes és elgondolkodtató helyzet állna elő. De megvallom őszintén, ilyen szituációval még nem volt dolgom. Szerintem ez egyszerű. Mi sem jelentkezünk a Tett és Védelem Alapítvány vagy a Roma Gárda állományába, ők sem jelentkeznek hozzánk.

Még mindig előfordul, hogy ha valaki hívja a Betyársereget, akkor 60-70 betyár megjelenik a helyszínen és megfélemlítik a helyieket?

Én nem rendelkezem rendvédelmi feladatok ellátására feljogosító jogkörrel.

Nem is ezt kérdeztük. Hanem a megfélemlítést.

Tegyük fel, egy család bajba kerül, mert konfliktusa támadt a helyi roma kisebbség antiszociális tagjaival és segítséget kér tőlünk. Mi mit csinálunk?

Minek mennek oda?

Nem megyünk le a helyi cigánytelepre, nem hőzöngünk, nem hőbörgünk, hanem odamegyünk és felvonulunk a bajba került család mellett és kiállásunkkal arról biztosítjuk őket, hogy nincsenek egyedül. Ezt én a magyar sorsközösség gyakorlati megnyilvánulásának hívom. Ilyenkor általában a rendvédelem olyan erőkkel vonul a helyszínre, mintha az Iszlám Állam menne oda.

A jelenlétünkkel motiválni tudjuk a rendvédelmet arra, hogy az adott problémával kiemelten foglalkozzon. Ettől kezdve a helyzet megoldásának kulcsa az ő kezükben van.

Ez erősen hasonlít az önbíráskodásra.

Ez nem önbíráskodás, csak erős alapokra helyezett tiltakozás, a társadalmunk életét megrontó jelenségekkel szemben.

A négyszáz betyár bármikor mozgósítható?

Igen, azonnal.

Akik felkészültek, sportolók, értenek a harcművészetekhez.

Így van. És ez adja a sereg komolyságát.

Egy korábbi interjúban azt mondta, hadnagyként tekint magára és az a cél, hogy a vezérnek adja át a sereget. Ki a vezér?

Jelenleg nincs vezér.

Ki lehet vezér?

Ez egy 2013-as beszélgetés volt, aminek ma nincsen olyan nagy realitása. Sok illúzióval leszámoltam azóta. Többek között azzal is, hogy forradalom vagy bármi más, radikális eszközzel jelentős változást lehet elérni. Nem lehet.

Csalódott?

Felelős és komoly tényezőként arra kell törekednem, hogy ebben az országban se anarchia, se olyan állapotok ne tudjanak eluralkodni, amelyek végveszélybe lökik a társadalmat. De jelen pillanatban nem látok vezért. Létrehoztam egy közösséget, ami az önépítés és az emberi értékek alapján próbál szerveződni, ami jövőképet ad egy elmagányosodott társadalomnak, és ami kellő mértékben tudja megmutatni, hogy adott esetben egymás védelmére is képesek vagyunk.

Mert azt látnunk kell, hogy a mai világunknak az alfája és ómegája az erőszak. Ez van, erre kell készülnünk.

A ’49-es, szovjet alapokon nyugvó korábbi alkotmányt elutasította, ahogy a parlamentáris demokráciát is. Mit szól a mostani Alaptörvényhez?

Nem egyszerű kérdés.

Azt mondta, önre nem vonatkozik az alkotmány.

Mondtam ilyet, valóban. De törvénytisztelő, jogkövető magatartást kell tanúsítanunk. Az, hogy nekem mi volt a véleményem a korábbi alkotmányról, az más kérdés. Nem értettem vele egyet. Ehhez jogom van. A mostaniban nagyon sok pozitív elem van, amit támogathatónak tartok, és remélem, hogy sikerül az Alaptörvényt a nemzetvédelem szempontjából sikeresen módosítani, mert ez a nemzetállami létezésünk létkérdése.

Ezt most épp a Jobbik akadályozta meg. Ugyanakkor ez a Fidesz alkotmánya. Korábban pedig azt mondta, azért nem mar a sereg a Fideszbe, mert egy alomból jönnek.

Nem is az alomról van itt szó elsősorban. Inkább arról, hogy
sokan megdöbbennének, mennyien szimpatizálnak a Betyársereggel a Fideszből.

Vannak fideszes betyárok?

Fideszes betyár nincs, de nem tartjuk Orbán Viktort közellenségnek. És akkor én ezt a témát itt be is fejezném.

Milyen a kapcsolat a Fidesszel?

Olyan személy van, nem egy, nem kettő a Fidesz padsoraiból, aki tiszteli, elismeri a munkánkat. Sőt, olyan is, aki már segített nekünk, és mi is segítünk neki.

Ki volt az és miben?

Kizárt, hogy elmondjam.

Miből él a mozgalom? Miből él a vezetője?

Én nagyon szerény, mások számára talán ingerszegénynek nevezhető környezetben élek, a hiteles mozgalmi küzdelem és az anyagi létbiztonság nem járnak kéz a kézben. Olyan helyen dolgozom, amit nem akarok nyilvánosságra hozni, mert félek, hogy bizonyos jogvédő szervezetek miatt elveszíteném. Hogy miből tartja fenn magát a Betyársereg? Teljesen önfenntartóak vagyunk.

Kaláka jellegű a mozgalom, mint a régi magyar társadalomban volt?

Ez nagyon jó megfogalmazás, teljesen így van.

Volt idő, amikor nem volt felhőtlen a viszonyuk a Jobbikkal, Novák Előddel is volt egy konfliktus, egy ütés. Azóta ő kikerült a pártvezetésből. Most milyen a viszony a Betyársereg és a párt között?

Jónak mondható, de konkrét kapcsolat nincs közöttünk, mert a Betyársereg egy civil mozgalom, konkrét társadalmi kérdésekben nyilvánítunk véleményt. Napi politikával nem foglalkozunk, a Jobbiktól teljesen független entitás vagyunk. A magyar honvédelem szellemében szerveződünk és jobboldali értékrend alapján építjük a közösségünket.

A serege hemzseg a Jobbik-tagoktól.

Sok tagunk jobbikos, de a pártnak szervezetileg semmi köze hozzánk.

A se kiköpni, se lenyelni tipikus esete?

Nem is tudnak velünk mit kezdeni. Azzal a képlettel, amiben mi meghatározzuk szervezeti keretünket, a napi politikai törekvéseknek, illetve pártpolitikai érdekeknek nincs helye.

A párt elkezdett lanyhulni. Most már csak Sneider Roy Tamás van, aki korábbi skinhead, illetve Toroczkai az első vonalban. Viszont nincs már ott Zagyva Gyula, akiről azt mondta, együtt húztak Martens bakancsot. Mi a véleménye, hová futhat ki a Jobbiknak a deradikalizálódása?

Nem hiszem, hogy lanyhult volna a Jobbik.

Deradikalizálódnak. Középre húznak.

Ezek a néppártosodás ismérvei.

Honnan ismerik egymást Vonával?

Különböző rendezvényekről. Először talán ő jött oda hozzám, mert elég sok őrültséget olvasott rólam és meg akart ismerni személyesen. Beszélgettünk, eszmét cseréltünk. Egy nagyon intelligens, értelmes és spirituálisan erős háttérrel rendelkező személyt ismertem meg benne. Sok mindenben nem értünk egyet, vannak nézetkülönbségek köztünk, de alapvetően tisztességes, becsületes embernek gondolom. Egy kölcsönös tiszteleten alapuló, baráti viszony jellemzi kapcsolatunkat.

Rendszeres a kapcsolat kettejük közt?

Nem, abszolút nem. De ha van valami kérdése, akkor odajön hozzám és megkérdezi. Ezzel a lehetőséggel én is élhetek.

Mondjuk Vona mára változott annyit, hogy például nem cigányozik.

Ettől függetlenül a problémát ugyanúgy kezeli. Inkább úgy fogalmazok, hogy kommunikációs szempontból próbálnak egy támadhatatlan formát felvenni. Ennek ellenére a társadalmat megosztó problémákra ugyanolyan erővel világítanak rá.

Meddig nőhet a Betyársereg és mi lehet ennek az egésznek a célja?

Társadalmi szinten kell választ adnunk a kor kihívásaira. Itt most nem a Fideszről vagy a Jobbikról beszélek. Hanem az országról, ami ha bajba kerül, nagy szüksége lesz egy önvédelmi mozgalomra, aminek a tagjai hadra foghatóak.

És ez a Betyársereg? Háborúra készülnek?

Mindenki arra készül.

Mi nem.

Jelenleg Európát és a világpolitikai folyamatokat tekintve a háború reális lehetőség. Én nem vettem észre, hogy kitört volna a világbéke.

Mi meg azt nem, hogy a világháború.

Pedig már zajlik. Mi a világháború definíciója? Három különböző kontinensre kiterjedő háborús konfliktus, ami összefüggésben van egymással. Szerintem Ukrajna, Oroszország, Szíria, Irak vagy az Iszlám Állam, illetve a migráció, ez mind egy összefüggő konfliktus. Itt nagyhatalmak csapnak össze. Amikor a NATO rakétapajzsot épít Lengyelországban vagy Romániában, az nem annak a jele, hogy jön a békegalamb.

(24.hu, Betyársereg)


Forrás:betyarsereg.hu
Tovább a cikkre »