Turistatalálkozó Ajnácskőn a turizmus világnapja alkalmából

A turizmus világnapja alkalmából egész napos turista találkozóra került sor Ajnácskőn. Szervezői a besztercebányai Állami Tájvédelmi Hivatal, a  Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet, Losonc városa, a füleki Novohrad-Nógrád Jogi Személyek Társulása, a füleki Nógrádi Turisztikai- és Információs Központ, a losonci Javor Testnevelési Egyesült voltak, a helyszínét pedig Ajnácskő község biztosította.

 

Lehet válogatni a helyi természeti értékeket bemutató kiadványokból. Felvétel: Puntigán József.

 

Az érdeklődők három túraútvonalból válogathattak. Az elsőt a losonci Javor Egyesület készítette  elő és az  a Losonc – Gortva – Szárkő – Zaboda-kő – Ajnácskő vonalon haladt.

 

Az Ajnácskői várhegy egy részlete. Felvétel: Puntigán József.

 

A másodikat a Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet munkatársai vezették a rövid,  Ajnácskő – Tilics – Ajnácskő útvonalon.

 

Ádám Sándor, természetőr. Felvétel: Puntigán József.

 

A harmadik túrát a füleki Novohrad-Nógrád Jogi Személyek Társulása és a füleki Nógrádi Turisztikai- és Információs Központ készítették elő a Fülek – Ajnácskő -. Csontos-árok – Ragács – Ajnácskő  útvonalon. Vezetője Ádám Sándor, természetőr volt.

 

Ajnácskő határában. Háttérben az Ajnácskői várhegy. Felvétel: Puntigán József.

 

Ajnácskő és környéke bővelkedik természeti és geológiai  látnivalókban, melyek minden évszakban egyedi arcukat mutatják a természet kedvelőinek. A területen több vulkáni csúcs maradt meg, melyeket a kevésbé gyakorlott turisták is meg tudnak látogatni.

 

A Csontos-árok egy 380 m hosszú vízmosásosban alakult ki a Békás-tó nevű, egykor mocsaras térség nyugati oldalában, Ajnácskőtől délre. Európai jelentőségű ősmaradvány lelőhely, melyet a 19. század második felében fedeztek fel.

 

A domb alatt (a résztvevők háta mögött) már a Csontos-árok van. Felvétel: Puntigán József.

 

Az itteni ásatások és kutatások során számos ősállat, tapír, orrszarvú, masztodon, hiéna, hód, rágcsálók, kagylók  valamint majom csontmaradványai kerültek a felszínre. Az első maradványokat a közeli mezőn dolgozó helybéliek találták meg benne, melyek főleg nagyobb esők után lettek láthatóvá. Ezeket elvitték a terület földesurához az egyházasbásti Ebeczky Emilhez, aki felismerte azok jelentőségét és értékét.

 

Néhányat elküldött belőlük a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a bécsi udvari múzeumnak. Utóbbi helyre kiemelt szépségű állatkoponyát is, melyről kiderült,  hogy az a „szépség és teljesség tekintetében az Európában talált fosszilis tapírmaradványok között ma is első helyen áll.“  Egy időben Egyházasbáston helyi múzeumot is berendezett a leletekből. Ami azonban ettől is fontosabb ezzel elindította a terület kutatását, mely a mai napig tart.

 

Információs tábla a Csontos-árok mellett. Felvétel: Puntigán József.

 

Az első tudományos kutatói Szabó József, geológus, Kubinyi Ferenc, természettudós, akik számos munkájukban tették közé az itt nyert ismereteiket.

 

Az eddig legteljesebb kutatásokat 1915. júniusában Kormos Tivadar, paleontológus, el. Az általa leírt panda medve, a Parailurus hungaricus  Csontos-árok egyik legjelentősebb lelete.

 

Oldřich Fejfar prágai paleontológus 1955-1957-ben, hét kutatószondából több mint 200 kg ősmaradványt gyűjtött össze. 1915. júniusában a kor egyik leghíresebb paleontológusa, Kormos Tivadar végzett ásatásokat a Csontos-árokban.

 

A geológiai kutatások 1980-ban bizonyították, hogy a csontokat rejtő tavi üledékek egy maar jellegű kráter tölcsérét töltik ki. Egy közeli vulkán kitörései feltépték az aljzat homokkövét, majd egy több, mint 100 méter mélységű krátert hoztak létre. Ebben a beszivárgott talajvíz, esővíz hatására később tó keletkezett. Ennek vize odacsalogatta a pliocénkori állatokat, amelyek valószínűleg a kigőzölgő mérges gázoktól ill. a meredek lejtő talaján elcsúszva, a tóban lelték halálukat. A tetemeket a következő kitörés hamuréteggel takarta be, ami aztán jól konzerválta a csontokat.

 

A területet 4,92 ha-on nemzeti természeti emlékké nyilvánították.

 

Itt egykor kőbánya és kötörő volt. Felvétel: Puntigán József.

 

A  Ragács is a környék legfiatalabb vulkánjai közé tartozik. Kiömlő kb. 2 km hosszú lávarétegében több kőbányát nyitottak meg, melyek zúzott kővel, látták el a távolabbi környéket is.

 

Mesterséges kőtenger a Ragács alatt. Felvétel: Puntigán József.

 

Érdekes a barlangjai, melyek részben vulkáni tevékenység eredményei. Közülük az egyik legérdekesebb a Ragácsi gázkifúvásos kútbarlang, amely a turistaút mellett található, a hegycsúcs alatt. Mélysége kb.10 m, kb. 1,5-2m.  Nyitott, vigyázni kell, mert  akik ezt nem teszik  könnyen a fenekén találják magukat. Nehezebben elérhető,  a Ragácsi-kémény barlang, amely a hegycsúcs északkeleti oldalán található.  Ez lényegében egy függőleges, felfelé keskenyedő kürtő. Magassága 6-7m.

 

Ádám Sándor és az európai ismertségű Dr. Jozef Klinda, környezetvédelmi szakember a Ragács keletkezéséről értekeznek. Felvétel: Puntigán József.

 

Kilátás a Ragácsról. A háttérben Rimaszombat és környéke. Felvétel: Puntigán József.

 

A  legjelentősebb barlang az ún. Ebeczky-barlang. Ez a csúcstól  kb. 200 méterre található, egy egykori tufabánya peremén. Nevét a  bányát megnyitó , már említést nyert Ebeczky Emilről kapta. Ez egy ún. gázrobbanásos barlang, hossza 17 m, magassága 1,8-2m. Szigorúan védett, a turisták nem látogathatják. A turisták emellett megismerkedhetnek az apróbb-nagyobb tufatörmelékkel, melyek jellegzetessége, hogy kő létükre úsznak vízen.

 

Pihenő és nézelődés a Ragács csúcsán. Felvétel: Puntigán József.

 

Ilyen a Ragács geológiai szerkezete. Felvétel: Puntigán József.

 

Vulkáni csúcson épült fel Ajnácskő vára is. Megnevezését a legenda szerint Hajnácskáról kapta, aki Huba vezér lánya volt. Az írások már 1334-től említik, de valószínű, hogy jóvalkorábban épült fel. Számos tulajdonosa közül említhető a Széchenyi, Széchy, Salgai, Palóczi, Balassa, Lórántffy család. A 17-18. század folyamán pusztult el. A várból mára csak egy pince, néhány kisebb falmaradvány, a bástyák helye maradt meg. Tetejéről viszont parádés kiáltás nyílik a környékre.

Az Ajnácskői vár alatt. Felvétel: Puntigán József.

 

Felmenet az Ajnácskői vár középső udvarára. Felvétel: Puntigán József.

 

A turista nap résztvevő a helyszínen a katolikus templom alatti termekben megtekinthették  az Nemzetközi Fotósmarton díjnyertes képeiből valamint a helyi fotósok képeiből összeállított kiállításokat. Válogathattak a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet szlovák és magyar nyelvű kiadványaiból is melyek a terület legjelentősebb értékeit mutatják be.

 

Fényképkiállítások. Felvétel: Puntigán József.

 

 

Puntigán József

Nyitókép: Puntigán József


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »