Túrázók íratlan illemszabályai

Túrázók íratlan illemszabályai

A természet szépségeiben az illemtudó túrázó csak gyönyörködik, de nem rombolja azokat semmilyen módon, hanem arra törekszik, hogy a távozása után olyan legyen a vidék, mintha ott sem járt volna – vagyis érintetlen. Ez a kirándulók egyik legfontosabb alapszabálya, amit szülőként érdemes még a kirándulás előtt megtanítani a gyerekeknek.

kirandulok_b

Persze a gyerekek nincsenek oda a szabályokért, és ha valamit tiltanak, azt már csak azért is megteszik – ellenben ha a szülő tetteivel példát mutat, és nem szavakkal fegyelmezi őket, akkor jó eséllyel ők is természetszerető és természettisztelő túrázókká válnak majd. Az erdőkben, a mezőkön, a folyó- és patakpartokon jó eséllyel minden élőlény védett a bogaraktól kezdve a békákon, kígyókon át a madarakig, és ami nem az, azt sem kell feltétlenül azonnal megfogni, letépni, zsebre dugni és hazavinni. Ha csak ezt az egy dolgot megtanítjuk a gyerekeknek, már nagyon sokat tettünk azért, hogy civilizált, természetszerető túrázó váljon belőlük – írta a Nlcafé.hu.

Ráadásul a védett élőlények némelyikének rendkívül magas az eszmei értéke, letépésük pénzbírsággal sújtható. Sok család szereti a sátorozást, mások pedig azért vállalják ezt a nomád játékot, mert a gyerekek mindennél jobban imádják. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az elemi udvariassági és természetvédelmi szabályokat be kell tartanunk: nem okozhatunk kárt, rendetlenséget, nem szemetelhetünk, és nem gyújthatunk akárhol tüzet – kivéve az erre kijelölt helyen.

A tűzgyújtási szabályok az erdők védelmében születtek, és komolyan kell őket venni: egy kis óvatlanság, gondatlanság miatt egész erdők éghetnek le, és egy eldobott csikkel évekre tönkretehetjük állatok és növények ezreinek otthonát – arról nem is beszélve, hogy hány ártatlan élőlényt elpusztítunk egy ilyen tűzzel. Éppen ezért tüzet csakis és kizárólag az erre kijelölt helyen szabad gyújtani: ilyen helyek felállítása pedig az erdőgazdálkodók kötelessége. Ha viszont tűzgyújtási tilalom van életben, akkor még ezeken a helyeken sem tüzelhetünk. Tűzrakáshoz fel szabad használni a lehullott gallyakat, elszáradt ágakat, az élő ágakat azonban semmiképpen ne törjük le, és végképp ne vágjunk ki élő fát egy tábortűz kedvéért.

A tűzbe ne dobjunk műanyag hulladékot, flakonokat, nejlonzacskót vagy fémtárgyakat – például konzervdobozt –, mert ezek vagy nem égnek el rendesen, és ezt a szemetet majd másnak kell utánunk eltakarítania, vagy környezetszennyező anyagokat bocsátanak ki az égéskor. A tüzet sose hagyjuk magára: mindig legyen valaki, aki az oltására alkalmas eszközzel őrködik a tűz felett, és ha egy szélroham vagy más miatt terjedni kezdenének a lángok, azonnal megállítja azokat. Távozáskor teljesen oltsuk ki a tüzet: a hamu alatt ne maradjon parázs sem.

Nem zavarjuk a vadállatokat

„A rokonszenv és a sajnálat vezeti sok embertársunkat, akkor amikor menteni próbálják a mezőn, erdőn és erdei tisztásokon tett kirándulásaik során fellelt őz, nyúl és hasonló emlősfajok fiataljait. Habár ezek a kölykök elhagyatottnak és védtelennek tűnnek, ez csak látszat. A szülők okkal hagyták őket hátra az általuk ismert, védett helyeken, és hamarosan visszatérnek hozzájuk, ezért tehát nincs szükségük mentésre” – hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Mint írják, emiatt nem szabad az egyedül hagyott fiatal állatokhoz nyúlni, tehát ne zavarjuk és ne költöztessük őket.

„Biztonságosabb a kölykök számára, ha nem zavarjuk őket!” – írták a szakemberek. A természetvédelmi egyesület egyébként nemrég azt is közölte, egy fehér gólya, egy héja és egy holló került vissza a természetbe a Milvus Csoport segítségével. „Ez természetvédelmi tevékenységeink egyik fontos része. Kérjük önöket, fordítsanak nagyobb figyelmet természeti értékeinkre, és védjék azokat” – olvasható az egyesület Facebook-oldalán.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »